A Kovács-botrány egyik célja: éket verni a Jobbik és a az európai léptékű politikus közé
Az idei önkormányzati választásokra időzített újabb Kovács-botrány egyértelműen az üssünk több legyet egy csapásra hatalomtechnikai taktikára épül. Elbizonytalanítani a Jobbik szavazóit éppen úgy, mint a párt vezetésének közismert igazságkeresőit a Political Capital liberális elemzőközpont által is európai léptékű, az Európai Parlamentben nagy támogatottsággal rendelkező politikus megítélésével kapcsolatosan. A jelenlegi világpolitikai helyzetben ugyanis meghatározó jelentőséggel bír, ha egy politikai erő olyan személyt tudhat soraiban, aki felső szintű és nyilvános orosz diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezik. Az EP-választásokon tarolt a francia Nemzeti Front, az a formáció, amelynek vezetője, Marine Le Pen az európai politikusok közül talán a legmarkánsabban állt ki a putyini politizálás mellett. A jobbikos Kovács Béla viszont csak azokat a szakterületeket állította fókuszba az orosz-európai közeledés területén EP-képviselőként, amelyek az egyenrangú és kölcsönösen előnyös gazdasági kapcsolatokat erősítik Európa és Oroszország között. Kovácsot újabban a jól behatárolható körök “befolyásoló ügynökként” minősítik. Noha ebbe a nagyon tág határok között mozgó minősítésbe sok minden belefér, nem árt azért felidézni a Magyarországi Európa Társaság ez év márciusában publikált, “Hol áll a Perc-mutató, avagy az EU-destruktívoktól a föderalistákig” című összefoglaló jelentését. A liberális kutatóközpont Kovács Béla EP-képviselő négyéves parlamenti szakpolitizálását elemezve kamcsatkai látogatása kapcsán abban “marasztalta el” a politikust, hogy “az európai adófizetők pénzén magyar különérdekekért lobbizni harmadik országban nem etikus EP-képviselői magatartás”.
A magánélet szentségét is semmibe vevő legújabb, Kovács Béla tevékenységével, emberi, családi kapcsolataival operáló írásművel nem foglalkozunk direktben több okból is. Egyrészt mert még a csapból is ez folyik, másrészt nem az abban foglaltak az érdekesek, hanem az “oknyomozó munka” célja és a liberálisok által elvárt hatása.
Időben vissza kell mennünk a Political Capital liberális kutatóintézet ez év áprilisában publikált terjedelmes elemzés-gyűjteményére, amely még az úgynevezett kémügy kipattanása előtt látott napvilágot. Idézzük a tanulmány Kovácsra vonatkozó részét:
Kovács Béla a Jobbik oroszországi kapcsolatainak kulcsszereplője, a párt Külügyi Kabinetjének vezetője. Kovács nem csak azért érdekes személyiség, mivel eredetileg Moszkvában szerzett diplomát, hanem már politikai szerepvállalását megelőzően, a sajtóhírek alapján legalább 2006-ig visszavezethetően, rendelkezett kapcsolatokkal Oroszországban. 2013-ban társelnökévé választották az EU-Oroszország Parlamentközi Munkacsoportjának. Kovács Béla a 2013-as kalinyingrádi ülésen egy orosz felsőházi szenátortól arról érdeklődött: „a jövőben lehet-e mód arra, hogy egy esetlegesen EU-s tagállam csatlakozási tárgyalásokat kezdeményezzen az Eurázsiai Unióval?”. 2013 októberében Kovács Béla vezetésével került sor a munkacsoport
harmadik ülésére Moszkvában, 2013 novemberében pedig a Jobbik gázipari konferenciát szervezett a Gazprom, orosz parlamenti képviselők és egyéb orosz vállalatok részvételével, melyen Vona Gábor a gázüzemű közlekedés jövője mellett tett hitet. Érdekes, hogy a független, így európai párttámogatással nem rendelkező Kovács az elmúlt évben három jelentés esetében is kapott véleményezői szerepet- miközben ezen, szakmailag-politikailag jelentős feladatokért komoly versengés zajlik a nagy európai frakciók tagjai között is. Mindhárom jelentés energiapolitikai témájú (például a nukleáris hulladékok tárolása és szállítása), így orosz vonatkozása egyértelmű.
