Adott egy ország, amelynek történéseit a fennmaradásáért felelős nemzet legjobb színészei is megjelenítik alkotásaikkal. Mint a mieink. S aztán jönnek, akik a szó szoros értelmében gúny tárgyává teszik munkájukat és emlékezetüket. Miközben már megint ajvékolnak, amiért kirekesztettük az Alföldi Róberteket a teátrumokból.

Mindezt a Mazsihisz honlapjára ma felkerült meghívó kapcsán írjuk:

„Tisztelettel meghívjuk a Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület vándorkiállításának megnyitójára. Az eseményre, 2014. november 10-én, hétfőn 17:00 órakor kerül sor a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) főépületében (Budapest VIII. ker., Vas utca 2/c)

A kiállítást megnyitja: Harsányi László. a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület elnöke. A megnyitó után a SZFE hallgatói Hegedűs D. Géza vezetésével, megemlékező műsort tartanak az Ódry Színpadon. A Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet és a Nonprofit Társadalomkutató Egyesület kiállítása a magyar holokausztban elveszített színészek, színházi szakemberek alakját idézi fel.”

Érdekes egy helyzet. Magyarországon olyan színészekről, mint például Fedák Sári, Kiss Ferenc, Mihályfy Béla, Páger Antal, Sárdy János, Szeleczky Zita, Szörényi Éva, vajon létesült hasonló vándorkiállítás? Ha nem, a Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet mégis mit kíván tenni ennek mielőbbi foganatosításáért?

De van aztán a meghívónak egy nem kevésbé árulkodó további részlete is:

„A magyar színháztörténet szégyenletes korszaka az első zsidótörvénnyel kezdődött. Az 1939-es évad végétől a zsidó színi direktorokat, színészeket, rendezőket, írókat száműzték a magyar színházi életből. A kirekesztett művészek nem adták fel, s mindenáron megpróbálták túlélni a vészkorszak félelmetes éveit.”

Nos, a valóság ezzel szemben az, hogy a négy zsidótörvény közül a harmadik (az 1941. évi XIII. és XIV. törvénycikk) rendelkezett a szakmában imént érintettekről. Ennek tizedik paragrafusa szerint nem lehettek életbe lépését követően színházigazgatók.

Szóval már megint ajvékolnak, amiért kirekesztettük, legalábbis egykor, az Alföldi Róberteket a teátrumokból. Ismételjük, érdekes egy helyzet. Ha nem direktorok, akkor mindjárt kirekesztettek? No de Tel-Avivban lehetne-e mondjuk egy székely színész direktor? Száz szónak is egy a vége, érdeklődéssel várjuk a választ az érintettektől.

Ifj. Tompó László – Hunhír.info