HunHír.info

2017. Enyészet hava 19. nap, Timur napja.

Kakaslomnicon a sekrestyében találtak Szent Lászlót ábrázoló freskókat

2017. április 28. 16:03
Hunhír.info

toresvonalak-250.jpgMár a 13. század közepén létezett itt település, Villa Lomnicza néven említik először az oklevelek, több névmódosításon esett át a falu, a 15. században Kakas-Lomnic néven említik az oklevelek. Majd sokáig Nagylomnic néven szerepel, a német Großlomnitz magyar megfelelőjeként. Gótikus temploma 1280 körül épült fel, freskóin Szent Lászlót láthatjuk.

A 19. század végére ismét Kakaslomnicként említik a települést. Ma a Késmárki járáshoz tartozik, a második világháborúig német többségű település volt, lakosságát kitelepítették.

A falut szász telepesek alapították. Gótikus temploma 1280 körül épült, Alexandriai Szent Katalin tiszteletére szentelték fel. A templomot többször átalakították, valószínűleg a templom hozzáépítésekor kerültek az értékes, 14. századi Szent László-legendát ábrázoló képsorai a sekrestyébe, amelyeket 1957-ben fedeztek fel. A freskó az első Szent László ábrázolások egyike.

A középkori templomépítészet jellemzője volt, hogy Alexandriai Szent Katalinnak szentelték a templomot. Antióchiai Szent Margit és Szent Erzsébet mellett övé volt a harmadik leggyakoribb templom titulus. A középkorban őt ábrázolták a leggyakrabban a női szentek közül a magyar tablóképeken is. A kezében kardot és kereket tartott, ami vértanúságára utal.

Szent László kultusza már korán kialakult. Legendája feltehetően nem sokkal szentté avatása után készült el, és jól illeszkedik a magyarországi szentek legendáinak politikaközpontú eszmekörébe. A király szentségét ugyanis az uralkodói alkalmassággal és mintaszerű gyakorlásával, az egyház irányításában, szolgálatában és védelmezésében szerzett érdemek indokolják. Ezek sok krónikaszerű elemet is tartalmaznak – írja Kovács László történész. Szent László kultuszának sajátos eleme, hogy a Gesta Ungarorumban, az első megmaradt krónikában maradt fenn. Ebben több olyan leírás van, amely egyezik a legendában leírtakkal, de számos csodás történet leírása is megtalálható, amelynek inkább a legendában volna a helye. Azt a legendaíró még nem ismerhette, így azok későbbi betoldásnak minősülnek. Az ilyen legendaepizódok közül a kerlési csata és a leányrabló kun vezér legyőzésének a története a legfontosabbak, ezeket láthatjuk a legtöbb Szent Lászlót ábrázoló freskón is.

A Kakaslomnicon látható Szent László ábrázolások a legismertebbek közé tartoznak, a sekrestyében láthatóak, szemmagasságban. Az 1957-es restaurálás után kiderült, hogy az egyike a legkorábbi ábrázolásoknak. A képsor alapján annak alkotója a királyi udvarral tartott kapcsolatot. A sekrestyében található képsor első és utolsó ciklusa hiányzik. Amikor a korábbi kápolnát, amelyből a templom kibővítésekor a sekrestyét kialakították, kisebbítették, a fal egy részét lebontották, ennek esett áldozatul a kunokkal harcoló Szent László ciklus néhány képe. A három középső jelenet azonban viszonylag jó állapotban maradt fenn: a leányrabló kun harcos lovas alakja, a két férfi birkózása és a kun harcos lefejezése.

A Kovács László – Görföl Jenő szerzőpáros A magyar szentek ábrázolása Szlovákia középkori templomaiban című könyvben így ír a freskóról: „Érdekessége, hogy a leányrablás jelenetében a lány egészen kicsiny alakú, a harcosba és annak íjába kapaszkodik a kun mögött a nyeregben. A kun harcos hátrafelé nyilaz, balkézzel, miközben mellét átdöfi Szent László lándzsája, s arca felé is egy nyíl repül. A kun harcos szájából füst száll ki. A király lova világos, a kun harcosé sötét, vöröses árnyalatú. A Birkózás jelenetben Szent László Krisztusra emlékeztető arccal, koronásan, glóriával jelenik meg, míg a kun arca sötét. Lábával éppen rálépni készül a király lábára, amikor hátulról a leány lesújt rá a bárddal, s elvágja a horgas inát. Az arcok kidolgozásában is különbség van: Szent Lászlóé méltóságteljes, a kuné indulatos.”

“Az utolsó ábrázolt jelenetben Szent László vörös, hosszú hajánál fogva tartja a már halott kun fejét, akinek nyakát a leány – immár nagyobb méretű alakban ábrázolva – karddal levágta. A leány maga előtt tartott, felemelt karddal áll előtte, felette olvasható a neve: „Ladiva est ita”. A kép alapján elfogadható, hogy a szemben álló két harcos, a fehérlovas, glóriás Szent László és a kun vezér a maga sötét lovával, füstöt okádó, eltorzult arcával és különös, a dárdaszúrást túlélő erejével két, egymással szembenálló princípium, a Jó és a Rossz szimbólumai” – írja Kovács László. A kakaslomnici képsor tehát azt sugallja felénk: a Jó győz a Rossz felett.

felvidék.ma

Nemzeti Bulvár

Legfrissebb hírek

Az elmúlt 24 óra hírei

könyv rendelés

Kozmikus Hologram - Jude Currivan PhDKozmikus Hologram
Könyv - Bolti ár: 4 990 Ft
Internetes ár: 3 992 Ft
20% internetes kedvezménnyel
Enki elveszett könyve - Zecharia SitchinEnki elveszett könyve
Könyv - Bolti ár: 5 990 Ft
Internetes ár: 5 391 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Mély titkú rovással - Friedrich KláraMély titkú rovással
Könyv - Bolti ár: 3 300 Ft
Internetes ár: 2 805 Ft
15% internetes kedvezménnyel
A harmadik világháború küszöbén - Hernádi TiborA harmadik világháború küszöbén
Könyv - Bolti ár: 3 000 Ft
Internetes ár: 2 700 Ft
10% internetes kedvezménnyel
Szerencsénk volt, túléltük... - Nógrádi GyörgySzerencsénk volt, túléltük...
Könyv - Bolti ár: 3 200 Ft
Internetes ár: 2 880 Ft
10% internetes kedvezménnyel

Magyar Menedék Könyvesház

hunhir_tudosito

Mai napra rendelt

...betevő falat:


...népszokás:

Programajánló

    A HunHír barátai

    Legolvasottabb hírek

    HunHír-Tudósító

    Képtárak

    Felhívások

    Közlemények


    Az oldalon található audió, vizuális tartalmak illetve cikkek, és egyéb szövegek a szerkesztők tulajdonát képezik. Kizárólag a szerkesztőség írásos beleegyezésével másolhatók, sokszorosíthatók és terjeszthetők.
    © 2002-2017 Rockszerda
    Kapcsolat * Impresszum * Hirdetési ajánlat