Miért is nem lett Trianon-gyásznap? – Olvasgasson OVB-s ellenzőket!
Természetes, hogy 1920. június negyedikére minden normális magyar ember fájón, szomorúan, gyászoló szívvel gondol. Az, hogy az átkozott békediktátum aláírásának napja nemzeti gyásznap: evidens. Na de nézzük, hogy is volt az az ominózus gyors döntés mindez elutasításáról.
ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG
2007. július 18-án tartott
ülésének jegyzőkönyve
(hangszalagra felvett jegyzőkönyv szövege)
(…)
I. Országos népszavazási kezdeményezések:
1″Egyetért-e ön azzal, hogy a Magyar Országgyűlés törvényt alkosson június 4-e, a Trianoni békeszerződés évfordulója nemzeti gyásznappá nyilvánítása céljából?”
Dr. Szigeti Péter OVB elnök
Ezt a népszavazási kezdeményezést fogjuk először elbírálni és megadnám a szót Rytkó Emíliának az Országos Választási Iroda vezetőjének.
Rytkó Emília OVI vezető
Elnök Úr! Tisztelt Országos Választási Bizottság! Az aláírásgyűjtő ív a formai követelményeknek megfelel, alkalmas arra, hogy a testület megtárgyalja. Tájékoztatom Önöket, hogy az Országos Választási Bizottság elnökének kérésére a Külügyminisztérium államtitkára megküldte szakmai álláspontját, melyet az ügyiratban az aláírásgyűjtő ív mellett elhelyeztünk, segítve ezzel az Önök döntését. Köszönöm.
Dr. Szigeti Péter OVB elnök
Köszönöm szépen. Volt ideje a testületnek tanulmányozni a mai napirendi pontként előterjesztett kérdéseket. Kérdezem, hogy van-e valaki, aki a testület tagjai közül kialakított jogi álláspontot a kérdés hitelesíthetőségéről?
Dr. Fazekas Marianna OVB tag
Volt alkalmam elolvasni a Külügyminisztérium szakértői véleményét a kérdésben és a múltkori ülésen én azok közé tartoztam, akik ennek a szakvéleménynek a beszerzését mindenképpen fontosnak tartottam.
A külügyminisztérium szakvéleményéből az derül ki, hogy a minisztérium munkatársai, szakértői, magát a Trianoni-szerződést vizsgálták meg és az ehhez való viszonyt. Egyéb nemzetközi szerződéseket nem vizsgáltak, úgyhogy egy kicsit kiterjesztőnek gondolom azt az érvelést, ami a Trianoni-szerződés megvizsgálása után levonja azt a következtetést, hogy nem ütközik nemzetközi szerződésbe. Ezzel együtt azt gondolom, miután én egyéb nemzetközi szerződéseket is megvizsgáltam, és valóban a Párizsi-békeszerződés szövegében sem találtam olyan rendelkezést, illetve az Uniós csatlakozási szerződés szövegében sem. Ami számomra releváns lehetett, azokat a nemzetközi szerződéseket megnéztem, valóban nincs olyan tételes nemzetközi jogi szerződés, illetve kötelezettségvállalás, amibe a kérdés beleütközne.
Ha azonban elolvassuk a magyar Alkotmánynak az általános rendelkezései között az 5. §-ában található rendelkezéseit, akkor ez az 5. § a következőket mondja: �A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.� Mely nemzetközi szerződések határozzák meg jelenleg Magyarország határait? Az egyik ezek közül a Trianoni-szerződés, ami jelenleg is hatályban van. A Párizsi-békeszerződés bizonyos pontjaiban a bécsi döntések hatályon kívül helyezésével visszaállította az 1938 előtti helyzetet és ezzel a Trianoni-szerződésben rögzített határokat, más pontokon újrarajzolta Magyarország határait. Azt gondolom, hogy egy ilyen tatalmú kérdésnek a hitelesítésével egy furcsa helyzet állna elő. A kérdés önmagában a Trianoni-szerződés megkötése időpontjának gyásznappá nyilvánítása szükségképpen azt a problémát veti fel, hogy vajon a magyar állam, amelyek egyszerre védi az Alkotmány szerint a nemzetközi szerződésben megállapított határokat, sőt ez egy Alkotmányban rögzített kötelezettsége a magyar államnak, vajon hogyan minősíthet egy másik törvényben nemzeti gyásznappá egy olyan dokumentumot, amin pillanatnyilag a magyar állam határai nyugszanak.
