A hazai antiszemitizmus gerjesztésében élenjáró Mazsihisz honlapja „Magyarország: vallásszabadság és antiszemitizmus” című 2013. május 20-i, a Magyar Távirati Iroda információin alapuló közleménye szerint az amerikai külügyminisztérium jelentésében nem más áll, mint hogy a magyar kormány nem biztosítja minden „vallási csoport” bejegyeztetését és nem áll ellen eléggé az egyre fokozódóbb antiszemitizmusnak. Hogy mit el nem bír el a papír!

De lássuk csak a közlemény teljes szövegét!

»Magyarországon az alkotmány és a politikai irányvonal általánosságban védelmezik a vallásszabadságot, de folytatódtak a nyíltan antiszemita Jobbik parlamenti párt rasszista kommentárjai, és Budapesten egy imaház mellett támadás történt a zsidó közösség egyik tagja ellen – állapította meg a 2012-re vonatkozó, hétfőn ismertetett éves nemzetközi vallásszabadság-jelentésében az amerikai külügyminisztérium.

Az amerikai diplomáciai tárca jelentése a Magyarországra vonatkozó részben megállapította, hogy az alkotmány, a legtöbb törvény és a politikai irányvonal általánosságban védelmezi a vallásszabadságot.

„Ugyanakkor a kormány olyan korlátozásokat vezetett be, amelyek hátrányosan érintették a kisebbségi vallási csoportokat, és a vallásszabadságnak a kormány általi tiszteletben tartása az év folyamán gyengült” – áll a dokumentumban.

A jelentés rámutatott, hogy a január 1-jén életbe lépett új vallásügyi törvény biztosítja a lelkiismereti és vallásszabadságot, ugyanakkor megszüntette több mint 350, korábban elismert vallási csoport bejegyzését. A jogszabály ugyancsak megváltoztatta azokat az ismérveket, amelyek alapján a kormány egyházként ismeri el a vallási csoportokat. Az egyházi státus elvesztése több vallási csoport számára jelentős hátrányt jelentett, veszélybe sodorva azon képességüket, hogy folytassák jótékonysági szociális és egészségügyi szolgáltatatásaikat.

„A szélsőséges Jobbik párt fokozta az antiszemita retorika használatát” – hangzott a jelentés, amely megállapította, hogy a kormány rutinszerűen felszólalt a Jobbik tagjainak antiszemita kijelentései ellen. Ugyanakkor „néhány megfigyelő arra hívta fel a kormányt, hogy következetesen, erőteljesen és időben szólaljon fel, és világosabban állást foglaljon az intolerancia támogatóival szemben”. Megfigyelők amiatt is bírálták a kormányt, hogy nem szólalt fel antiszemita történelmi személyiségek hírnevének a kormánykoalíció néhány tagja általi rehabilitációja ellen.

A szöveg szerint az év folyamán voltak olyan jelentések, amelyek a vallási hovatartozással, hittel és vallásgyakorlással kapcsolatos, a társadalomban előforduló gyalázkodásra és diszkriminációra vonatkoztak. Nőtt az antiszemita incidensek száma, ezek erős reagálásokat váltottak ki a zsidó közösség, csakúgy, mint a kormány, a civil társadalom és vallási csoportok részéről.

Az amerikai külügyi dokumentum kitért arra, hogy az amerikai nagykövetség a vallásszabadság kérdésében növelte szerepvállalását a kormányzati tisztségviselőknél, valamint a magyar és a nemzetközi civil csoportoknál. A nagykövet, a holokauszt, illetve az antiszemitizmus elleni harcban illetékes külügyminisztériumi különmegbízottak, valamint más amerikai tisztségviselők hangoztatták vezető magyar kormánytisztviselőknek a vallásügyi törvénnyel és az erősödő antiszemitizmussal kapcsolatos aggályaikat. A budapesti nagykövetség több, a holokauszttal kapcsolatos oktatási kezdeményezést támogatott – áll a Magyarországgal kapcsolatos összefoglalóban.«

A szokásosnál ezúttal kissé hosszabbra sikeredett kesergő után csak néhány halk kérdést bátorkodunk feltenni, bízva abban, hogy ha antiszemitizmus-ügyben állítani már nem is lehet mindent ugyebár büntetőjogi szankciók nélkül, de kérdezni talán azért még szabad.

Először is, a kormány ugyan miféle hátrányos korlátozásokat vezetett be bárminemű „kisebbségi vallási csoport”-tal szemben, mivel gyengítette a vallásszabadságot?

Másodszor, a több mint 350, nem feltétlenül „jótékonysági szociális és egészségügyi szolgáltatatás”-okat nyújtó „vallási csoport” bejegyzésének megszüntetése mitől tragédia?

Harmadszor, ha történelmi személyiségek, legalábbis az ő mértékük szerint, antiszemiták, akkor csupán ezért fosztandók meg hírnevüktől s nem rehabilitálhatók továbbra sem?

Végül ráadásként negyedszer: mikor fogjuk már végre megérni, hogy a budapesti nagykövetség nemcsak holokauszttal kapcsolatos „oktatási kezdeményezés”-t támogat?

Négy kérdés, melyekre érdeklődéssel várjuk az érintettek válaszát. Addig is, amíg remélhetően nemsokára megérkezik, önkéntelenül Szabó Dezső minap rovatunkban idézett sorai jutnak megint eszünkbe. A „Pesti Posta” 1937. november 3-i számában Réti Sándor kérdésére, mégis mit gondol az antiszemitizmusról, így felelt:

„Az antiszemitizmus: csalás. Megalománia. Százötven millió szemita van, ezekből csak tizenötmillió zsidó. Ha én egy-két zsidót utálok, már antiszemita vagyok? A zsidók csinálják az antiszemitizmust, hogy eltereljék különböző felelősségek vállalásáról a figyelmet. Nem vagyok antiszemita.”

Elnézve a „különböző felelősségek vállalásá”-ról való figyelemelterelésüket, marad konklúzióként a címbeli kettős kérdés. Antiszemitizmus Magyarországon? Lehet, hogy nincs, de van rá igény?

Ifj. Tompó László – Hunhír.info