Mindez arra utal, hogy Kovács Bélának független státusza ellenére jelentős támogatói háttere van az EP-n belül is.
A liberálisok megállapításai teszik egyértelműen nevetségessé a kémügyet, és annak mostani folytatását. Azt ugyanis senki sem gondolhatja, hogy egy ilyen “minősítéssel rendelkező” politikus titkos megbeszéléseken vesz részt, taxikat váltva siet az összeesküvések helyszínére, stb., stb. Ez nem az a szint.
A história egy lényeges momentuma a jobbos és balos média fősodor által gondosan elhallgatott, egyébként média-nyilvános tavaszi esemény, amely szintén a kémügy kirobbanása előtt zajlott le Magyarországon, ráadásul az oroszok általi bővítése miatt a liberálisok által annyira támadott Paksi Atomerőműben.
A Hunhír.info 2014. április 23-án publikált tudósítása szerint Kovács Béla, a Jobbik EP-képviselője főszervezésében globális léptékű konferencián tekintik át az érintett felek a világ jövője, fejlődés és békéje szempontjából is meghatározó gazdaságpolitikai szakterület, az energiapolitika nemzetközi alakításának aktuális kérdéseit Magyarországon. Az Európai Unió – Oroszországi Föderáció Energetikai Parlamentáris Munkacsoport első kihelyezett ülésén hazánkban tárgyalnak az Unió és Oroszország közötti együttműködés bővítésének lehetőségeiről. A konferencia első napján, hétfőn a paksi atomerőműben Vona Gábor, a Jobbik elnöke mint a magyar-orosz interparlamentáris társaság elnöke a jelenlevő szaktekintélyek, politikai döntéshozók előtt egyebek mellett kijelentette: az USA által irányított Európának végre saját lábára kell állnia, és az Európai Uniónak ki kell alakítania az önálló Oroszország-politikáját.
A paksi erőmű tervezett orosz segítséggel való bővítése adta az egyik apropót arra, hogy Kovács Béla, a Jobbik EP-képviselője, az Európai Unió – Oroszországi Föderáció Energetikai Parlamentáris Munkacsoport uniós társelnöke főszervezésében nemzetközi léptékű kétnapos szakmai tanácskozáson vitatják meg az érintett felek az együttműködési lehetőségek fejlesztését és bővítését atomenergia szakterületén Oroszország és az Unió között, valamint a konferencia szerdai napján a Déli Áramlat gázvezeték, az orosz-európai együttműködés fontos lépcsőfokaként jellemzett gazdaságpolitikai projekt megvalósításának következő lépéseit.
A tanácskozáson az orosz parlament minden frakciója képviselteti magát, Ivan Gracsovval, az az orosz parlament alsóházának energetikai bizottsági elnökével az élen. A tanácskozáson jelen van Anatolij Karpov orosz sakkvilágbajnok is orosz parlamenti képviselői minőségében.
A konferencia első napján a paksi atomerőműben tartott kihelyezett ülés magyar és orosz felszólalói egyértelműen úgy foglaltak állást, hogy az atomenergia békés és biztonságos felhasználása és ezen a szakterületen az unió és Oroszország együttműködése a jövő gazdasági kapcsolatai erősítésének az egyik fontos állomása lehet. Magyarországi viszonyokat is figyelembe véve Ivan Gracsov egyebek mellett leszögezte hallgatóságának, hogy az orosz-magyar példamutató gazdasági együttműködés a paksi atomerőmű bővítése és az újgenerációs rendszer megépítése mindkét ország számára rendkívül előnyös helyzetet teremt, és ismételten ígéretet tett arra, hogy a projekt részvételében minimum negyven százalékos lesz a magyarországi vállalkozások szerepe, amely így hazánk szempontjából hatalmas nagyságrendű foglalkoztatást és beszállítói részesedést jelent.
