A legtöbb munkahely a kkv-k esetében jöhetne létre, s bár a kormány tavaly és idén is 13 milliárd forinttal támogatja a kkv-kat, a külföldiek támogatásához viszonyítva mindez csak kisebb átmeneti segélynek tűnhet.

Bárhogyan is nézzük, a foglalkoztatás ügy területén a Fidesz elmúlt 3,5 éves kormányzása nem sok eredményt hozott. Sőt, ha még alaposabban megvizsgáljuk ezeket az „eredményeket”, akkor elmondható, hogy a balliberális ámokfutáshoz képest nem sokat változott a helyzet. Nézzük például, hogyan is sáfárkodott a kormány az adófizetők pénzéből, a munkaerőpiac megerősítése, az álláslehetőségek számának növelése érdekében. Egy kimutatás szerint a multinacionális cégek egyedi kormány döntések alapján több tízmilliárd forintnyi támogatást kaptak ebben a kormányzati ciklusban megvalósult magyarországi befektetéseikhez, amelynek révén pár ezer, nem túl jól megfizetett munkahely jött csak létre. Mindezt kiegészítették a stratégiai megállapodások is, amelyek viszont a kötelezettségek rögzítésének hiányában csak a médiakampány céljait szolgálták. Ha mindehhez hozzávesszük a különféle adókedvezményeket a különféle pályázati pénzekkel együtt, immáron irdatlan összegeket kapunk, amelyek tényleges munkaerő piaci eredménye a nullához közelít. A legtöbb munkahely a kkv-k esetében jöhetne létre, s bár a kormány tavaly és idén is 13 milliárd forinttal támogatja a kkv-kat, a külföldiek támogatásához viszonyítva mindez csak kisebb átmeneti segélynek tűnhet, viszont a választási kampányban hangzatos termelési riportokat és beszámolókat lehet köríteni hozzájuk. A „nagylelkű” támogatásért cserébe – reálértéken is – több tízezer forinttal emelkedtek a legalacsonyabb munkabérek munkaadói terhei. Erről érdekes módon nem szól a kormányzati propaganda. Összességében elmondható, hogy Magyarországon a foglalkoztatás terhei továbbra is a legmagasabbak közé tartoznak Európában – ha éppen nem a legmagasabbak.

Fenti tehetetlen és pazarló politikába illeszkedik a munkahelyvédelmi akcióterv is, amelyben százmilliárdos összegből tudtak százezreknek tartós megoldást nem jelentő, átmeneti álláshelyet biztosítani. Mindez szintén pótcselekvésnek volt tekinthető a tehetetlenség elleplezésére. Míg a versenyszféra állásainak száma a korábbi erőteljes csökkenést követően legfeljebb csak stagnál, addig a kormány által rugalmasnak nevezett, kifejezetten a munkaadókat támogató új munkajogi szabályok miatt folyamatosan növekszik a részmunkaidős állások száma, amelyből megélni ugyan nem lehet, de a statisztikát javítja. A megváltozott munkaképességű emberek helyzete szintén nem nagyon érdekli a kormányzatot, kevesebben és rosszabb körülmények között dolgoznak, mint ezelőtt bármikor.

Sikerült teljesen szétverni a szakképzést, a forrásait pedig jelentősen csökkenteni. Ennek következménye, hogy Magyarország a betanított munkások országa lett. Aki pedig szakképzett, vagy csak egyszerűen dolgozni szeretne, az gyorsan távozik külföldre. 2009 óta sokszorosára nőtt a külföldön dolgozó magyarok száma. Egyre kevesebben élnek a mezőgazdaságból, az élelmiszeriparunk pedig romokban hever. Ne felejtkezzünk el a közfoglalkoztatásról sem, amelynek révén – meg a külföldi munkavállalás itthonra számításával is – „kitörő örömmel” örvendhetünk a statisztikai hivatal által közölt hivatalos munkaerő-piaci adatok folyamatos „javulásának”. Ugyanígy örülhetnénk a keresetek emelkedésének is, ha nem bújna meg az adatok mögötti rideg valóságként az a tény, hogy a nagy többségnek egyáltalán, vagy alig emelkedik a valóságos jövedelme. Sőt, a legalacsonyabb keresetűek milliós tábora, minden kormányzati propaganda ellenére jelentős reálkereset csökkenést szenvedett el. Egyedüli „eredménynek” talán csak az tekinthető, hogy a statisztikai adatok befolyásolási lehetőségét a kormánypártok „remekül” felismerték és épkézláb ötletek híján – a problémák megoldása helyett – úgy néz ki, hogy egyre inkább annak manipulációját választották.

Nagyjából összefoglaltuk a Fidesz-kormány ténykedését a munkaerőpiacon, amely nemhogy javulást, hanem egyenesen romlást eredményezett. A legnagyobb vesztesek a munkavállalók és a vállalkozások. Ez maradt a munka becsületének visszaállításával kapcsolatos kormányzati jelszavakból.

Bertha Szilvia

A szerző a Jobbik országgyűlési képviselője, szakpolitikusa

Hunhír.info