Most már mindenki előtt nyilvánvaló, hogy az óromániaia hungarofób szurkolók és az őket támogató rendőrök kezdték a magyarok provokálását, illetve az ezt követő összecsapásokat. A magyar külügy ismételten elsősorban a drukkereink helyes viselkedésére (szépen, csendben tűrni és kussolni) hívja fel a figyelmet. Mint minden nemzetpolitikai kérdésben, ebben is meghunyászkodik a kormány, noha tudhatja, hogy a román-magyar meccs nem csupán a fociról szól.

A magyar kormány ahelyett, hogy a nyilvánvaló bukaresti helyi szurkolói és rendőri provokáció miatt erőteljesen tiltakozott volna a román félnél, ismételten a magyarokat próbálja kioktatni a helyes viselkedésre, amely éppúgy mint más nemzetpolitikai kérdésekben, mindig “az idegen szép” jelszó gyakorlati megvalósításában merül ki.

Egyértelmű, hogy a magyarországi viszonyoktól eltérően az oláh zsandárok a helyi szurkolók segéderejeként lépnek fel, szempillantás alatt megtámadják, szétütik és könnygázzal szétfújják a magyarokat, de a megfelelés-kényszeres Martonyi és csapata a behódolás, az alsóbbrendű siránkozás hangján mer csak megszólalni. Így aztán nem csoda, hogy a magyar drukkerek teljesen magukra vannak hagyatva, mert az sovány vigasz, hogy a magyar konzulátus pótolja esetlegesen elveszett útlevelüket, vagy ad nekik néhány Lejt, hogy az azon vásárolt sörrel csillapítsák az oláh tonfák okozta sérüléseket.

Akkor még nem beszéltünk arról, hogy a zárt kapus román meccs után a kivezényelt robotok mintegy szórakozásból azért odavágtak a feltüzelt hangulatban lévő mieinknek, hogy nehogy már a huligánoké legyen az utca. A simlis románok meg jót röhögtek, hogy ezeket a bunkókat még a saját rendőreik is verik. Szép volt megint, Martonyi. Ezért jöhet ismét a jó pont a Bilderbergéktől.

Kincses Albin – Hunhír.info