Egy háromnyelvű svájci internetes magazin az Orbán által meghirdetett illiberalizmus kapcsán úgy értékeli: a politikus egyebek mellett annak köszönheti választási győzelmét, hogy erős hadállásokat épített ki a politológiai intézetek és a média körében. Orbán nacionalista vetése a Jobbik formájában szárba szökkent a fiatal demokratáktól jobbra. A kormányfő 2010 óta egyre inkább önmaga túlbecsülésében szenved és hasonló gondolkodású politikusokat nevez ki, hogy a kultúra is mind nacionalistább legyen. Orbán azonban a tusványosi beszéddel minden eddigin túltett- fogalmazza meg abszolút téves és hazug állításait a svájci liboldó médiatákolmány, amely aztán a liberális demokrácia áldásairól értekezik. Na, nézzük csak a svájci libsik vérlázító csúsztatásait, hazug, történelmietlen állításait.

Alapból cáfolva az első kitételt: Magyarországon abszolút liberális médiatúlsúly és médiauralom van, a pár fősodratú Fidesz-médium mellett gagyitévék, hírportálok, blogok tucatjai állnak a liberális értékrend szolgálatában. A legnagyobb hírgyűjtő oldal, a hírkereső.hu szintén abszolút libsi médiatúlsúllyal bír, a pár jobbos felület mellett méf a nulla látogatottságú libsi felületeket is szemléli, a az alternatív “szélsőjobb médiumok” tiltólistán vannak, A kultúra területét is egy harsány kisebbség uralja, amely eget verő rikácsolást csap, ha mondjuk eegy kisebb színház kiválik a liberális alomból. A szokásos jelzőkkel operáló kultúrkampfosok ugyanakkor simán elérik, hogy a nevezett teátrum, az Újszínház végül is levegye a műsorról az antiszemitának kikiáltott Csurka darabjait. Orbán nacionalizmusa meg a nevetségesség tárgya: a kormány mindent alárendel a szomszédoknak való megfelelésnek, és leginkább a zsidó szervezetek és intézmények közpénzből való évi sok-sok milliárdos támogatásának. De a legvadabb állítása a svájci liboldóknak az, hogy Orbán nacionalista vetése a Jobbik formájában szökkent szárba. Orbán még javában a cigányevakuáló szektásokkal bratyizott, meg a trianoni megemlékezés ellen ajvékolt, amikor “szárba szökkent” a belső nemzeti kényszerből adódó nacionalista vetés. Orbánnal annyi köze van a nemzeti radikalizmus megjelenéséhez és megerősödéséhez, mint Makónál a libsi fideszesek imádott siratófalas Jeruzsáleméhez.

A Jobbikot, és valamilyen szinten elődjét, a MIÉP-et pont a liberális rémuralom, a nemzeti jelképek sárba tiprása, a kufárprivatizáció, a cigánybűnözés megélhetési bűnözéssé nyilvánítása, a bankáruralom, az adósrabszolgaság, a kettős mérce, a csak nekünk van fájdalmunk, ti le vagytok szarva szemlélet, az idegeneknek való megfelélés-kényszer és a magyarság állandósult bűnösnemzetezése, a gagyitévék agymosó hatásainak ellensúlyozása, a liberális értéktelenséggel szembeni nemzeti büszkeség és nemzettudat felszínre törése hozta létre.

A magyarság túlélésének egyetlen záloga pedig, ha nem csak szavakban, hanem tettekben is lebontja a csak egy bizonyos körnek kedvező, a többséget nyomorba ás elbutulásba taszító liberális demokráciát.

Kostás Roland – Hunhír.info