Léhmann György: Még mindig létezik az igaz magyar rádió a föld túloldalán

"Ez év januárban adtam hírül, hogy Magyar Rádió Mozaik Sydney néven működik Ausztráliában az a magyar nyelvű rádió adó, melynek főszerkesztője – Ilosvay Gusztáv. Néhány nappal ezelőtt ismét felhívott onnan engem azért, hogy a januári interjút folytassuk."- írja Dr. Léhmann György, a devizahitelesek egyik elszánt és harcos védője. A telefoninterjú írásos változatát "vágatlanul" közöljük.





Ez év januárban adtam hírül a mellékletben olvasható írásomban azt, hogy Magyar Rádió Mozaik Sydney néven működik Ausztráliában az a magyar nyelvű rádió adó, melynek főszerkesztője – Ilosvay Gusztáv.



Néhány nappal ezelőtt ismét felhívott onnan engem azért, hogy a januári interjút folytassuk. Az interjú folytatása elkészült, és a rádióna

I.G.: Dr. Léhmann György egy ügyvéd Siófokon, aki tulajdonképpen magára vállalta többedmagával gondolom, magára vállalta a svájci frank alapú kölcsönöknek az intézését és tulajdonképpen a kormányhoz és ügyészséghez való beadását, és körülbelül három hónappal ezelőtt megkérdeztem tőle, felhívtam és megkérdeztem tőle, hogy áll a dologgal, mi történt, akkor mondta, hogy hát tulajdonképpen folyamatban vannak, hát azóta sajnos nem sokat változott a dolog, itt van az interjú, hallgassuk meg mit mond Dr. Léhmann György.

Dr. Léhmann György szeretettel köszöntelek Téged újból és a hallgató talán emlékszik arra, hogy a svájci frank devizaalapú kölcsönökkel kapcsolatban hívtalak fel pár hónappal ezelőtt, és akkor megígértem a hallgatóknak, hogy vissza foglak hívni, hogy tulajdonképpen van valami fejlődés, mi történt, hogy néznek ki ezek a dolgok és tulajdonképpen hogyan állunk ezen a téren, legális, nem legális, mi történt?

L.Gy.: Szeretettel köszöntöm a hallgatókat és főleg Téged Gusztikám, nagyon helyes vagy, hogy felhívtál, köszönöm, ha hiszed, ha nem, a sajtószabadságot ebben az irányban amit én képviselek, Te valósítod meg hazánkban. A kutya nem kíváncsi rám legalább fél éve, ami nem lenne baj, ha többen lennénk, akik ugyanazt mondják mint én és igazából megpróbálnának segíteni. De hát egyre jobban elhallgatnak, elhallgatják, agyonhallgatnak.

Ezelőtt még fél évvel, akkor még napirenden volt a rádiónyilatkozatom, tévé nyilatkozatom, de legalább négy hónapja már senki nem kíváncsi rám rajtad kívül.

I.G.: Na jó, de végső soron itt arról szól a nóta, hogy körülbelül 5050 család, akit hát tulajdonképpen ez úgy érint, hogy ezek már ott vannak hogy éppen bedőlnek, na most 5050 család, hát az körülbelül 20000 embert képvisel, na most ez a húszezer ember elveszti a vagyonát, elveszti a lehetőségét és tulajdonképpen ez a húszezer ember begyűrűzik oda, ahova tulajdonképpen a munkanélküliség, a nyomor és minden egyéb van. Egy országnak nem mindegy, vagy legalábbis én úgy érzem, hogy tíz millió emberből húszezer ember kiesik, hogy úgy mondjam, azt el kell a későbbiek folytán látni, úgy, hogy ez mindenféle körülmények között számunkra egy rossz dolog. Nem?

L.Gy.: Ez borzalmas, ez egyszerűen borzalmas. Én azt tudom neked mondani, tehát az előzőt is folytatva, mindent elkövet a közhatalom, hogy ez az ügy úgy rendezve ne legyen, hogy a tisztesség helyreálljon, és ez nagyon nagy baj. És amikor a levélírók panaszkodnak talán nem is az a legnagyobb baj, hogy húszezer ember tönkre ment. Nézd volt olyan időszak hazánkban, gondolok 45 karácsonyára, amikor Pestet végig bombázták, amikor lehet, hogy több lakás megsemmisült, mint húszezer, de azért az a nemzet erkölcsileg még talpraesett volt, akart, küzdött, és azért később, tíz év múlva jöhetett a forradalom, tehát volt erkölcsi tartása a nemzetnek.

