Windisch-Grätz cs. kir. tábornagy utasítja Simunich altábornagyot, hogy tegye meg a szükséges előkészületeket Lipótvár lövetéséhez és a vár elleni ostromhoz. Hívja fel a várparancsnok figyelmét, ha nem adja fel a várat, felségárulóként felakasztják.

***

Nagyságos Simunich cs. kir. altábornagy úrnak és mozgó hadoszlop parancsnokának
Főhadiszállás Buda, 1849. január 10.

Miközben igazolom nagyságod e hó 7-i 17/0.p. számú jelentésének vételét, melyhez csatolta Lipótvár magyar parancsnokának, Ordódynak a válaszát, teljesen jóváhagyom, hogy nagyságod nem egyezett bele annak követeléseibe. Annak érdekében, hogy minél előbb birtokába jussunk Lipótvárnak, sürgősen tegye meg nagyságod az előkészületeket e hely erős lövetéséhez, majd ezt követően hajtson végre ellene támadást. A várparancsnoknak a legközelebbi felszólítás vagy egy parlamenter által lefolytatott tárgyalás során nyomatékosan tudatosítani kell, hogy egy illegális, azonkívül már megsemmisített kormánynak letett esküje semmiképpen sem kötelezi. Kötelessége viszont, hogy átadja a várat császára és ura csapatainak. Érvényes esküt a hadsereg részéről csak az ő kezébe lehet letenni, és hosszabb ellenállás esetén felségárulóként elkerülhetetlenül kötél általi halállal kell számolnia. Csupán egy gyors és feltétlen behódolás, és ezáltal egy újabb vérfürdő elkerülése jelenthet számára kilátást arra, hogy őfelsége a császár legfelsőbb kegyelme folytán enyhülhet a büntetése.

Egyébként várom nagyságod azonnali jelentését a közvetlenül az ön csapattesténél, valamint a környezetében adódó eseményekről.*

Herceg Windisch-Grätz tábornagy

***
HL 1848/49: 8/578.
Német nyelvű, eredeti tisztázat fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 168. fasc. 1849 – 1 – 5.
* Lipótvár 1849. február 4-én kapitulált.