Szemere Bertalan Ki védi a magyar hazát? című röpirata a magyar néphez.

***

Ki védi a magyar hazát?
E kérdés különösen hangzik. Természetes, hogy az védi, aki e hazának polgára, az védi leghősiesbül, kinek e föld, e haza, a korona neveztetik. Ez pedig mind a magyar névről neveztetik.
Óh, ha így volna! Mert földi és isteni igazság szerint így kellene lenni.
De ki volt a schwechati csata fő hőse? Guyon, egy angol tiszt, ki oroszlánkint vezette kis seregét.
Kik voltak a minap Pozsony megyében a legtündöklőbb vitézek, kik az ellent fentartóztatva diadalt arattak? A tyroli vadászok.
Kik menték meg a Dési veszteség után nagy számú álgyúinkat?? A bécsi tanulói sereg, az úgy nevezett aulisták* elszánt bátorsága.
Kik fedezték a Kassáról futó sereget, s kik gátolták meg az ellen vakmerő üldözéseit? A lengyelek, a szabadság örök bajnokai, a hazátlanok e földön, de otthonosok az égben, honnan származik a népek szabadsága.

Annyira süllyedt volna a magyar faj, hogy hazáját azok védik, kik e földnek vendégei? Azok, kiknek itt nincs birtokuk, nincs családjok, nincs tűzhelyök, azok, kiknek nem nyugszanak itt őseik a sírban, kiknek a haza története idegen történet? Tehát nálunk a gazdag és szegény egyképen gyáva meghalni a hazáért?
Istenem, istenem, mint elkorcsosodott a magyar, a szegény magyar, ő csak élni szeret a hazáért, ha szolgaképen is, míg az idegen érettünk halni kész.

Szegény őseink a sírban, kik e szép birodalmat 800 év előtt meghóditátok, aludjatok mélyen, igen mélyen, hogy a szégyennek érzésében újra meg ne haljatok. Látván, hogy a mit ti egypár száz ezeren elfoglalni birtatok, azt milliókra növekedett unokáitok megtartani nem voltak elég erősek.

És pedig most az összes nép szabad! Minden egyenlő! Nincs többé jobbágy! Az új kor, mint az innepi nap virradt fel. Minden ember, a Krisztus tanítása szerint, csak most lesz felebarát.

Igy megbélyegez bennünket a történet.
Megutálnak a többi szabad nemzetek.
Megátkoznak rabbá leendő maradékaink.

Megver isten keze, ki a szabadságot teremtvén, annak őrizőivé a bátor és vitéz nemzeteket tette.
…Nem, nem! Úgy e véreim, ti méltó unokái kivántok lenni őseiteknek? Nem engeditek, hogy a bécsi kormány terve szerint Magyarországot száz fele szaggassák, s nekünk magyaroknak belőle csak egy rongyot adjanak! Nem engeditek magatokat a nemzetek soraiból kitörölni, a mire ellenünk törekesznek.

A hosszú béke elpuhított. De a harcnak szele megedz, a veszély rohama neki bátorít, s ha tisztességes halál és gyáva élet között kell választani, fegyverrel kezetekben harcolván kiáltsjátok, úgy, hogy menny és föld megrendül bele: “Ne bántsd a magyart!”
Sz.

***
HL 1848/49: 7/279.
Magyar nyelvű, eredeti tisztázat, Szemere saját kezű írásával.
KAW SchA AFA KiU 181. fasc. 1848 – 12 – 40.
* A bécsi légió tagjai.