225 találat bécsi döntés
Kerek évfordulókon, így most is megemlékezünk történelmünk e 85 évvel ezelőtti nagyszerű eseményről, bár már számos esetben foglalkoztunk vele. Magyar ünnep volt akkor, és ma is az.
Törvényszerűen érkezett el a felbomláshoz az 1930-as évtized végére, a 40-es évek elejére az 1919-20 körül, a nemzetközi szabadkőművesség által mesterségesen kialakított imperialista versaillesi békerendszer. Ugyanez történt az általa erőszakkal létrehozott kisantanttal és tagállamaival: először Csehszlovákiával, majd a királyi Nagy-Romániával, végül az SHS-Királysággal.
Amikor – egy év híján ötven éve e napon – megszülettem, még bizony javában dúlt a „proletárdiktatúra” nemzetgyilkos szelleme. Tilos volt nyilvánosan gondolni, emlékezni arra, hogy ugyanezen a napon született 1890-ben Reményik Sándor és szintén ugyanezen a napon szentesíttetett 1940-ben az Észak-Erdélyt és Székelyföldet az anyaországhoz visszacsatoló második bécsi döntés.
Aláírják a második bécsi döntést a Harmadik Birodalom és Olaszország a magyar–román területi vita ügyében. A döntést megelőzően nagyon kiéleződött a helyzet a két ország között, és a teljes magyar hadsereg is mozgósításra került. Korábban a Besszarábiát követelő Szovjetunió felajánlotta a közös fellépés lehetőségét, ám ezzel a magyar kormány nem élt.
Meglehetősen sokat kutattam e kérdéskört, számos tanulmányt, cikket írtam róla. Most az aktuális 80. évforduló kapcsán röviden érdemes lehet visszatekinteni az 1922-43 közötti fasiszta 20 év (ventennio) és az utolsó másfél év, az Olasz Szociális Köztársaság történelmére és kitérni a tragikus befejezésre.
Már nem is tudom, hányadik Nemzeti konzultációs levelet vehettük kezünkbe. Őszintén megvallom, eddig jó állampolgárként mindegyiket kitöltöttem és visszaküldtem. Túlnyomó részben támogató válaszokat adtam, hiszen a kérdések úgy lettek feltéve, hogy nem is lehetett őket másképp megválaszolni.
1944 nyarán jelentős fordulat következett be a II. világháború közép-európai hadszínterein. 1944 augusztusában a Jasi-Kisinyov körzetében vívott hadművelet folyamán a szovjet csapatok közel egymillió német és román katonát kerítettek be, akik megadták magukat. Erre a fiatal román király, I. Mihály augusztus 23-án este letartóztatta a kiugrásban részt venni vonakodó, sőt a front megerősítését szorgalmazó Ion Antonescu marsall kormányfőt (conducator). A következő napok folyamán Románia hadat üzent volt szövetségeseinek, Németországnak és Magyarországnak, s Gheorghe Mihail tábornok, a Nagyvezérkar főnöke utasítása alapján megkezdte a támadó hadműveletek előkészítését, majd kivitelezését.
A mai soviniszta ukrán nemzetiségpolitikával szembeni, ellenkező, jó példaként érdemes felidézni Európa, hazánk, de Ukrajna számára is a Horthy-rendszer alkotmányos és humánus kisebbségi politikáját. Az 1939-ben kiadott Magyar katonai zseb-lexikon a kiadványt a „Kárpátalján elesett hőseink örök és dicső emlékének” ajánlotta. Legyen e rövid írás is tiszteletadás emlékük előtt.
Szívszorító szavak kíséretében kommentálta a magyar jobboldal megnyilvánulásait Rastislav Kácer, Szlovákia volt budapesti nagykövete. Valóban szívszorító lehet az emelkedett európai liberálisok és Trianon utódállamait vezető igencsak hazafias politikai elitek számára a magyar nacionalizmus és irredentizmus tombolása.
Nem szerencsés a velünk ellenséges soviniszták és szabadkőművesek szempontjai szerint a történelmi és kulturális „cancel culture”.
A Rongyos Gárda 1919. április 18-án alakult meg az első világháborút megjárt tisztekből és katonákból, szegény napszámosokból, illetve a Székely Hadosztály maradványaiból. Az önszerveződő (irreguláris) fegyveres csoport célja a tanácsköztársaság ideje alatt a kommunistákkal szembeni ellenállás, a trianoni békeszerződésben Magyarországtól elvett Sopron környéki területek megtartása volt, de más területeket is vissza akart szerezni Magyarország számára.
Nemzeti klasszikusaink hallhatatlanságát mi sem jelzi jobban, mint üzeneteik soha meg nem fakulása, utókort megszégyenítő igazságaik perzselő tüze. A 123 éve ezen a napon született Szabó Lőrinc ilyen klasszikusunk, aki elsősorban a szerelem, a gyermek és a természet szépségeinek Petőfi Sándort, Kosztolányi Dezsőt, Vajda Jánost idéző költőjeként és Arany János, Tóth Árpád, Babits Mihály nyomdokába lépő műfordítóként, azonban irodalomkritikai írásai és magyarságversei alapján alig ismerős.
A I. világháború után aláírt trianoni területrablás a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmadát. A magyar politika fő célja ezután a területi revízió lett, ennek érdekében a harmincas évektől a versailles-i békerendszer megváltoztatásában szintén érdekelt Olaszországgal és Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat.