“Kossuth és a kormány utasítása Klapka tábornokhoz: hajtsa végre erélyesen az előző napi minisztertanácsi határozatot, kezdje meg a sereg levonulását Szegedhez, és akadályozza meg, hogy a haditanácsban a kormány rendeletei fölött vitatkozzanak”.

***

Klapka Tábornok Hadtestparancsnok és ideiglenes hadseregvezér úrnak

Visocki tábornok ma seregével Cegléden megérkezett. Holnap útját Kőrös, Kecskemét és onnan egyenesen Szabadkára folytatandó.
Perczel tábornok – kinek ma már 10 000 embert teremtettünk össze – holnapután a Tiszán átkél. Ma már előőrsei Kisújszállásig, némi ereje T.Sz.Miklóson és Szolnokon van.
Az ellenség túl a Tiszán Debrecenben van. A népfelkelés azonban erélyesen munkában; amint Perczel a Tiszán átlép, az egész tömeg segíti őt. Nvárad előtt 1200 honvéddel, 350 huszárral, 5600 fegyveres nép már is ott áll 8 álgyúval.

Tiszántúlra nézve nincs aggodalmam, annyival kevésbbé, minthogy Erdély dolga javult. Azon Muszkák, kik Brassó felől Háromszékbe betörtek, s KézdiVásárhelyt elfoglalták; – onnan nyakrafőre – még Szepsiszentgyörgyön élelmiszereiket is hátrahagyva visszavonultak Brassó felé, egész a Háromszéki határon túl. Így írják hivatalosan július 3ól.

Bem pedig Tekéről a Besztercei Menség ellen előre nyomult erősítést húzva magához; mellyekkel – hátrulról már nem fenyegetve – az előtte lévő ellenséggel biztosan meg mérkőzhetni hiszem.

A haza megmentése tehát Tábornok úrnak mai működéséről s holnapi marschának szerencsés végrehajtásától függ.
De függ főképpen attól, hogy a felső hadseregben a politicai és katonai mesterkedések megszünjenek.
Ennek következtében a nemzet nevében pontos végrehajtást követelve rendelem a mint következik.

1. Hadi tanácsnak egyedüli tárgya csak oly ügy lehetvén, mely a hadviselésre vontkozik; Tábornok úrnak gondja leend arra, hogy a hadi tanács tisztán e körben tanácskozzék, s ki ne terjeszkedjék a nemzetgyűlés és kormány rendelkezéseinek akkénti bírálgatására, mely a hadviselés természetével tökéletesen ellentétben áll.
Tábornok úr e szabályt, felelet terhe alatt fogja megtartani és megtartatni. Sajnálom, hogy ez eddig elé meg nem tartatott.

2. Ludwig János tábori k.biztos urat a seregtől visszahivatván, helyébe Bónis Sámuel álladalmi titkár úr neveztetik ki, kinek kötelessége a hadi tanácsban részt venni, nem azért, hogy a katonai, tacticai, strategiai dispositiókba ereszkedjék, hanem hogy a kormány a seregnél is képviseltessék, eképpen a politicai és tacticai működésbe egyenlő lépést tartó összehangzás hozattassék be.

Magában értesítik, hogy midőn a korm.biztos egyrészről őrködni fog, hogy az érdemet dicsőség koronázza, másrészről arra is felügyel, hogy az ország törvényei, a kormány rendeletei, az kormányzólag megállapított hadjárati tervek s a polgári közszabadság szent érdekei híven megtartassanak.
Mint a kormány képviselője, önök Bónis S. urat oly bánásmódban fogják részesíteni, melyet állása igényel.

3. Szükségesnek látom az ide rekesztett szózatot napi parancs képpen a hadseregnek kiadni.
A nemzet és a nemzet akaratjából származó kormány a hálának mély érzésével becsüli, tiszteli és méltányolja
a hős vitézséget, mert ez menti meg a hazát az ellenségtől. De a haza nem csak ellenség által vesztett el, hanem belső visszavonás által is elveszhet. És ama halál lehet dicső, de ez csak szégyenteljes, mert ez a nemzetnek öngyilkolása.

Tábornok úrban római jellemet tapasztalék, s önben nemcsak a vitéz katonát, hanem a szabadságot szerető polgárt is tanultam tisztelni. És erősen hiszem, hogy ön a kormányt segíteni fogja, mind a hazát megvédeni, mind a hazában a szabadságot fenntartani.

Budapest Jul.6.1849.

***
HL 1848/49: 36/346, 347.
Magyar nyelvű, eredeti fogalmazvány.
KAW SchA AFA KiU 186. fasc. 1849 – 7 – 68, 69.
Megjegyzés: az utasítást az 1. ponttól a befejezéséig Szemere Bertalan írta.