Ez a mostani húszezer lakás ahogy látom, elérte a hatalom, elérte a közhatalom, nem tehetek róla, velük van bajom, mindent elkövetnek, hogy az erkölcstelenséget szétszórják, ezt az egész nemzetet teljesen tarthatatlan helyzetbe belekergessék. Nem a lakások száma fontos, vagy az, hogy most húszezer ember, hiszen az is egy kicsit pontatlan, hiszen ha egy ember lenne, az is sok lenne, ellenben húszezer az, aki már közvetlenül az utcára kerül. De azért itt már több százezer ember van, aki ezt mindennap megszenvedi, aki gyermekét nem tudja tisztességgel iskolába küldeni. Hát nem tud egy szórakozóhelyre menni, emberi módon nem tud élni, ez nem húszezer.

Ez kétszázezer, négyszázezer, hatszázezer ember. Ezért vigyázat, itt nem arról szól a történet, hogy húszezer ember, mert ezek már valóban hajléktalanok. Tehát vigyázz, ha azt mondom, hogy közel járok az egymillióhoz, akiknek az élete tönkre ment, ráadásul azt beszélik, hogy ez a nemzet fogyatkozik. Hát ki az a felelőtlen ember, aki egy ilyen banki visszaélés sorozat után mer vállalni gyereket, és még van banki tartozása.

Hát tönkre teszik az egyént, a nemzetet és mondom legfőképpen az erkölcsiséggel van baj. A Legfelsőbb Bíróság, - most már Kúriának nevezik, - mindent elkövetett, hogy rendbe tegye ezt az ügyet. Decemberben hozták egymás után az elvi véleményeket. De 2010-ben is hozták, elmúlt években négyet hoztak. Olyan tisztán áll az, hogy tarthatatlan ez az egész jogi konstrukció. És teljesen jogellenesen, gondold el az Országgyűlésben tegnap megint megszavaznak egy olyan törvényt, amit nem lehet megszavazni, üvölt a törvénysértéstől.

Megmondom neked csak ezt az egyet, nem akarok most jogászkodni, hát gondold el azt mondja az 1/2010-es vélemény, hogy érvénytelen szerződésnek jogkövetkezménye nem lehet. Lekövetkezteti ezt a Ptk. 198. §-ból. Tehát van egy érvénytelen szerződés, abból nem lehet jogokat származtatni, kötelezettségek teljesítését követelni. Először helyre kell hozni.

A Legfelsőbb Bíróság most december 15-én megmondta, hogy vélelmezetten az összes szerződés semmis. Azért semmis, mert nem vonták be az adósokat a szerződés készítésébe, megalkotásába, és ez olyan hiba, ami miatt ez tisztességtelen szerződési feltételektől hemzseg. Érvénytelen, semmis. S semmiségnél durvább érvénytelenségi ok nincs. Nem kell megtámadni, hivatkozni kell csak rá, és erre fogja az országgyűlés és tegnap azt mondja, hogy akkor most árfolyamgát. Mit? Az érvénytelen szerződésnél árfolyamgát?

Hát átlátok rajtatok. Hát sandán a banknak akartok segíteni, mert nem mertek szembenézni azzal, hogy valamennyi érvénytelen szerződést rázzuk gatyába. Egy független bíróság tegye rendbe. Hát hogy lehet ilyeneket csinálni? Csak a törvényt, a jogszabályokat kellene alkalmazni. Van ez a 93/13-as európai irányelv, összhangba a luxemburgi döntéssel, tehát annyira tisztán állunk, és mit csinál erre fel a közhatalom a PSZÁF-fal az élén?

Mondd meg a közérdekű pereknél hányat indított meg, hányat fejezett be jogerősen? Az OTP ellen miért nem csinál közérdekű pert? Kilóg a lóláb. Hát ne haragudj, de a soron kívüli bírósági eljárásokat miért nem kérte a PSZÁF? Miért nem abban serénykedik a közhatalom, hogy kérem tisztelt bíróság, mint ahogy a vörös iszapos ügyekben. Szól a bíróság elnökének megtenné ezt, – illő módon meg kell kérni őket – soron kívül nem lehetne? Megkérte a PSZÁF? Írt egy keresetlevelet? Hát hány éve ül rajta?

Gondold el jogilag abszolút tiszta helyzetben vagyok. Hát az teljesen mindegy, hogy hanyad magammal vagyok.

I.G.: Értem. Hát ezt nyilván, nyilván valamilyen uton-módon legálisan és úgy mondjam bírói úton valahogy el lehet érni. Van erre valami lehetőség?

L.Gy.: Van. Persze. Oda kell menni a bíróságra, kereseti kérelmet elő kell terjeszteni, mondom a Legfelsőbb Bíróság olyan tisztán leírta már, hogy szerkesztem is a keresetlevél mintákat, igyekszem mindenkinek eljuttatni, több ezer embernek azért csinálgatom, rendezem, ígérem, hogy megyek a perbe mellé tárgyalni, a keresetlevelet csinálja meg ő, de a perben már ott ülök majd mellette, gond nincsen. Folyamatban vannak most is pereim. Végrehajtás megszüntetése iránti perben például semmi gondom nincsen.

De gondold el hát majd amikor adminisztratív eszközökkel, hát ezek nyomulnak. Hát az adminisztratív eszközök. Hát látom, hogy ezt teszik. Hát egy bírósági elnök mondhatja az a bíráinak egy összértekezleten, hogy ezeknél a banki ügyeknél különösen ügyeljenek a pontosságra. Mondd meg, hogy mit ad az üzenetben?

Hát azt, hogy adminisztratív eszközökkel lassítani az eljárásokat és félrevinni. Vagy ilyen hiánypótlás, vagy olyan hiánypótlás, hát nem a törvénnyel van a baj. Majd a jogalkalmazásnál, és nem a bírónál van a baj, mert annak van egy elnöke. És ezért nagyon problémás valóban a velencei bizottságnál az, amit most mondanak.

Hogy a bírói törvénynél van nagy gond. Hiszen valóban van gond. Mert ilyen módon, technikai eszközökkel be lehet szólni az ügyekbe. Mert ha öt évig fog tartani minden per, akkor már az elavult. Most az ellenkezőjét kellene tenni, amit idáig műveltek.

És hallgatnak róla tudod. Hallgatnak mondva csinált törvényalkotásukkal, mintha tennének valamit. Van még egy baj. Mert tegnap amit megalkottak törvényt…

I.G.: Csakhogy a hallgatónak mond el, hogy mi volt ez a törvény, hogy lásson tisztán a hallgató.

L.Gy.: Hát arról van szó, hogy már az elmúlt év nyarán készítettek ilyet, árfolyamgátat vezetnek be, azt mondják, hogy 180 forint, mondjuk legyen ez a leggyakoribb svájci frank alapú hitelnél 180 forintnál rögzítik, és nem kell többet fizetni, hanem külön gyűjtő számlán kell összegyűjteni azokat a tartozásokat, amik a 180 forint és a tényleges árfolyam közti különbség megfizetésének hiányából fakad.

Körülbelül ennyi a lényege, kissé körmönfontan fogalmazva. Tehát 180 forinttal lélegeztetőre veszik az adósokat, azt a látszatot keltik, mintha nekik ez jó lenne, majd egy gyűjtőszámlán összegyűjtik a tőketörlesztést, a kamatról pedig majd szólok egy szót, mert a kamatról azt mondják, hogy azt elengedik, és akkor öt év múlva ami majd összegyűlt, majd ki kell fizetni.

Ennek a gyűjtőszámlán lévő összegnek egy részét is még az állam magára vállalja, ami megint egy elhibázott gondolat, mert ha nem vennék észre az országházban ülő képviselők, ez nem az ő pénzük. Tudod a többi állampolgár, nem csak a devizaadósok adóforintjaiból jön ez össze. Hogy meri az országház a bankok részére valahogy kifizetni a tőketörlesztésnek emelkedett részét?

Ez az adós dolga, ha tisztességesé teszik a szerződést. Hát nem kegyelemkenyeret kérünk mi a magam részéről, hanem egy tisztességes szerződést. Kövessük a tisztességet, és egyetlen adós sem akart mást. Ő tudta azt, hogy mit vesz fel. És ha nem tudja kifizetni, azt is tudomásul veszi, de ne haragudj, hogy tisztességtelenül lerabolják, és aztán tetejébe most még az adófizetők pénzéből…

Orbán Viktor mondta azt korábban, hogy a Kormánynak nincs pénze. Hátha nincs, akkor miért pazarol?

Hát a többi állampolgár is felzúdul. Hát kik kezelik ezt a kasszát akkor, amikor jogilag, az igazságszolgáltatásban teljesen simán megy az ügy, a Legfelsőbb Bíróság ehhez mindent megad.

Közben látom a nyomulását ennek a társaságnak, hallani nem akarnak perről.

Mint már mondtam neked már fél év óta nem kíváncsiak rám, ami persze nem baj, mert én sem vagyok rájuk kíváncsi. Hát nem gondolod, hogy megszakadok az örömtől, ha őket látom. Nem vagyunk egymásra kíváncsiak egymásra, itt tartunk.

De azért mégis csak jó lenne az, ha valaki megkérdezné azt, hogy ezzel a perrel kapcsolatosan mi is a teendő?