Ezért én úgy gondolom, hogy a kérdés nyilvánvalóan nyíltan nem irányul az Alkotmány módosítására, mégis burkoltan benne van az a tartalom, ami kétségessé teszi az Alkotmány 5. §-ában megfogalmazottakat. Ebből következően én nem támogatom ennek a kérdésnek a hitelesítését, elsősorban a burkolt alkotmánymódosításra utaló jellege és tartalma miatt. Köszönöm.
Dr. Szigeti Péter OVB elnök
Köszönöm szépen Fazekas Marianna összefogott véleményét.
Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes
Egyetértek Fazekas Marianna érvelésével. Valójában az Alkotmány 5. §-ával kapcsolatban felmerül, hogy a kezdeményező szándéka, egy eredményes népszavazás következtében a nemzeti gyásznap előírása azt a benyomást keltheti Magyarországon és külföldön egyaránt, mintha a magyar állam � amely az eredményes népszavazás nyomán jogszabályt alkot a nemzeti gyásznapról � nem tartaná tiszteletben azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyekről Fazekas Marianna is beszélt. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a kérdés és az abban megfogalmazott intézmény, a nemzeti gyásznappá nyilvánítás nincs szoros és elválaszthatatlan összefüggésben azzal a következménnyel, ami bekövetkezhet. Én így azt a kapcsolatot, ami a kérdés megfogalmazása és az Alkotmány 5. §-a között van, túlságosan távolinak érzem ahhoz, hogy a hitelesítés megszavazása mellett tudnék állást foglalni. Legjobb meggyőződésem ellenére, hiszen valóban azt gondolom, hogy nagyon sok számomra nem kívánatos hatása lenne egy ilyen eredményes népszavazásnak, mégis a hitelesítés mellett fogok szavazni. Köszönöm.
Dr. Szoboszlai György OVB tag
Alapvetően két érvet hallottunk. Én Fazekas Marianna álláspontjával értek egyet azzal kibővítve, hogy álláspontom szerint a népszavazási kezdeményezés az Alkotmány 28/C. (5) bekezdés b) pontjába is ütközik, amely kimondja, hogy a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről nem lehet népszavazást tartani. Valóban nem direkt módon sérti a Trianoni békeszerződést, egy kihirdetett magyarországi törvényt, egy nemzetközi szerződést maga a népszavazási kezdeményezés, indirekt módon azonban egyértelműen megállapítható, hogy igen. Ha a magyar állam, Magyar Köztársaság, Magyar Népköztársaság bármilyen formában is történelmileg létezett, aláírt egy nemzetközi szerződést és ez ma hatályban van, akkor nem lehet népszavazást kiírni olyan témában, ami ennek a szerződésnek az indirekt vitatását célozza. Egyértelmű, hogy a gyásznappá nyilvánítás megkérdőjelezi azokat a határokat, amelyeket lerögzítettek. Teljesen formalista, jogpozitivista alapon én úgy gondolom, hogy mind az Alkotmány 28/C. idézett helyébe ütközik a népszavazási kezdeményezés, én magam nem támogatom. Köszönöm.
Dr. Poczkodi Balázs OVB tag
Úgy tűnik, hogy a vita lényege arra a kérdésre szűkült le, ami szerintem nagyon jó megközelítés, hogy vajon a nemzeti gyásznap, mint intézmény a népszavazási kezdeményezésben megjelenő nemzetközi szerződés, illetve Fazekas Marianna által idézett alkotmányos jogintézmény, nevezetesen a határok integritásának védelme és sérthetetlensége között vajon egy ellentétet van-e, vagy a két intézménynek egymáshoz közvetlen köze nincs, ahogy ezt Halmai Gábor érvelésében hallottuk.
Azt gondolom, hogy itt az összefüggés sajnos nyilvánvaló és sajnos közvetlen is. Én ezt azért mondom, mert ez egyszer a magyar történelemben már lejátszódott ez a folyamat. Az a folyamat, aminek most a kezdőlépésénél tartunk ezzel a népszavazási kezdeményezéssel. A nemzeti gyásznap ebben az összefüggésben valaminek az elutasítását jelenti. Ha valamint el akarok utasítani, nem fogadom el, akkor meg akarom változtatni, és ha ennek a megváltoztatásnak, akár csak a szándéka is felmerül, netán megjelenik a gyakorlatban, akkor valójában előáll az a helyzet, amit Fazekas Marianna és Szoboszlai György érvelésében is hallottunk. Nevezetesen bizonyos alkotmányos intézményeknek a megváltoztatására irányul ez a népszavazás. 1920-ban a Trianoni békeszerződés aláírása után a magyar nemzet, ha létezik ilyen, kollektív érzelmi fejlődés, akkor ugyan ezeken a stációkon ment keresztül. Az el nem fogadásból eredő folyamatos változtatási törekvések végül is egy olyan helyzetbe sodorták ezt az országot, ahol egy rosszabb kimenetele lett a történelemnek, mint ahonnan kiindultunk. Az 1946-os Párizsi békeszerződés még szűkebbre szabta a határokat, mint a Trianoni-békeszerződés, csak közben meghalt 4-5 millió ember és én azt gondolom, hogy ennek soha nem kellene újra lejátszódni, 80 éve történt, ez már a múlt. Azt gondolom, hogy ez a népszavazási kezdeményezés ezek az érvek mentén nem támogatható. Köszönöm.
