Azt persze, hogy ezután mégis mi jöhet még, nem tudjuk. Azt viszont igen, hogy ha van a pofátlanságnak határa, akkor ezúttal itt. Egy templomban ugyanis kizárólag liturgikus funkciók végezhetők. Amibe ilyetén igen sok minden egyáltalán nem fér bele. Pláne nem egy – holocaustkoncert.

No de lássuk csak a – felháborodásunkat kiváltó – tényeket! A Mazsihisz honlapján tegnap ezt olvastuk:

„Áldozatok és embermentők címmel zsidó-keresztény koncert kerül megrendezésre a Holokauszt emlékév keretében vasárnap, november 30. (vasárnap) az Avilai Nagy Szent Teréz Plébániatemplomban (Budapest VI. ker., Pethő Sándor utca 2).”

„Zsidó-keresztény koncert” egy plébániatemplomban? Istenem, hajdan egy Prohászka Ottokár már azon is felháborodott, minek iramlik le az esztergomi bazilikából a hívő sereg a zsinagógába? Úgy tűnik, a szent falakon belül ma bármi megtehető, ami finoman szólva egyáltalán nem oda való.

Mert most hadd ne kelljen teológiai öt percet tartani ugyebár a templom ab ovo funkciójáról. Pedig vannak jócskán amúgy, akik rászorulnának. Mint a mostani holocaustkoncert szervezői, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a Barankovics Alapítvány képviselői, akiknek eszerint halvány fogalmuk sincs erről. (Éppen ezért ajánljuk figyelmükbe néhai jó Mihályfi Ákos könyvét (A nyilvános istentisztelet. Egyetemi előadások a lelkipásztorkodástan köréből, 1933).)

Persze, aki csak egy kicsit is ismeri Barankovics István vargabetűjárásban azért nem szegény életútját, nem lepődik meg mai örököseinek magatartásán, tekintettel mesterüknek a liberális demokraták iránt egykor érzett baráti nexusaira. (Ha netán ez is kétséges lenne, Adriányi Gábor és Csíky Balázs könyvének (Nyisztor Zoltán, 2005) reá vonatkozó részeit ajánljuk tájékozódás végett.)

Mondhatnók, hogy aki nemcsak sejti, hanem tudja is, milyenek az egyházi közállapotok, nem csodálkozik az idézett hírcikk olvastán. Csak azt kívánja, hogy jöjjön végre egy Prohászka, aki rendet teremt, azaz szó szerint kiveri a szent falak közül azt, ami egyáltalán nem oda való.

Ifj. Tompó László – Hunhír.info