A terhelt kérlelte az orvost, de távozásra szólították fel őt. Ő felállt a székről – dr. Cs. éppen írt –, elhaladt az íróasztal mellett, de visszalépett a sértett mögé és közepes erővel, felülről lefelé irányuló mozdulattal a háta bal oldalán, a kulcscsont tájékán megszúrta. A penge 9-10 centiméter mélyen hatolt be a testbe. A vádlott már háromszor volt büntetve, minden esetben erőszakos cselekmények – életveszélyt okozó testi sértés, közveszéllyel fenyegetés, társtettesként elkövetett garázdaság és könnyű testi sértés, rongálás és könnyű testi sértés – miatt.
A Fővárosi Ítélőtábla februárban meghozta jogerős ítéletét abban a büntetőügyben, ami a Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthonában 3 éve történt.
A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla annyiban változtatta meg az S. László ellen emberölés kísérlete miatt lefolytatott büntetőperben az Egri Törvényszék 2012. szeptember 12-i ítéletét, hogy a vádlott terhére rótt bűncselekmény jogszabályi hivatkozását – az időközben módosított – Büntető Törvénykönyv másik paragrafusa alapján jelölte meg. Emellett megállapította: a terhelt leghamarabb az öt év szabadságvesztés-büntetés kétharmad részének kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható.
A súlyos bűntény a Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthonában az állandó orvosi ügyelet híján a bentlakók szakorvosi vizsgálatát szerződéses jogviszonyban ellátó dr. Cs. A. egri pszichiáter sérelmére történt 2011. november 3-án. Az ítéleti tényállás szerint az intézmény házirendje lehetővé teszi, hogy a bentlakók utcai ruhát viseljenek, meghatározott időben kimenő illeti meg őket a városba. E jogok azonban korlátozhatók.
A vádlott – mint több éve bent lakó – tisztában volt azzal: a házirend megsértése miatt a szakorvos a szabályszegő obszerválását rendelheti el, ami azzal jár, hogy csak pizsamában lehet, s az otthont nem hagyhatja el. A bűncselekményt megelőző vasárnapon, október 30-án S. László bántalmazta az otthon egy másik részlegében ápolt nőismerősét, november 3-án engedély nélkül távozott és a városban szeszesitalt fogyasztott. November 3-án a sértett szakorvosi vizsgálatot tartott.
Az egyik ápolónő-koordinátor közölte a vádlottal – akinek volt egy 20,5 centiméteres, recézett élű kése –, hogy kolléganőjével közösen rendelésre kísérik. S. László közepesen ittas volt, így került az orvos elé, akit az ápoló tájékoztatott a négy nappal korábbi bántalmazásról. Ennek következményeként a szakember elrendelte S. obszerválását. A terhelt kérlelte az orvost, de távozásra szólították fel őt. Ő felállt a székről – dr. Cs. éppen írt –, elhaladt az íróasztal mellett, de visszalépett a sértett mögé és közepes erővel, felülről lefelé irányuló mozdulattal a háta bal oldalán, a kulcscsont tájékán megszúrta. A penge 9-10 centiméter mélyen hatolt be a testbe. S. a kést kihúzta és újra próbálkozott volna, ám a szúrást először ütésnek érzékelő orvos felnézett, a kést meglátta, felugrott, s megragadta a vádlott kezét, majd a támadóját az íróasztalra döntötte. A két ápolónő is a segítségére sietett és közös erővel lefegyverezték a férfit.
A vádlott az elsőfokú tárgyaláson a bűnösségét beismerte, a vallomástételt megtagadta, ezért a korábban keletkezett iratokat ismertették: a nyomozóhatóság által végzett kihallgatáson S. László a sértett megszúrását beismerte. Előadta, hogy a lefoglalt kést a szekrényében egy ládikában tartotta. Azt magával vitte a vizsgálatra, mert félt az orvostól. A szúrást azzal indokolta, hogy ideges lett attól, amit Cs. doktor mondott a nővéreknek. A nyomozati iratok szerint S. többszörös szúrást vallott be. Kihallgatásakor 3 deci fehérbor délelőtti elfogyasztását ismerte el. A 16 órakor levett vérben 1,59 g/l (ezrelék) alkoholkoncentrációt mértek. A vádlott tehát a cselekmény elkövetése után 1 óra 45 perccel is közepesen ittas volt.
A gyanúsítotti vallomása felolvasása után a terhelt arról beszélt, hogy az intézetben a cigány nemzetisége miatt támadták. A sértettől bocsánatot kért, az orvosírnok és az ápolónők kihallgatása után ismét azt hangoztatta, hogy cigány nemzetisége miatt rasszisták voltak vele szemben.
A büntetőtanács „a vádlott által használt kés élet kioltására alkalmas volta, a vádlott kitartó szándéka – amit a sértett támadást elhárító magatartása akadályozott meg – alapján arra a meggyőződésre jutott, hogy S. László vádlott a sértett megtámadásakor annak halálát egyenes szándékkal nem kívánta, de a halál bekövetkezése iránt közömbös volt, eshetőleges ölési szándékkal szúrt”. Az Egri Törvényszék kimondta: az 1968-ban született vádlott bűnös emberölés bűntettének kísérletében, amiért őt öt év börtönnel sújtotta, mellékbüntetésül – mint arra méltatlant – a közügyek gyakorlásától is eltiltotta öt esztendőre. Meg kell fizetnie közel 205 ezer forint bűnügyi költséget is.
S. László vádlott már háromszor volt büntetve, minden esetben erőszakos cselekmények – életveszélyt okozó testi sértés, közveszéllyel fenyegetés, társtettesként elkövetett garázdaság és könnyű testi sértés, rongálás és könnyű testi sértés – miatt. A 2011. december 15-én kelt elmeorvos szakértői vélemény szerint elmebetegségben, tudatzavarban nem, viszont enyhébb fokú gyengeelméjűségben, közepes fokú szellemi leépülésben és ehhez kapcsolódó affekt személyiségzavarban szenved. Megállapodott kóros elmeállapota közepes fokban korlátozza cselekménye és annak következményei felismerésében és a felismerésnek megfelelő cselekvésben.
A sértett doktor a hátának bal oldalán a kulcscsont alatt, a közös nyaki verőér oszlásának közvetlen környezetében 9-10 centi mélységű szúrt sebzést találtak, aminek következtében légmell és vérmell alakult ki. A baloldali verő- és visszeres érkeringés között kóros összeköttetés alakult ki. A kórházban a szövetközi vérzést szívó drain behelyezésével kezelték. A sérülés az érfalat gyengítette, ezt stend beültetésével gyógyították. A sértett sérülése a kórházban észlelt kivérzéses állapotra figyelemmel közvetlenül életveszélyes volt. Tizedmillimétereken múlt, hogy a szúrt csatorna vége nem metszette át a nyaki verőér oszlását.
heol.hu
Hunhír.info
