Windisch-Grätz cs. kir. tábornagy tudósítása a cs. kir. hadügyminisztériumnak Győr elfoglalásáról.

***

A tekintetes cs. kir. hadügyminisztériumnak

Ma délután 1/2 2 órakor Győr városa előtt állást foglaltam. Mivel tegnap este még az ellenség birtokolta a várost, és az volt a látszat, hogy védelmezni fogja, ezért azt rendeltem el, hogy az 1. hadtest ma reggel napkeltével a város felett és a 2. hadtest ez alatt, ahol a Rába a Dunába torkollik, keljen át a folyón és vágja el az ellenség visszavonulását. Én magam a tartalék hadtesttel a főúton Győr irányába nyomultam előre, azonban már a Répcéhez érkezésemkor megtudtam (ahol a leégett híd helyett egy bakhidat verettem), hogy az ellenség éjszaka a legnagyobb csendben elhagyta a várost, valamint az általa létesített sáncokat és a zömmel Komárom felé, csapatai egy részével azonban Buda irányába vonult vissza. Üldözésére lovascsapatokat küldtem utána.

Már elém jött egy küldöttség a város behódolási nyilatkozatával. Bevonulásunkkor a nép hangos ujjongással fogadott minket, és éljen kiáltással adózott a királyának. Este kivilágították a várost. A magisztrátus átnyújtotta nekem a város kulcsait, melyeket megküldöm a Károly főhercegről elnevezett könnyűlovasságnál szolgáló gróf Pálffy Móric őrnagy útján, aki az elsők között állt az igaz ügy mellé és a hadseregnél jó szolgálatot teljesít.
A Szigetköznek a 2 hadtest általi megszállásakor néhány kisebb csatára került sor, amely során 1 ellenséges huszártiszt súlyosan megsebesült és 9 huszárt elfogtunk. Eközben a Cress-könnyűlovasság egy részlege az elszántságával különösen kitüntette magát. Úgyszintén a vadászok, akik át tudtak kelni a Duna-csatorna jegén, több foglyot ejtettek. Annak ellenére, hogy mindkét megkerülő oszlopom már 27-én, azaz ma reggel 9 órakor elindult, az állandóan menekülő ellenség mégis nagyobb előnyt szerzett, semhogy még egyszer utolérhetnénk.

Miként Pozsonynál, úgy itt is nagy sáncokat találtam felépítve a város körül több ponton és sok kivágott fát anélkül, hogy ezeket a továbbiakban bármire is felhasználták volna. Látva ezeket a védelmi intézkedéseket, amelyek számunkra mindenesetre nagy nehézségeket okozhattak volna, majd azt tapasztalva, hogy ezeket nem használták fel és magukra hagyták őket, akkor kételkedni kell abban a hitben, hogy az ellenségünknek van-e tulajdonképpen átgondolt védelmi terve. Eközben megelégszik azzal, hogy a népet nagyotmondással elkábítsa, és eltávozott barátait kivívott győzelmek hamis híreivel vigasztalja. De lehetetlen lesz számára a felelősség elhárítása azokért a nagy károkért, amiket visszavonuláskor nagy gabonakészletek felgyújtásával okoz az országnak azért, hogy megnehezítse számunkra a létfenntartást. Magyaróvár és Győr között 7 nagy majorságot gyújtott fel az ellenség, és tegnap még több gabonával megrakott nagy dunai hajót süllyesztett el.
Gyors visszavonulása miatt azonban bizonyára nem lehet a derék csapataink hibájául felróni, ha nem voltak képesek most számos trófeát zsákmányolni. Magyar ezredek számos tisztje és néhány katonai tisztviselő, akik különböző állomásokon elrejtőzve hátramaradtak, jelentkeztek nálam.

A tekintetes minisztérium szíveskedjék a tartományok vezérlő tábornokait, gróf Schlik altábornagyot, a szerb vajdát és a karlócai pátriárkát a fent közöltekről értesíteni.

Herceg Windisch-Grätz tábornagy sk.

***
HL 1848/49: 6/603.
A KAW-ban levő német nyelvű, eredeti tisztázat hitelesített gépelt másolatának fordítása.