Gracsov egyértelművé tette, hogy az atomerőmű legfontosabb kérdése a biztonság szavatolása, amely az erőművek ebben a generációjában már olyan szintű, hogy teljesen egyértelművé teszi az abszolút biztonságos és problémamentes működést. Az orosz parlamenti bizottsági elnök megfogalmazása szerint Magyarország vaslogikával hozta meg döntését az orosz beruházó és kivitelező kiválasztásánál, amelyet minden politikai és szakmapolitikai szinten kellőképpen előkészítve szavatolhatja, hogy az új létesítmény mindkét ország számára kölcsönös előnyökkel jár majd.
A konferencián megjelent Vona Gábor, a Jobbik elnöke, a magyar-orosz interparlamentáris társaság elnöke, aki politikai összegzést adott az EU és Oroszország jelenlegi kapcsolati rendszeréről és annak javításának szükségességéről beszélt. Vona egyebek mellett leszögezte, tévedésben volt Amerika, amikor Oroszországot a Szovjetunióval azonosította és akkor is, amikor úgy ítélte meg, hogy a bolsevik rendszer bukása utáni országról van csak szó. Oroszország nagyhatalom volt és az is marad – szögezte le a Jobbik elnöke, és egyértelművé tette, hogy a politikai-gazdasági együttműködés megkerülhetetlen az unió és Oroszország között. Nehezményezte, hogy jelen pillanatban az uniónak nincs önálló Oroszország-politikája, mert azt az USA diktálja, és így értelemszerűen nem az uniós érdekek képviselete a legfontosabb számára. Itt az ideje, hogy Európa saját lábára álljon, hiszen Európának igénye van egy önálló, független Oroszország-politikára.
A konferencia résztvevői hosszasan méltatták Kovács Béla, a Jobbik EP-képviselője, az Európai Parlament Európai Orosz-EU Energetikai Bizottság elnöke is szerepét és munkásságát az érintett felek közötti szakmapolitikai kapcsolatrendszer építésében és a kölcsönös előnyökre való törekvésben.
A konferencián megjelent Balczó Zoltán, az országgyűlés és a Jobbik alelnöke, valamint a Jobbik szakpolitikusa, Kepli Lajos országgyűlési képviselő is. Balczó felhívta a figyelmet, hogy korunk kihívása, a globális felmelegedés kompenzálására is alkalmasak az atomerőművek, Kepli Lajos pedig a társadalmi felelősséget emelte ki és az atomenergiát a világ jövője szempontjából megkerülhetetlen energiaforrásként említette.
Kovács Béla EP-képviselő hozzászólásában az uniós szakmapolitizálás fontosságára hívta fel a figyelmet, egyértelművé téve, hogy hatalmasak a lehetősége az uniós-orosz és az orosz-magyar szakmai kapcsolatok területén.
A tárgyalás résztvevői érintőlegesen foglalkoztak az ukrajnai válsággal is. Megállapították, hogy stratégiailag sem előnyös az ottani helyzet sem Európa, sem a világ számára. Ivan Gracsov ezzel kapcsolatosan érdekes megállapítást tett, mely szerint a reálpolitikus Magyarország sokkal jobban felismerte a konfliktus lényegét, és várható nemkívánatos hatásait, mint az úgynevezett szláv államok.
A tanácskozás immár második, budapesti ülésnapja sem érte el a magyarországi média fősodor ingerküszöbét. A Hunhír.info ezen is részt vett: Az Európai Unió – Oroszországi Föderáció Energetikai Parlamentáris Munkacsoport első kihelyezett ülése második magyarországi munkanapján a Déli Áramlat elnevezésű gázvezeték-projekt megvalósításának orosz-európai együttműködése szerepelt a napirenden. A konferencián elhangzott: csak a tranzitdíjakból 2-3 milliárdos haszont realizálhat Magyarország.