Dr. Ivancsics Imre OVB tag
Én is Marianna álláspontját fogadom el, a kiegészítésekkel együtt. Én úgy vélem, hogy a gyásznap és a szerződés között közvetlen a kapcsolat, ezt a kérdés is sugallja. Ebből következően, ha egy eredményes népszavazás van, nehéz lenne ezt másképpen értelmezni és magyarázni. Köszönöm.
Dr. Szigeti Péter OVB elnök
Úgy látom nincs több hozzászóló. Elhangzott öt vélemény, négyen a hitelesítés ellen és egyvalaki a hitelesítés mellett foglalt állást. Több oldalról meg lett közelítve ugyanaz a kérdés. Miután többen voltak akik a kérdés hitelesítése ellen beszéltek, azért kérdezem, hogy ki az aki a kérdés hitelesítése ellen foglal állást? 5-en szavaztak a hitelesítés ellen. Megállapítom, hogy 5:4 arányban az Országos Választási Bizottság nem tartja a kérdést hitelesíthetőnek. Kérdezem a tisztelt tagtársakat, hogy ki az aki különvéleményt akar rögzíteni a jegyzőkönyv számára? Nem kívánnak ezzel élni. Akkor lezárhatom ezt a napirendet és mehetünk a következő kérdés tárgyalására.
(…)
HunHír.Hu-információ
Miért is nem lett Trianon-gyásznap? – Olvasgasson OVB-s ellenzőket!
Természetes, hogy 1920. június negyedikére minden normális magyar ember fájón, szomorúan, gyászoló szívvel gondol. Az, hogy az átkozott békediktátum aláírásának napja nemzeti gyásznap: evidens. Na de nézzük, hogy is volt az az ominózus gyors döntés mindez elutasításáról.
ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG
2007. július 18-án tartott
ülésének jegyzőkönyve
(hangszalagra felvett jegyzőkönyv szövege)
(…)
I. Országos népszavazási kezdeményezések:
1″Egyetért-e ön azzal, hogy a Magyar Országgyűlés törvényt alkosson június 4-e, a Trianoni békeszerződés évfordulója nemzeti gyásznappá nyilvánítása céljából?”
Dr. Szigeti Péter OVB elnök
Ezt a népszavazási kezdeményezést fogjuk először elbírálni és megadnám a szót Rytkó Emíliának az Országos Választási Iroda vezetőjének.
Rytkó Emília OVI vezető
Elnök Úr! Tisztelt Országos Választási Bizottság! Az aláírásgyűjtő ív a formai követelményeknek megfelel, alkalmas arra, hogy a testület megtárgyalja. Tájékoztatom Önöket, hogy az Országos Választási Bizottság elnökének kérésére a Külügyminisztérium államtitkára megküldte szakmai álláspontját, melyet az ügyiratban az aláírásgyűjtő ív mellett elhelyeztünk, segítve ezzel az Önök döntését. Köszönöm.
Dr. Szigeti Péter OVB elnök
Köszönöm szépen. Volt ideje a testületnek tanulmányozni a mai napirendi pontként előterjesztett kérdéseket. Kérdezem, hogy van-e valaki, aki a testület tagjai közül kialakított jogi álláspontot a kérdés hitelesíthetőségéről?
Dr. Fazekas Marianna OVB tag
Volt alkalmam elolvasni a Külügyminisztérium szakértői véleményét a kérdésben és a múltkori ülésen én azok közé tartoztam, akik ennek a szakvéleménynek a beszerzését mindenképpen fontosnak tartottam.