Elmondhatnám azt, hogy miért is nem pártolják ezt a megoldást, és miért az adófizetők pénzéből próbálják még mindig a bankok zsebét tömni? És az egésznek az értelme a tegnapi napi törvénnyel, hát mi.

A Polgári Törvénykönyv 236. §-ban benne van, hogy aki a szerződést megerősíti, a megtámadás jogáról lemond. Hát látlak benneteket, hát látlak benneteket, hogy mire játszotok.

A szerződést szükségszerűen módosítani kell, benne is van a törvényben, hogy módosítani kell, és azzal a módosítással, hogy az árfolyamgátat bevezetik, lemondatják az adósokat a megtámadás jogáról.

Lenyomják a gombócot tudod, és a felvett kölcsön után fizetendő 30.000.-Ft. törlesztő részlet helyett most hadd fizessen 90.000.-Ft-ot. A közte lévő 60.000.-Ft-ból, jó ha lenne most 20.000.-Ft. ami jogos. Tehát igazából a 30.000.-Ft-os törlesztő részlettel felvette mondjuk 2007-ben, abból lehetne igazságosan most 50.000.-Ft., ehelyett követel 90.000.-Ft-ot, és azt a 40.000.-Ft. különbséget most gyorsan letolni.

Azzal, hogy többet a szerződést nem támadhatja meg.

Hát tudta azt, hogy a szerződés milyen hibás, de alá kell írnia az árfolyamgátnál ha még öt évig még élni akar, majd a hatodik évben egészen biztos, hogy belerokkan, hiszen azon a külön számlán, amin a többletet kezelik, olyan mennyiségű összeg fog összejönni, hogy mindenki nyugodtan feladhatja.

Ha most nem tudja kifizetni, öt év múlva hogy tudja akkor, amikor a gyűjtőszámlán összerakják az egészet.

I.G.: Hát az igazság az, hogy nem sok mindennel kecsegtetsz bennünket, és tulajdonképpen a dolog nem oldódott meg, és ezek után hogy látod, hogy fog ez végződni, mi lesz ennek a lefutása, azok az emberek, akik tulajdonképpen belebuktak ebbe a csapdába, vagy beleestek a csapdába, milyen lehetőségük van arra, hogy valamilyen módon kikerüljenek úgy, hogy ne sérüljenek meg.

L.Gy.: Hát nézd én változatlanul azt mondom, hogy csak a per.

Hogy mit tesz a bíróság, vagy pontosabban a bíróság elnöke, mert a bírók nagyon jók. Persze van kivétel. De mint ahogy a Legfelsőbb Bíróság is nagyon jót tett, itt a bírósági elnökökkel van bajom. Akik az adminisztratív felügyeletet gyakorolják. Ott vannak gondok. Ott vannak beleszólási problémák.

De arra kell késztessem az összes adóst, hogy odamenni. Oda kell menni mindenkinek. Ezért terjesztem az iratokat, nem kell félni, hogy mennyi lesz az illeték. Ha el fogom bukni a pert, akkor mi van? 20 millió forint helyett akkor 21 millió forintot kell fizetni. Ha lakásom nem lesz, házam nem lesz és még illetékfizetésem is lesz, akkor lesz.

De fel a fejekkel, ahogy kezdtem, hogy erkölcsileg visszanyerhetnénk azt a tartást, ami 56-ban volt, vagy 46-ban. Amikor rommá verték Budapestet és kijöttek az óvóhelyről, és felépítettek egy országot.

I.G.: Nagyon remélem, hogy azok az emberek, akik ebbe a kátyúba keveredtek, azok végső soron meg tudják találni azt a módot, azt a legális módot, hogy ők valamilyen elégtételt kapjanak azzal, hogy őket tulajdonképpen becsapták.

Mert itt erről szól a nóta. Nézd nagyon szépen köszönöm Neked ezt a beszámolót, és most is csak azt tudom mondani, hogy amit mi tudunk innen nyújtani megtesszük, de végső soron a helyzet az, hogy mi nagyon szeretnénk azt, hogy azok az emberek, aki így, vagy úgy, de belekerültek ebbe a problémába, valamilyen fajta megnyugvást és valamiféle elégtételt kapjanak az életben és ne kerüljenek ki az utcára.

És egyébként is a nehezen megkeresett és összegyűjtött vagyonukat ne veszítsék el teljesen.

L.Gy.: Nagyon szépen köszönöm, hogy megkerestetek, és nagyon örülök, hogy beszélhettem veled, és mindenkit üdvözlök, és nagyon boldog vagyok, hogy veled beszélhetek.

I.G.: Dr. Léhmann György hálás köszönetem Neked.