Álmodnunk kell egy új hazát, „hazát a magasban”, egy olyan helyet, ahol szabadon lehetünk magyarok, ahol nem kell magyarverésről hallanunk, s ahol kimondhatjuk bátran sőt büszkeséggel: Magyar vagyok és nem hazátlan. Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon akár pártos tömörülésben, hanem az ellen, ami minden nemzet nagy veszélye az elnyomás és a rombolás szelleme ellen – mondja Szomolai Csilla Felsőszelin, a 15 éves lány.
„Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.”/Berzsenyi Déniel/ Itt van az idő, a pontos idő a huszonegyedik század 15.évében ébredő tavasz a tizenkettőre, égre mutató, „elvégeztetett”-re figyelő idő. Illyés Gyula csak tudta, hogy nagypénteken délben nagy fennszóval kiáltott az Úr, és aztán jött a déli harangszó, a szent kommunikáció. Álmodnunk kell egy új hazát, „hazát a magasban”, egy olyan helyet, ahol szabadon lehetünk magyarok, ahol nem kell magyarverésről hallanunk, s ahol kimondhatjuk bátran sőt büszkeséggel: Magyar vagyok és nem hazátlan. Nemzet ne a nemzet ellen harcoljon akár pártos tömörülésben, hanem az ellen, ami minden nemzet nagy veszélye az elnyomás és a rombolás szelleme ellen – mondja Szomolai Csilla, a 15 éves lány Felsőszelin.
Levelezés, összeköttetés, hírül adás, bizonyos ügyre nézve a tudósítás jelentésével azonos, és a mai értelmezése tájékoztatás, illetve hírközlés, a kommunikáció fogalmát meríti ki. Van, – mert lennie kell! – lelki, érzelmi, értelem feletti kommunikációnak is. A dr. Cey-Bert Róbert Gyula tanár, kutató, gasztronómiai és kommunikációs tanácsadó /Párizs–Genf–Budapest/ a Miért kommunikálunk rosszul? címet viselő írásban a kommunikációs híd építésének kérdésére adott válaszát azzal indítja, hogy talán sohasem értettük meg a működés alaptörvényeit. Tehát a kommunikáció elmélete egy „adóra” és egy „vevőre” épül. Az adó egy üzenetet közvetít. A vevő válasza és reakciója fejezi ki a kommunikációs üzenet hatékonyságát. Ugyanis az adó az üzenetével egy bizonyos hatást, egy megfelelő reakciót kíván mindig elérni a vevőtől. Ha történelmünk kommunikációs hibáit átvizsgáljuk, könnyen az lehet az érzésünk, hogy a legtöbb esetben még a megfelelő kommunikációs akarat is hiányzott a vezetőinkből. Ehhez még az is hozzájárult, hogy nem voltak megfelelő információink a kommunikációs vevőről, és nem használtak megfelelő kommunikációs eszközöket.
A tanulmányíró szigorú következetességgel felvonultatja e téren elkövetett hibáinkat. Hogy a tatárjárást megelőző hónapokban az érkező tatár-mongol küldöttséget lemészároltuk. Majd a törökökkel több mint háromszáz éven át háborús konfliktusban voltunk. A Mátyás uralkodása idején a négymillió lakosból kettőszáz évvel később a török háborúk végén, másfélmillió maradt… és így tovább, el egészen a trianoni tragédiáig. A sorozatos zavaros kommunikációnk belesodort a második világháborúba, amely a negyvenötéves orosz megszállás szörnyű, iszonyú következményeihez vezetett. A szerző a politikai, gazdasági, kereskedelmi, turisztikai, egyszóval az élet minden területére kivetítve átértékeli a kommunikáció elmulasztásával elszenvedett károkat és figyel annak fontosságára mind a közéletben, mind a nemzeti stratégiában.
Ugyancsak egész Kárpát-medence magyarságának időszerű és igen fontos kérdése a magyarok őstörténetének kifürkészése. Az inkább bizonyítékokon, mint vélt kijelentéseken alapuló kutatómunka olyan alternatív szemléletet képvisel, mely a társadalommal és saját életünkkel, életvitelünkkel kapcsolatos, merőben új és lenyűgöző gondolkodásmódot mutat be, mely egyszerre arra sarkall, hogy a világ őstörténetének átírása elengedhetetlenné, s így a magyar őstörténelem átértékelése is időszerűvé vált.
Csak a visszaszámolás következhet. Nagypénteki felkiáltás: Én Istenem, én Istenem! Miért hagyál el engemet? Nagyszombat: Jézus halott. Egy nemzet halott. Húsvét: Feltámadott!
Indokolt a figyelmeztetés: serious ad ridiculous tantum unus passus (a komoly és a nevetséges dolog között csak egy lépés van). Hit nélkül való aggodalom a Nemzetért csak: Őrjárat remény nélkül! /Bernard-Aurel Claude/)
Pásztori Tibor Endre – Hunhír.info
