A Jobbik egyedüli támogatónövelő pártként már a rendkívül sikeres országgyűlési képviselőválasztás eredményeinek elemzésekor egyértelművé tette, hogy nincs lazítás, a sikersorozat második félideje, az EP képviselőválasztás következik, amely újabb áldozatos munkát követel a szavazók meghódításáért. Hírportálunk – szinte egy húron pendülve a Jobbik vezérkarral – hetek óta sulykolja, hogy a a párt egyik meghatározó jelszava, a Szebb jövő-szebb jövedelem megvalósításáért olyan eredményt kell produkálni, amely Európa legerősebb nemzeti pártját az Európai Parlament egyik olyan meghatározó erejévé teszi, amely a más nemzeti pártokkal ezen a színtéren is összefogva az emberek szebb és jobb életét harcolhatja ki a nemzetek Európája koncepció jegyében. A Jobbik EP-képviselői közül Morvai Krisztina tevékenységét elég nagy médiafigyelem kísérte idehaza, a liberális médiumok viszont csak az utóbbi időben kezdik el igazán “felfedezni” az úgynevezett keleti nyitás európai léptékű személyiségét, Kovács Bélát.
Kovács a külpolitikai irányok meghatározása mellett talán az egyik legfontosabb célterületeken (energetika, energiapolitika) is kifejtette ki EP-s tevékenységét, hiszen a régi, még néhai Csurka István által kitalált mondást nyugodtan kiteljesíthetjük napjainkban. A tankok után a bankok, és jelenünkben az olajtárolók azok a meghatározó fogalmak, amelyek Magyarországon túl egész Európa jövőjét befolyásolhatják. Kovács Bélát, a hat nyelven beszélő közgazdász-politikust a jobbos elkötelezettséggel igazán nem vádolható liberális kutatóintézet, a Political Capital április 10-én nyilvánosságra hozott terjedelmes elemzése alapján is “bemutatjuk” olvasóinknak, különös tekintettel ara a tényre: a keleti nyitás egyúttal a magyar-orosz kapcsolatok erősítését is jelenti, és előkészítője annak a gigaprojektnek, amely az Európai Egyesült Államok helyett két földrészre kiterjedő gazdasági kapcsolatrendszert preferál. A jövő egyedüli, hazánk számára előnyös szigetét a globalista tengerben: az Eurázsiai Uniót.
Kovács Béla a Jobbik oroszországi kapcsolatainak kulcsszereplője, a párt Külügyi Kabinetjének
vezetője. Kovács nem csak azért érdekes személyiség, mivel eredetileg Moszkvában szerzett
diplomát, hanem már politikai szerepvállalását megelőzően, a sajtóhírek alapján legalább 2006-
ig visszavezethetően, rendelkezett kapcsolatokkal Oroszországban. 2013-ban társelnökévé
választották az EU-Oroszország Parlamentközi Munkacsoportjának. Kovács Béla a 2013-as
kalinyingrádi ülésen egy orosz felsőházi szenátortól arról érdeklődött: „a jövőben lehet-e
mód arra, hogy egy esetlegesen EU-s tagállam csatlakozási tárgyalásokat kezdeményezzen
az Eurázsiai Unióval?”. 2013 októberében Kovács Béla vezetésével került sor a munkacsoport
harmadik ülésére Moszkvában, 2013 novemberében pedig a Jobbik gázipari konferenciát
szervezett a Gazprom, orosz parlamenti képviselők és egyéb orosz vállalatok részvételével, melyen Vona Gábor a gázüzemű közlekedés jövője mellett tett hitet. Érdekes, hogy a független, így európai párttámogatással nem rendelkező Kovács az elmúlt évben három jelentés esetében is kapott véleményezői szerepet- miközben ezen, szakmailag-politikailag jelentős feladatokért komoly versengés zajlik a nagy európai frakciók tagjai között is. Mindhárom jelentés energiapolitikai témájú (például a nukleáris hulladékok tárolása és szállítása), így orosz vonatkozása egyértelmű.
Mindez arra utal, hogy Kovács Bélának független státusza ellenére jelentős támogatói háttere
van az EP-n belül is.
A Jobbik legutóbbi jelentősebb megnyilatkozása Vona Gábor 2014. januári interjúja az orosz iarex.ru újságnak, melyben az Eurázsiai kezdeményezés előnyeit ecseteli.
A Jobbik oroszbarát ténykedésének súlya azonban nem csak a megnyilatkozó személyekből
és intézményi pozíciókból fakad, hanem abból a nemzetközi kapcsolatrendszerből, melynek
kiépítésében a párt aktívan részt vesz. 2009-ben a Jobbik alapította az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségét, amelyet 2013 végétől Kovács Béla vezet.
Hunhír.info – Political Capital
Koldus Kálmán – Hunhír.info
