Az államhatárral kettévágott magyar falu, Nagyszelmenc és Kisszelmenc drámáját most valódi színpadi műben állították közönség elé, bemutatva, hogy a nagypolitika cinizmusa miként tör ketté családokat, visz szakadék felé emberi sorsokat. Vidnyánszky Attila rendezésében a budapesti Nemzeti Színházban és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházban is színpadra került annak a településnek a története, amelynek lakói ötször lettek úgy más állam polgárai, hogy nem hagyták el lakhelyüket.

A Zoltán újratemetve című darab írója, Zelei Miklós 1994-től követi a települések szürreális sorsát, ami a Trianoni békediktátum egyenes következménye. Azóta a cinikus politika ötször váltatott velük államot, de mindig külön-külön tették őket. A Szovjetunió széthullása után Kisszelmenc Ukrajnához, Nagyszelmenc Szlovákiához került. Ezek a történetek nem szerepeltek a tankönyvekben, mondta Zelei Miklós a Kossuth Rádió Vasárnapi újság című műsorában.

Kisszelmenc a térképen sem szerepelt, mert el akarták tüntetni, a hatvanas évek elejétől a nyolcvanas évekig építkezni sem volt szabad. A darab kitalált történet, de akár igaz is lehetne. Egy lakodalomban kezdődik, a vőlegényt elviszik a Gulágra, a menyasszony pedig belehal ebbe a tragédiába. A férfi sok-sok év után visszatér, de nem választ másik feleséget magának, egyetlen kívánsága, hogy Kaposi Júlia mellé temessék el Nagyszelmencen, de még ez sem teljesül.

Nagyszelmencen és Kisszelmencen a második világháborút követően majdnem az történt, mint Németországban, csak kicsiben: egy éjszaka alatt felhúztak egy hat méter magas palánkot.

A határ 2005 karácsonyán nyílt meg, akkor egy rövid időre bekerült a világsajtóba Nagyszelmenc és Kisszelmenc, de a két falu azóta is külön van szakítva, két államhoz tartozik. A szelmenciek kezdetben csak ideiglenesnek gondolták a falu kettéosztását, és csak később jöttek rá, hogy ez az állapot nagyon is tartós.

Sztalin a főutca közepén vágta ketté a határral a falut. Annak érdekében, hogy az emberek ne láthassák egymást, a szovjetek építettek egy 20 láb magas fakerítést a településen keresztül, egy “kis berlini falat”. Átkiabálni tilos volt egymásnak családtagok számára is, büntetendő cselekedetnek számított. A kettéosztott falu két része közt teljesen megszűnt az átjárás, a híreket galambposta szállította, vagy dalba ágyazva szó szerint „áténekelték” a határ túloldalán ácsorgó ismerősöknek, rokonoknak az információt, miközben a mezőn dolgoztak. A kettévágott székely kapu jelképként és mementóként ma is áll Szelmencen.

Kossuth Rádió

Hunhír.info