2025. Kikelet hava 16. nap, Ellák napja.
Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren szervezett ünnepségre tízezren gyűltek össze, hogy együtt tegyenek hitet az 1848-as forradalom nemes eszméi mellett. A tömeg csak a román kormányfő üzenetét tapsolta meg, a Gyurcsányéra nem reagált, három-négy magyarországi vendég próbált tapsolni.
Tegnap délelőtt a megemlékezés a kegyhelyeken kezdődött: reggel 9 órakor a Turóczi Mózes Átalános Iskola tanulói megkoszorúzták névadójuk síremlékét a református temetőben, s ezzel egy időben a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ tanulói az iskola előcsarnokában álló Gábor Áron-szobornál tisztelegtek, a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói a tanintézmény udvarán levő mellszobor talapzatára helyezték el a kegyelet virágait. Verses megemlékezésre került sor a Petőfi-domborműnél, a Turóczi Mózes- és a Bem József-szobornál, a Kossuth téren, a Szacsvai-emlékplakettnél, Molnár Józsiás mauzóleumánál és az 1848-49-es forradalom és szabadságharc, valamint az első és második világháború áldozatainak emlékművénél.
Az ünnepi díszbe öltöztetett főtéren fél tizenegykor kezdődött a kézdiszéki falvak hagyományos lovas-szekeres felvonulása. A gelencei, kézdivásárhelyi és bélafalvi székely határőr gyalogezredek “katonái” mellett idén a szegedi, debreceni és Fejér megyei hagyományőrzők is jelen voltak, hangulatosabbá és emlékezetesebbé téve az ünnepséget. A főtéri rendezvény 11 órakor kezdődött, amikor a Cantus kamarakórus elénekelte a Szózatot. A központi ünnepséget Török Sándor polgármester nyitotta meg, köszöntötte a határon túli testvérvárosok küldöttségeit, a jelenlevőket és Kisvári Tamás alezredest, a Magyar Köztársaság bukaresti nagykövetségének katonai attaséját, aki díszegyenruhában tisztelgett legnagyobb nemzeti ünnepünkön. A jövő, miképpen 1848-ban, most is ifjainkban rejlik, értük és velük kell kardot rántani s meghalni, ha muszáj – hangsúlyozta beszédében Kisvári Tamás.
Zsidó László, a Nagy Mózes Gimnázium végzős diákja, az ünnepség fő szónoka megjegyezte: ő biztosít minket arról, hogy a jelenkornak is megvan a márciusi nemzedéke, amely képes továbbvinni, ápolni s a maga során majd továbbadni a ’48-as eszméket. Zsidó László így vallott az ünneplő tömeg előtt: Én hiszek a 12 pont teljesülésében, az unióban, a magyarság határok fölötti egyesülésében. Petőfi Sándor Székelyekhez című versét Kalith Katalin, a Bod Péter Tanítóképző diáklánya szavalta el. A budapesti zenekonzervatórium hallgatója, a nyujtódi Gáspár Tünde a régi székely himnuszt énekelte el.
Tamás Sándor parlamenti képviselő beszéde elején bejelentette: néhány órája végérvényesen megmentették a hírhedt Agache-ügyben elítélt Reiner Antal esztelneki házát. A márciusi ifjak álma 157 év után teljesülhet, mert a ma ifjainak megadatik a tanulás, a határok átjárhatósága, a kultúra és a tudomány áramlásának szabadsága. Őrizzük meg történelmi, kulturális és nemzeti hagyományainkat, ugyanakkor legyünk részesei az egységes Európának. 1848. március 15-éhez akkor leszünk méltóak, ha élünk ezzel a lehetőséggel – mondotta Tamás Sándor, aki beszédét az Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! szavakkal zárta.
Gyurcsány Ferenc magyar, Călin Popescu Tăriceanu román miniszterelnök üzenetét is tolmácsolták. A tömeg csak a román kormányfő üzenetét tapsolta meg, a Gyurcsányéra nem reagált, három-négy magyarországi vendég próbált tapsolni.
Ft. Vargha Béla kézdi-orbaiszéki római katolikus főesperes és t. Szentgyörgyi Zsombor Mihály református lelkész mondott imát és osztott áldást, majd a Fórika Balázs által vezényelt Cantus kamarakórus nemzeti imánkat énekelte el. Elsőként Kisvári Tamás alezredes koszorúzott, majd a város és a környék településeinek, politikai és civil szervezeteinek képviselői, önkormányzatai, az iskolák igazgatói, Kézdivásárhely magyarországi testvérvárosainak – Mezőhegyes, Mezőkövesd, Nagyatád, Paks, Hatvan, Gyöngyös és Szentendre – küldöttségei, a részvénytársaságok vezetői helyezték el a kegyelet koszorúit az ágyúöntő hős szobrának talapzatán.
A Magyar Polgári Szövetség a koszorúzáshoz is magával vitte a Területi autonómiát Székelyföldnek feliratú táblát. Az ünnepség – már megfogyatkozott tömeggel – délben a székely himnusz eléneklésével fejeződött be. A kézdivásárhelyi rendezvény 16 órakor a Vigadóban a A Hídember című film levetítésével ért véget.
(Háromszék nyomán)
Rockszerda