Welden cs. kir. táborszernagy a Jellačić táborszernagyhoz intézett levelében egyetért azzal, hogy Esztergom fontos átkelőhely, de manőverezési pont szempontjából nem tartja megfelelőnek. Vác elvesztése sorsdöntő. A Duna bal partján álló dandárok parancsnokát arra utasította, hogy a balszárny tüntetést hajtson végre Ipolyság felé, a jobbszárny pedig Vác felé nyomuljon előre. Nem világos, hogy a magyarok hol terveznek támadást indítani Komárom felszabadítására. Kifejti nézetét a harcoló hadsereg növelésének lehetetlenségéről és a tábornokok képzetlenségéről.

***

Báró Jellačić táborszernagy úr őexcellenciájának
Horvátország, Szlavónia és Dalmácia bánjának, Pesten

Volt szerencsém megkapni excellenciád készséges írását e hó 14-éről, és a velem ismertetett nézeteivel kapcsolatban általánosságban megjegyzem, hogy Esztergomot átkelőhelyként bár igen fontosnak, de manőverezési pontként teljesen alkalmatlannak tartom, mivel nem tudunk kijönni.

Végzetes, hogy Vácot elveszítettük, mindenképpen szükséges azonban újbóli elfoglalása. Egyidejűleg parancsot adok annak, aki a bal Duna-parton a 6 dandárt vezényli /:excellenciád azt mondta, hogy Schlik altábornagy rendelkezik velük:/, hogy tegyen meg minden előkészületet ahhoz, hogy a Garamon felállított hadtest e hó 18-án napfelkeltekor a balszárnnyal Ipolyság felé tüntessen, miközben a jobbszárny Párkány felől Vác irányába fog előrenyomulni, és a Szentendrén levő osztagnak a sziget felé kell egy demonstrációt végrehajtania.

Én holnap érkezem Pozsonyba, 17-én Komáromba, 18-án déltájban pedig Esztergomba. Excellenciád tartson mindent akként készenlétben, hogy az előrenyomulást Vác felé ugyanakkor támogatni tudja egy Dunakeszi* felé irányuló erőteljes tüntetéssel. Mivel a viszonyok mindamellett addigra megváltozhatnak, ezért arra az időre mindenesetre még többet kell megtudnunk az ellenség felől, aki miként ezt néhány jelentésből gyanítani tudom, a jobbszárnyát Rétság és Ipolyság között jelentősen megerősítette, és nagyobb tömegű cspaatoknak, a Garamhoz vonulása által némikép mégis kérdésesnek látszik, megtámad-e bennünket és hol, hogy sikerrel próbálkozzék Komárom felé.**

Mindent megtettem, ami csak lehetséges volt, hogy hátul csapatokat gyűjtsek. Gondot fordítottam nagyobb táborok felállítására Marchfelden és Pettauban, melyek közül az első 18 000, a második 12 000 főt kap, természetesen egészen frissen sorozottakat, és május 10-éig kell őket kiképezni. Az azonban teljességgel megmagyarázhatatlan számomra, honnan lehetne időveszteség nélkül még mintegy 8-10 zászlóaljat és éppen most 15-20 lovasszázadot Győrön keresztül útnak indítani a magyarországi hadsereghez. Bécsben alig marad 8000 ember hátra, akik azzal az előfeltétellel elegendőek a rend fenntartásához, hogy Magyarországon javul a helyzet. A prágai helyőrség is csak hasonló erejű. Vidéken és a várakban szinte nincsenek csapatok, Morvaországban a császár is odaadta az egyetlen dandárt, amely Olmützben mellette volt, és minden, aminek lába van, Lengyelországból Magyarországra menetel. Én is tudatában vagyok annak, hogy a Bánátban és a Szerémségben valaminek történnie kellene, azonban először fent kell rendbe jönnünk, mielőtt lent bármit is elkezdhetnénk. Remélem, hogy a főhadiszállást némileg ritkítottan találom, mire megérkezem. Én is excellenciád nézetén vagyok, hogy szükség lenne néhány jó tábornokra, azt azonban nem tudom, hogy honnan vegyük őket elő. Sosem törődtünk nevelésükkel és képzésükkel.***

***
HL 1848/49: 21/554.
Német nyelvű, eredeti tisztázat duplikát példányának fordítása.
Egykori bécsi jelzet: KAW 164. fasc. 1849 – 4 – 62g.
* Az iratban Dunaköszt szerepel.
** Az iratban az eredeti szöveg: … ob u[nd] wo er uns angreifen soll um eine Pointe gegen Komorn zu versuchen.
*** A duplikát példányon nincs aláírás.