A külügyminisztérium szakvéleményéből az derül ki, hogy a minisztérium munkatársai, szakértői, magát a Trianoni-szerződést vizsgálták meg és az ehhez való viszonyt. Egyéb nemzetközi szerződéseket nem vizsgáltak, úgyhogy egy kicsit kiterjesztőnek gondolom azt az érvelést, ami a Trianoni-szerződés megvizsgálása után levonja azt a következtetést, hogy nem ütközik nemzetközi szerződésbe. Ezzel együtt azt gondolom, miután én egyéb nemzetközi szerződéseket is megvizsgáltam, és valóban a Párizsi-békeszerződés szövegében sem találtam olyan rendelkezést, illetve az Uniós csatlakozási szerződés szövegében sem. Ami számomra releváns lehetett, azokat a nemzetközi szerződéseket megnéztem, valóban nincs olyan tételes nemzetközi jogi szerződés, illetve kötelezettségvállalás, amibe a kérdés beleütközne.
Ha azonban elolvassuk a magyar Alkotmánynak az általános rendelkezései között az 5. §-ában található rendelkezéseit, akkor ez az 5. § a következőket mondja: ?A Magyar Köztársaság állama védi a nép szabadságát és hatalmát, az ország függetlenségét és területi épségét, valamint a nemzetközi szerződésekben rögzített határait.? Mely nemzetközi szerződések határozzák meg jelenleg Magyarország határait? Az egyik ezek közül a Trianoni-szerződés, ami jelenleg is hatályban van. A Párizsi-békeszerződés bizonyos pontjaiban a bécsi döntések hatályon kívül helyezésével visszaállította az 1938 előtti helyzetet és ezzel a Trianoni-szerződésben rögzített határokat, más pontokon újrarajzolta Magyarország határait. Azt gondolom, hogy egy ilyen tatalmú kérdésnek a hitelesítésével egy furcsa helyzet állna elő. A kérdés önmagában a Trianoni-szerződés megkötése időpontjának gyásznappá nyilvánítása szükségképpen azt a problémát veti fel, hogy vajon a magyar állam, amelyek egyszerre védi az Alkotmány szerint a nemzetközi szerződésben megállapított határokat, sőt ez egy Alkotmányban rögzített kötelezettsége a magyar államnak, vajon hogyan minősíthet egy másik törvényben nemzeti gyásznappá egy olyan dokumentumot, amin pillanatnyilag a magyar állam határai nyugszanak.
Ezért én úgy gondolom, hogy a kérdés nyilvánvalóan nyíltan nem irányul az Alkotmány módosítására, mégis burkoltan benne van az a tartalom, ami kétségessé teszi az Alkotmány 5. §-ában megfogalmazottakat. Ebből következően én nem támogatom ennek a kérdésnek a hitelesítését, elsősorban a burkolt alkotmánymódosításra utaló jellege és tartalma miatt. Köszönöm.
Dr. Szigeti Péter OVB elnök
Köszönöm szépen Fazekas Marianna összefogott véleményét.
Dr. Halmai Gábor OVB elnök-helyettes
Egyetértek Fazekas Marianna érvelésével. Valójában az Alkotmány 5. §-ával kapcsolatban felmerül, hogy a kezdeményező szándéka, egy eredményes népszavazás következtében a nemzeti gyásznap előírása azt a benyomást keltheti Magyarországon és külföldön egyaránt, mintha a magyar állam ? amely az eredményes népszavazás nyomán jogszabályt alkot a nemzeti gyásznapról ? nem tartaná tiszteletben azokat a nemzetközi egyezményeket, amelyekről Fazekas Marianna is beszélt. Ennek ellenére azt gondolom, hogy a kérdés és az abban megfogalmazott intézmény, a nemzeti gyásznappá nyilvánítás nincs szoros és elválaszthatatlan összefüggésben azzal a következménnyel, ami bekövetkezhet. Én így azt a kapcsolatot, ami a kérdés megfogalmazása és az Alkotmány 5. §-a között van, túlságosan távolinak érzem ahhoz, hogy a hitelesítés megszavazása mellett tudnék állást foglalni. Legjobb meggyőződésem ellenére, hiszen valóban azt gondolom, hogy nagyon sok számomra nem kívánatos hatása lenne egy ilyen eredményes népszavazásnak, mégis a hitelesítés mellett fogok szavazni. Köszönöm.
