Hetvenöt éve, 1938. november 2-án hozták meg az első bécsi döntést, amely visszajuttatta Magyarországnak a Felvidék Trianonban elrabolt magyarlakta területeit. A magyar földért pár évvel korában hadba szállt a Rongyos Gárda is. A magyar politika fő célja a területi revízió volt, ennek érdekében a harmincas évektől a versailles-i békerendszer megváltoztatásában szintén érdekelt Olaszországgal és Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat.
A I. világháború után aláírt trianoni területrablás a szomszédos államoknak juttatta Magyarország területének kétharmadát, a magyar népesség egyharmadát. A magyar politika fő célja ezután a területi revízió lett, ennek érdekében a harmincas évektől a versailles-i békerendszer megváltoztatásában szintén érdekelt Olaszországgal és Németországgal épített ki szoros kapcsolatokat.
A Csehszlovákia szudétanémetek lakta területeit Németországnak juttató, 1938. szeptember 29-én Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország és a Német Birodalom által aláírt müncheni egyezmény függelékébe bekerült, hogy a prágai kormánynak Magyarországgal és Lengyelországgal is rendeznie kell területi vitáit. Ha három hónapon belül nem tudnak megegyezni, ügyüket a müncheni konferencia résztvevői elé vihetik.
A magyar-csehszlovák tárgyalások 1938. október 8-án kezdődtek Komáromban, de 13-án megszakadtak. A magyar kormány ezután kérte a döntőbíráskodást, így 1938. november 2-án a bécsi Belvedere-kastélyban Joachim von Ribbentrop német és Galeazzo Ciano olasz külügyminiszter hirdette ki az első bécsi döntést. Ez lényegében az etnikai revíziót valósította meg, Szlovákia csaknem kizárólag magyarok lakta déli részén 11927 négyzetkilométernyi területet adott vissza, ahol a 869299 lakos 86,5 százaléka volt magyar és csak 9,8 százaléka szlovák (az új határokon túl 67 ezer magyar maradt). A visszaítélt területekre 1938. november 5-10. között vonult be a magyar honvédség, Horthy kormányzó Komáromba és Kassára látogatott el. Az utólagos kiigazításokkal a terület 12 012 négyzetkilométerre nőtt, a visszacsatolást az 1938:XXXIV. törvény szentesítette.
A területi revízió folytatódott: 1939 márciusában, amikor a bábállam, Csehszlovákia megszűnt létezni, Hitler is hozzájárult, hogy Magyarország visszaszerezze az ősi magyar Kárpátalját. Az ekkor visszatért terület nagysága 12171 négyzetkilométer volt, csaknem 100 ezer magyarral. Az 1940. augusztus 30-án megszületett második bécsi döntés révén Észak-Erdély és a Székelyföld tért vissza az ősi honhoz, a 43 591 négyzetkilométernyi területtel, több, mint félmillió magyarral.
iAz igazságos revizió utolsó állomása 1941 áprilisában a Délvidék visszacsatolása volt, amikor 11475 négyzetkilométer került Magyarországhoz, több, mint 300 ezer magyarral.
Ekkorra Magyarország Trianonban megszaggatott területe közel kétszeresére nőtt, a lakosság pedig több mint négymillió fővel gyarapodott, s a Kárpát-medencében élő magyarság túlnyomó része a határok közé került.
Hunhír.info
