Meg sem várva a most folyó vita végeredményét, Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, rendkívüli áttörés lesz, ha a kisebbségi törvénytervezetet sikerül elfogadtatni a kormánnyal és megszavaztatni a parlamenttel. Nem tartja ugyanakkor célszerűnek a parlament elé terjeszteni jelenlegi formájában a törvénytervezetet a négy erdélyi magyar protestáns egyház püspöke. Adorján Dezső evangélikus-lutheránus, Pap Géza és Tőkés László református, valamint Szabó Árpád unitárius püspök közös levélben fordult Markó Bélához.

Meg sem várva a most folyó vita végeredményét, Markó Béla szövetségi elnök kijelentette, rendkívüli áttörés lesz, ha a kisebbségi törvénytervezetet sikerül elfogadtatni a kormánnyal és megszavaztatni a parlamenttel, hiszen az országban teljesen előzmény nélküli, hogy megalkotják a kulturális autonómiához szükséges jogi keretet.

Nem tartja ugyanakkor célszerűnek a parlament elé terjeszteni jelenlegi formájában a törvénytervezetet a négy erdélyi magyar protestáns egyház püspöke. Adorján Dezső evangélikus-lutheránus, Pap Géza és Tőkés László református, valamint Szabó Árpád unitárius püspök közös levélben fordult Markó Bélához. Az egyházi vezetők kifogásolják, hogy a tervezet nem tartalmazza az autonóm közösség fogalmát, és ezáltal nem tesz különbséget az autonóm nemzeti közösségek és a nemzeti kisebbségek között. A püspökök szerint a tervezet nem ismeri el az egyházak és a civil szféra szerepét a kisebbségi közösségek fennmaradásában, nem tartalmazza a nemzetiségek jogát az önálló egyetem alapításához. A levél aláírói hiányolják a felekezeti oktatásra vonatkozó kötelező állami finanszírozás előírását is.

Tőkés László úgy értékelte: meg kell akadályozni, hogy az uniós csatlakozás finisében rohammunkával összecsapott törvénytervezet jelenlegi formájában a parlament elé kerüljön. A püspök levélben kérte fel Markó Bélát, hogy a törvénytervezet megvitatása végett árpilis 8-án Nagyváradon tartsanak közös egyeztetést.

A püspök úgy fogalmazott: az 1989 óta elkészült kilenc kisebbségi törvénytervezet közül egy sem jutott el a parlament asztalára. A mostani az 1993-ashoz viszonyitva is visszalépést jelent.

– Mi nem egy vagyunk a húsz kisebbség közül, hanem mi államalkotó nemzeti kisebbség vagyunk, akik nem ilyen-olyan kis jogokat követelünk, hanem önkormányzati jogokat, az európai normáknak megfelelően. Tőkés nehezményezi továbbá, hogy a törvénytervezet nem ismeri el legitim kisebbségi szervezetekként az egyházakat, nem tartalmazza a nemzetiségek önálló állami egyetem alapitási jogát, és hiányzik belőle az alkotmány által is szavatolt, a felekezti oktatásra vonatkozó kötelező állami finanszirozás előirása.

Rockszerda