Klapka György honvéd tábornok jelentése a hadsereg-főparancsnokságnak a nagysallói csatáról.
***
1. hadtest
A hadsereg-főparancsnokságnak
A sarlói csatáról van szerencsém a következő előzetes jelentést tennem.
A hadtesttel Lökről, Alsó- és Felsőpéllről Sarló felé előrevonulva kaptam a hírt, hogy az ellenség az éjszaka folyamán megszállta ezt a helységet, és itt jelentős erőkkel csatarendbe állt fel. Következésképpen én is szintúgy csatarendben vonultam előre; jobbszárnyammal az erdőre és a fakóvezekényi hegységre támaszkodtam, a balt a Sarlóra vezető úton előretolva, összeköttetésben a Damjanich-hadtesttel, amely az úttól balra nyomult előre. Az ellenség Sarlót, mégpedig a kijáratokat erősen megszállta, mindazonáltal rövid, meglehetősen élénk tüzérségi tűz után innen a hátul fekvő részre nyomtuk, ahova én a jobbszárnyam egyidejű előnyomulásával a Kazinczy-hadosztály rohamoszlopát irányítottam.
Az ellenség még nem bontakozott ki teljesen, és arról volt szó, hogy a falut, pozíciójának a kulcspontját minden áron elfoglaljuk, mielőtt azt megvalósítani tudná. A harc meglehetősen sokáig folytatódott a faluban és csak az döntötte el, hogy a Damjanich-hadtest 2 zászlóalja a megfelelő pillanatban esett a falut tartó ellenség oldalába. Itt történt, hogy a Don Miguel-zászlóalj a 17. és a 19. zászlóalj egy osztályával rendkívüli bravúrral visszaverte a helységet újból megszerezni kísérlő ellenség előrenyomuló rohamoszlopát, egy ellenséges zászlóaljat teljesen szétugrasztott, 1 őrnagyot és sok embert foglyul ejtett, és zsákmányolt egy ellenséges zászlót. A helységet ettől kezdve tartottuk. Eközben az ellenség főereje, jobbról a Damjanich- és a Gáspár-hadtest által erősen fenyegetve, inkább az én jobbszárnyam irányában összevonta az erejét, valószínűleg azért, hogy az erről az oldalról remélt erősítéseket magához vonja. Itt volt a Bobich- és a Dipold-dandár, amelyek főként a tüzérség kiváló teljesitménye következtében nemcsak az állásaikat tartották meg, hanem éppen megkezdték az elűzött ellenség gyors üldözését, amikor annak az erősítése megjelent a magaslatokon a jobbomon és gyorsan támadásba lendült előre. Ezáltal kényszerítve láttam magam a legszélső jobbszárnyamat némileg visszavonni, és a Kazinczy-hadosztályt erősítésként odarendelni. Mivel ez nem történhetett meg elég gyorsan, a Damjanich-hadtesttől kértem gyors segítséget*. Az ellenséget minden ponton visszavetve elkeseredett ellenállás után innen is kivetettük, és vad meneküléssel a hegyeken túlra űztük. Itt 1 ágyút és 5 ellenséges lőszerkocsit zsákmányoltunk. Fakóvezekényig és Fajkürtig üldöztem az ellenséget, egészen a Kátai magaslatokig, ahol is Fajkürt előtt az éjszaka folyamán táborban maradtam.
Az ellenség igen sokat veszített halottakban és sebesültekben; több száz foglyot ejtettünk.
Az ellenséges balszárny főképpen az ellenséges tartalék-sorgyalogcsapatok és gránátosok egységeiből állt. Ez utóbbiak különösen keményen megszenvedtek.
Erejük ezen az oldalon, együtt a megkerülő oszloppal, körülbelül 4 dandárt tehetett ki.
Klapka tábornok
***
HL 1848/49: 22/622.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 183. fasc. 1849 – 4 – 141.
*Az ezt követő két és fél sort az olvashatatlanságig törölték.