Február 14-én gazdasági együttműködési megállapodást kötött Magyarország Türkmenisztánnal. A keleti nyitás stratégiájának egyik kulcsfontosságú területe a közép-ázsiai térséggel való gazdasági kapcsolatok intenzívebbé tétele. Türkmenisztán Magyarország harmadik legjelentősebb kereskedelmi partnere a közép-ázsiai térségben.
Azonban a türkmének országáról kevésbé tájékozottak a magyar emberek. A mostani cikkünkben szeretnénk dióhéjban szólni Türkmenisztánról, mely országgal már évek óta jó kapcsolatokat alakított ki a Magyar Turán Szövetség. A Kurultaj Magyar Törzsi Gyűlés ünnepére rendszeresen ellátogatnak türkmén vendégek. A 2014-es Kurultajra is nagyszámú türkmén delegációt, előadóművészeket várunk.
A hatalmas kőolaj és földgáz lelőhelyekkel rendelkező ország, a jelentős pénzbevételeinek köszönhetően rohamléptekkel halad a modernizáció útján. A vidéki Türkmenisztán mellett, ma már felépült egy (néha már már Turkman_cimermegalomán jellegű) számos építészeti csodát is felvonultató szupermodern főváros. A 488 000 km területű, 5 millió lakosú, közép-ázsiai Türkmenisztán minden területen nagy erőket fordít a nemzeti hagyományok megőrzésére, a nemzeti kultúra ápolására. Türkmenisztánban elevenen él a lovas hagyományok tisztelete és az ország egyik „nemzeti kincse” a világ egyik legkiválóbb, legnemesebb lova (az ország címerében is szerepel) a türkmén Ahal-teke (Akhal Teke, Akhal Tekini) lófajta. E fajtával kapcsolatos tenyésztésnek és lovas sportnak önálló minisztériuma van Asgabatban, a Türkmén Lovak Minisztériuma – Türkmen Atlary.
Az Ahal–teke név a türkmének legnagyobb törzsének (Teke) nevéből ered (amely türkménül a hegyi kecske bakját jelöli). A Kárpát-medencében pedig 6 település nevében szerepel a „teke” kifejezés. A türkmének második legnagyobb törzse a kaszpi-vidéken élő Yomut-ok (ejtsd:jamut) amelyet a turkológusok egy része, a baskír yurmati-törzszsel (amely eredetileg szintén a Kaszpi-Aral vidékről vándorolt a Dél-Uralba (a mai Baskíriába) együtt a honfoglaló magyarság Gyarmat-törzsének nevével hoz összefüggésbe.
Az Ahal- szó pedig egy régió és egy nagy oázis neve a Kara-kum sivatagban a Köpet-dag hegység északi előterében. A háborúk (a lovak elhordása orosz területre, valamint a nemes lovak összevegyítése értéktelen lovakkal) de legfőképpen az esztelen kolhozosítás megtizedelte és lerontotta a közép–ázsiai lóállományt, néhány eldugott vidék (mint az Ahal oázis) kivételével.
A ma Ahal-tekének hívott lófajta, régen sokkal nagyobb területen volt elterjedve Közép –Ázsiában (a mai Üzbegisztán és Kazakisztán területén is nagy számban élt) és a szakirodalomban “turáni-lónak” is szokták nevezni. Magyar szempontból az egyik legérdekesebb összefüggést pedig az jelenti, mint ahogy a Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézetének egyik tanulmánya is kimutatta, a Honfoglalás-kori lovak csontmaradványaiból vett DNS- minták bizonyos jellemzői a mai lófajták közül az Ahal-teke lóval mutatta a legtöbb hasonlóságot.
Türkmenisztánban már évek óta jó kapcsolatokat alakított ki a Turán Szövetség. Ennek köszönhetően a 2014-es Nagy-Kurultájra (Magyar Törzsi Gyűlés) jelentős türkmén delegáció is érkezik. A kulturális és a rokonsági kapcsolatok ápolása mellett a két ország együttműködése stratégiai érdek is.
kurultaj.hu
Hunhír.info
