Lüdersz orosz tábornok levele Clam-Gallas cs. kir. altábornagyhoz a segesvári csatáról és az ezt követően hozott hadműveleti intézkedésekről.
***
Clamm-Gallas grf. úrnak
Kelementelke. 1849. VII/23. VIII/3.
Gróf Úr!
14/26-án Nagyszeben-ből elindulva július 17/29-én Segesvár-ra értem, szükségesnek véltem 18/30. és 19/31.-én pihenőt tartani részben azért, hogy csapataim pihenhessenek és Dick tbk-al egyesüljenek, részben azért, hogy Nagyméltóságodtól és Grotenhielm tbktól híreket kapjak. – De 19./31.-én Bem megtámadott az Udvarhely felőli úton 7000 emberrel és 12 ágyúval. Az ütközet délelőtt 10 órakor kezdődött és szívós hevességgel küzdve délután 5 óráig tartott, azaz addig, amíg az ellenség összes támadásait visszavertük és Bem visszavonulását megkezdte. Üldözésükre a lovasságot küldtem, amely hatalmas lendülettel űzőbe vette őket.
A csatatéren maradt az ellenség részéről több mint 1000 halott, 500 fogoly, 8 ágyú, sok fegyver, két zászló, Bem kocsija igen fontos okmányokkal és más járművek képezték e nap hadizsákmányát. A foglyok vallomása szerint 3 ágyú ütközet közben felrobbant. Bem könnyen megsebesült, s csak legnagyobb bajjal tudott a kozákok elől megmenekülni. A mi veszteségünk halottak, sebesültek és sérültekben körülbelül 250 főt tesz ki, súlyossá teszi azonban az az érzékeny csapás, hogy Scariatin tábornok az ellenség egyik legelső golyójától találva, néhány óra múlva kiszenvedett. Bem csapatainál olyan pánik uralkodott, hogy Segesvár-ról való távozásunk után még 250 ember tette le a fegyvert ezen város tanácsa előtt. Segesvár-ról távozva Keresztúr-ra értem, amikor hallottam, hogy Bem Maros-Vásárhely-re vonult vissza ezen pont felé fordultam tehát, s Kelementelkére érkeztem tegnap, amikor értesítettek, hogy Marosvásárhelyt már teljesen kiürítették, és hogy Bem Kolozsvár felé indult; Megyes-ből júl. 19/31-éről kelt hír azt mondja, hogy Gálfalván ma 5000 ember megérkezését várják, Kolozsvár felől. Bár Bem ezen terve valószínűleg még veresége előtt keletkezett, mégis szeretném Nagyszeben elleni összes vállalkozásait ellensúlyozni és Gyulafehérvár ostromát megszüntetni, ma megindulok Kis Kükülő völgye felé. Meghagytam egyidejűleg a Szász Régen-ben lévő Grotenhielm tábornoknak, hogy Marosvásárhelyt elfoglalja, s szem előtt tartva a Kolozsvárra vezető utat, és hogy legyen gondja Bukovina védelmére is.
Dannenberg tbk. egyik jelentéséből kiveszem, hogy a Moldvába betört magyarok – hála az ott lévő csapataim pontos együttműködésének és a törökök azon kijelentésének, hogy minden ilyen benyomulást hadüzenet számba vesznek -, Erdélybe visszatértek; Dannenberg tbk. hozzáfűzi még, hogy a tőlem kapott parancshoz alkalmazkodva az Ojtozi szorost és Berecket el fogja foglalni. Ismételtem előtte kívánságomat, hogy addig maradjon ott, amíg szükségesnek tartja, s hogy e tárgyban Nagyméltóságoddal is lépjen érintkezésbe.
Felteszem, hogy Ön Csík-ban van jelenleg, híreit a legnagyobb türelmetlenséggel várom. Ismétlem kérésemet grf. úr, hogy parancsnoksága alatt lévő csapataimat haladék nélkül küldje hozzám, s irányítsa őket Udvarhely, Segesvár és Megyesen át Nagyszeben felé.
Önnek módjában lesz most grf. úr közvetlen érintkezésbe lépni Grotenhielm tbk-al, és íly módon Erdély nagy részét lecsendesíteni. E percben kapom a hírt, hogy Grotenhielm tbk. tegnap este elfoglalta Marosvásárhelyt.
Azon véleményben, hogy több főrangú tiszt beérkezte folytán Önnek nem lesz szüksége Van-der-Nüll ezredesre, kérem őt felhatalmazni, hogy hozzám bevonuljon.
Fogadja Gróf Úr legmélyebb tiszteletem és nagyrabecsülésem kifejezését, a melylyel vagyok Nagyméltóságod alázatos és engedelmes szolgája
A. Lüders
Ha az ellenség Udvarhely-ben nagyobb erővel rendelkeznék, úgy kérem Önt grf. Úr, hogy összes csapataival hajtsa végre hadműveleteit, s az én csapataimat csupán az ellenség leverése után küldje Nagyszebenbe.
***
HL 1848/49: 41/148.
Francia nyelvű xeroxmásolat és magyar nyelvű fordítás a KAW-ban lévő eredeti tisztázatról.
KAW SchA AFA KiU 141. fasc. 1849 – 8 – 8.