A nagyváradi választók érdektelensége miatt érvénytelen volt a Nagyvárad és Váradszentmárton egyesüléséről tartott vasárnapi népszavazás. Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere hétfőn bejelentette, kezdeményezi a nagyváradi népszavazás megismétlését.

A nagyváradi polgármesteri hivatal honlapján hétfőn közzétett végleges eredmények szerint a város választópolgárainak csupán 19,69 százaléka adta le szavazatát, míg Váradszentmártonban a szavazók 47,9 százaléka szavazott. A referendum akkor lett volna érvényes, ha mindkét településen a választók több mint 30 százaléka járul az urnákhoz.

A véleménynyilvánító nagyváradiak elsöprő többsége (96,52 százalék) a két település egyesülésére szavazott. Váradszentmártonban az egyesülést támogatók enyhe többségét (54,5 százalék) jelezte a referendum.

Ilie Bolojan, Nagyvárad polgármestere az urnazáráskor tett nyilatkozatában sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a 30 napos kampány ideje alatt nem sikerült elég sok nagyváradi polgárhoz eljuttatni az egyesülés tétjéről szóló üzenetet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben megválasztott politikus a szavazati arányokat még nem ismerve kijelentette, ha mindkét településen az igenek győznek, gondolkozni lehet egy újabb referendum kiírásán.

A polgármester hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, azt kezdeményezi, hogy június 14-én tartsanak újabb népszavazást, ezúttal csak Nagyváradon – közölte a Bihoreanul.ro portál. Ilie Bolojan elmondta, törvényértelmezése szerint nem kell Váradszentmártonban is megismételni a szavazást, hiszen a törvény nem írja elő, hogy mindkét településen ugyanazon a napon kell kikérni a választók véleményét. Hozzátette, a váradi szavazást úgy is meg lehetne ismételni, hogy az ne rójon többletköltségeket a városra.

A nagyváradi magyarság aggódva tekintett a népszavazásra, ugyanis a két település egyesülésével Nagyváradon a jelenlegi 24,5 százalékosról 22 százalékosra csökkent volna a magyarság aránya. Az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) távolmaradásra szólította fel a magyar szavazókat. A párt Bihar megyei elnöke, Csomortányi István arra hivatkozott felhívásában, hogy a magyarság aránya akár már a 2021-es népszámláláson húsz százalék alá csökkenhet, márpedig a romániai közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást és az anyanyelvhasználat jogát a közigazgatásban, ahol egy kisebbség aránya meghaladja a húsz százalékot.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) egyáltalán nem szólalt meg a választási kampányban. Amint Szabó Ödön, a szövetség Bihar megyei szervezetének az elnöke a maszol.ro portálnak hétfőn megerősítette, azért hallgattak, mert el szerették volna kerülni, hogy román-magyar üggyé alakuljon a településegyesítés kérdése. A politikus úgy vélte, a város megtakaríthatta volna azt a pénzt, amit a népszavazásra költött.

Hunhír.info – MTI

Hunhír.info