Dr. Szoboszlai György OVB tag
Alapvetően két érvet hallottunk. Én Fazekas Marianna álláspontjával értek egyet azzal kibővítve, hogy álláspontom szerint a népszavazási kezdeményezés az Alkotmány 28/C. (5) bekezdés b) pontjába is ütközik, amely kimondja, hogy a hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről nem lehet népszavazást tartani. Valóban nem direkt módon sérti a Trianoni békeszerződést, egy kihirdetett magyarországi törvényt, egy nemzetközi szerződést maga a népszavazási kezdeményezés, indirekt módon azonban egyértelműen megállapítható, hogy igen. Ha a magyar állam, Magyar Köztársaság, Magyar Népköztársaság bármilyen formában is történelmileg létezett, aláírt egy nemzetközi szerződést és ez ma hatályban van, akkor nem lehet népszavazást kiírni olyan témában, ami ennek a szerződésnek az indirekt vitatását célozza. Egyértelmű, hogy a gyásznappá nyilvánítás megkérdőjelezi azokat a határokat, amelyeket lerögzítettek. Teljesen formalista, jogpozitivista alapon én úgy gondolom, hogy mind az Alkotmány 28/C. idézett helyébe ütközik a népszavazási kezdeményezés, én magam nem támogatom. Köszönöm.
Dr. Poczkodi Balázs OVB tag
Úgy tűnik, hogy a vita lényege arra a kérdésre szűkült le, ami szerintem nagyon jó megközelítés, hogy vajon a nemzeti gyásznap, mint intézmény a népszavazási kezdeményezésben megjelenő nemzetközi szerződés, illetve Fazekas Marianna által idézett alkotmányos jogintézmény, nevezetesen a határok integritásának védelme és sérthetetlensége között vajon egy ellentétet van-e, vagy a két intézménynek egymáshoz közvetlen köze nincs, ahogy ezt Halmai Gábor érvelésében hallottuk.
Azt gondolom, hogy itt az összefüggés sajnos nyilvánvaló és sajnos közvetlen is. Én ezt azért mondom, mert ez egyszer a magyar történelemben már lejátszódott ez a folyamat. Az a folyamat, aminek most a kezdőlépésénél tartunk ezzel a népszavazási kezdeményezéssel. A nemzeti gyásznap ebben az összefüggésben valaminek az elutasítását jelenti. Ha valamint el akarok utasítani, nem fogadom el, akkor meg akarom változtatni, és ha ennek a megváltoztatásnak, akár csak a szándéka is felmerül, netán megjelenik a gyakorlatban, akkor valójában előáll az a helyzet, amit Fazekas Marianna és Szoboszlai György érvelésében is hallottunk. Nevezetesen bizonyos alkotmányos intézményeknek a megváltoztatására irányul ez a népszavazás. 1920-ban a Trianoni békeszerződés aláírása után a magyar nemzet, ha létezik ilyen, kollektív érzelmi fejlődés, akkor ugyan ezeken a stációkon ment keresztül. Az el nem fogadásból eredő folyamatos változtatási törekvések végül is egy olyan helyzetbe sodorták ezt az országot, ahol egy rosszabb kimenetele lett a történelemnek, mint ahonnan kiindultunk. Az 1946-os Párizsi békeszerződés még szűkebbre szabta a határokat, mint a Trianoni-békeszerződés, csak közben meghalt 4-5 millió ember és én azt gondolom, hogy ennek soha nem kellene újra lejátszódni, 80 éve történt, ez már a múlt. Azt gondolom, hogy ez a népszavazási kezdeményezés ezek az érvek mentén nem támogatható. Köszönöm.
Dr. Ivancsics Imre OVB tag
Én is Marianna álláspontját fogadom el, a kiegészítésekkel együtt. Én úgy vélem, hogy a gyásznap és a szerződés között közvetlen a kapcsolat, ezt a kérdés is sugallja. Ebből következően, ha egy eredményes népszavazás van, nehéz lenne ezt másképpen értelmezni és magyarázni. Köszönöm.
Dr. Szigeti Péter OVB elnök
Úgy látom nincs több hozzászóló. Elhangzott öt vélemény, négyen a hitelesítés ellen és egyvalaki a hitelesítés mellett foglalt állást. Több oldalról meg lett közelítve ugyanaz a kérdés. Miután többen voltak akik a kérdés hitelesítése ellen beszéltek, azért kérdezem, hogy ki az aki a kérdés hitelesítése ellen foglal állást? 5-en szavaztak a hitelesítés ellen. Megállapítom, hogy 5:4 arányban az Országos Választási Bizottság nem tartja a kérdést hitelesíthetőnek. Kérdezem a tisztelt tagtársakat, hogy ki az aki különvéleményt akar rögzíteni a jegyzőkönyv számára? Nem kívánnak ezzel élni. Akkor lezárhatom ezt a napirendet és mehetünk a következő kérdés tárgyalására.
(…)
HunHír.Hu-információ