Magyarország történelméből pedig számtalan alkalmat fel lehetne sorolni, amikor rajtunk kívül álló okok miatt keveredtünk nagyhatalmak háborúskodásából kifolyólag valamilyen konfliktusba. Az eredmények és az áldozatok pedig ismertek, éppen ezért jó lenne okulni ezekből…

Még 2012-ben jelentette be Hende Csaba honvédelmi miniszter, hogy a Magyar Légierő 2015 őszétől – a NATO rammsteini légitámaszpontja alá rendelve – 4 db JAS-39-es Gripennel “besegít” a balti légtérvédelmi feladatok ellátásába. Igen, abban a térségben leszünk jelen katonailag, amely az új hidegháború egyik közelgő forrópontja lehet.

A NATO 2004-es baltikumi légi rendészeti misszióját azért indította, mert az itt jelen lévő három ország (Litvánia, Lettország és Észtország) nem rendelkezik saját légierővel. Így – rotációs rendszerben – mindig más-más NATO tagországok látják el a légtérvédelmi feladatokat viszonylag kis létszámú odatelepített gépekkel. A helyzet azonban jelentősen megváltozott, s az egyébként sem nyugodt térség mára már nyüzsög a NATO- és orosz fegyverektől. Az Egyesült Államok gyorsan bejelentette, hogy újabb vadászgépeket telepít a környékre, s gyorsan megnyitottak az érkező amerikai és NATO-erőknek egy második repülőteret is. Látható, hogy az Egyesült Államok vezette NATO folyamatosan telepíti az orosz határ menti övezetekbe a gépeit, amely térség az ukrán konfliktus óta az orosz-amerikai nagyhatalmi érdekek egyik fokozatosan forróbb “ütközőzónájává” válik.

A balti térség egyébként sem volt egy békés terület, hiszen Edward Snowdennek köszönhetően tudjuk, hogy a skandináv országok, de legfőképpen a svéd titkosszolgálat (FRA) az egyik legnagyobb együttműködő partnere az amerikai NSA-nek és a CIA-nek. Ez a tény, ha még oly kevés helyen is, de a magyar médiában is megjelent, kiemelve, hogy a svédek nemcsak biztosították a tenger mélyén átmenő kábelek lehallgathatóságát a brit GCHQ és az amerikai NSA számára, de a titkosszolgálata amerikai “megrendelésre” folyamatosan nyomon követte az orosz politikai vezetők mindennapjait, amely “egyedülálló csomagot” rendszeresen továbbított is amerikai partnerei felé (megjegyeznénk, hogy nem a NATO, nem európai partnerei, hanem a rivális nagyhatalom, Egyesült Államok részesülhetett csak az adatokból). A politikusok megfigyelésén kívül a svéd fél végezte/végzi az energetikai infrastruktúrák megfigyelését, illetve az orosz érdeklődést a Baltikumban (legyen az csupán kereskedelmi, gazdasági vagy akár katonai is).

Ezek mellet természetesen Oroszország is aktívan jelen van a körzetben, gondoljuk csak a balti flottára, de jelentős, sőt, a körbekerítésre reagálva egyre több Miget és Szuhojt látni már a térségben a lehallgatásokat és ellenérdekelt információgyűjtő tevékenységet akadályozni próbáló egységek mellett. Az orosz gépek pedig kihasználják az alkalmat arra, hogy teszteljék az Egyesült Államok és a NATO reagáló képességeit, így – kicsit talán feszítve a húrt – be-berepülnek a NATO-légtérbe. A finn köztársasági elnök Washington Postban megjelent véleménye szerint ilyenkor ez viszonylag természetes folyamat, nem is kell rajta meglepődni. A nyugati média viszont, egyfajta hozzászoktatásként már-már háborús retorikában számol be egy-egy ilyen „tesztrepülésről”. A flották és a különböző légierők gépei mellett azonban egyre nagyobb a szárazföldi konvencionális amerikai és NATO-jelenlét is, amelyet különböző hadgyakorlatokban testesítenek meg (és nem meglepő, hogy egy-egy hadgyakorlat után az amerikai csapatok nem mennek el, hanem bejelentik maradásukat).

Ezeken a hadgyakorlaton már Magyarország, így a magyar Honvédség szárazföldi erői is részt vesznek, ahogy a Honvédelmi Minisztérium írja “a keleti szárny megerősítése céljából elhatározott intézkedések keretében részt vesz a térségben tartandó hadgyakorlatokon”, így a most lezárult litván Iron Sword (Vaskard) gyakorlaton is megjelentünk, amelynek már nem is titkolt célja a NATO 5. cikkelyére, azaz a kollektív védelemre való felkészítés.

Egyes szakértői vélemények szerint az Orosz Légierő pont 2015 végére telepíti legmodernebb gépeit a térségbe, pont akkor, amikor a magyar pilótáink is ott lesznek, s könnyedén egy olyan konfliktusban találhatjuk magunkat, amely nem rólunk, nem is Európáról, hanem az Egyesült Államokról és Oroszország közötti vitáról szól. Magyarország történelméből pedig számtalan alkalmat fel lehetne sorolni, amikor rajtunk kívül álló okok miatt keveredtünk nagyhatalmak háborúskodásából kifolyólag valamilyen konfliktusba. Az eredmények és az áldozatok pedig ismertek, éppen ezért jó lenne okulni ezekből…

alfahir.hu

Hunhír.info