Ivan Gracsov a Hunhír.info kérdésére elmondta, hogy a magyar kormány döntése, Paks oroszok által történő fejlesztése egyértelműen a kölcsönös gazdasági előnyökön alapul és kifejezte abbeli reményét, hogy a Déli Áramlat kapcsán is folytatódik ez a gyümölcsöző együttműködés. Gracsov kérdésünkre leszögezte, hogy a szakmai kérdések prioritást élveznek a politikaiakkal szemben és teljesen egyértelmű, hogy Magyarország és Oroszország alapvető érdeke, hogy a közös beruházások, energetikai, gazdasági előnyökhöz juttassák mindkét országot és Magyarországon keresztül így az Európai Uniót is. Gracsov a szakszerűséget és a korrektséget emelte ki az együttműködés kapcsán, kiemelve azt is, hogy ebben a folyamatban oroszlánrészt vállalt a Jobbik EP-képviselője, Kovács Béla, akivel példaértékűen működnek együtt az EU-orosz interparlamentáris munkacsoport irányításában és működésében.
Nem szükséges magyarázgatni, hogy ennyire nyílt, és mindenki számára egyértelműen látható lapokkal játszó politikust kémszerepbe helyezni a titkosszolgálati dilettantizmus csúcspontját jelentené. Kováccsal kapcsolatosan ez idáig már több volt hírszerző, nemzetbiztonsági szakértő leszögezte, hogy csupán tettenéréskor lehet cáfolhatatlan bizonyítékkal szolgálni az illetőt érintő vádakkal kapcsolatosan. Tettenérés nem volt, Kovács Béla tevékenysége, úgy mint “befolyásoló ügynök” ez idáig csak a Magyarországi Európa Társaság tanulmányában kapott nyilvánosságot. Bizonyára hazaáruló az, aki országa gazdasági kapcsolatainak és fejlődésének szolgálatába állítja kapcsolatrendszerét, divatos kifejezéssel élve Magyarországért lobbizik.
Összegezés: Az idei önkormányzati választásokra időzített újabb Kovács-botrány egyértelműen az üssünk több legyet egy csapásra hatalomtechnikai taktikára épül. Elbizonytalanítani a Jobbik szavazóit éppen úgy, mint a párt vezetésének közismert igazságkeresőit a Political Capital liberális elemzőközpont által is európai léptékű, az Európai Parlamentben nagy támogatottsággal rendelkező politikus megítélésével kapcsolatosan. A jelenlegi világpolitikai helyzetben ugyanis meghatározó jelentőséggel bír, ha egy politikai erő olyan személyt tudhat soraiban, aki felső szintű és nyilvános orosz diplomáciai kapcsolatokkal rendelkezik.
Hírportálunk telefonon érte el Kovács Bélát, akinek felvetette, hogy az újabb támadás a párt és az ő személyes, illetve politikai kapcsolatát kívánja ellehetetleníteni. Utaltunk arra is, hogy nem feltétlenül jelentené nemzetközi karrierje végét, ha a Jobbik eltávolodna tőle. Kovács a leghatározottabban elutasította ezt a felvetést, mondván, ő jobbikos politikusként a pártot, és rajta keresztül Magyarország érdekeit szolgálja a legjobb tudása és párhűsége szerint.
A Hunhír.info következetesen kiáll Kovács Béla mellett. A politikus és a portálunk kommunikációs kapcsolata ugyanúgy jött létre, mint a parlamenti megszólalása miatt megtámadott, és a világ vezető antiszemitájának kikiáltott Gyöngyösi Márton esetében. Cikkek, méltató, a munkásságát bemutató és pozitívan értékelő publicisztikák sokasága jelent meg nálunk azelőtt is, míg az első személyes interjút elkészítettük vele. Mert kizárólag a szakmai, politikai tevékenysége volt számunkra a mérvadó.
Hunhír.info
