A feketefoglalkoztatás továbbra is „virágzik”, és egyre gyakoribb a részmunkaidős szerződéssel rendelkezők, teljes munkaidőben való foglalkoztatása. Egyértelmű, hogy a helyzet megoldására olyan komplex intézkedési tervet kell kidolgozni és megvalósítani, amely a problémákat nem egymástól függetlenül és a valós gazdasági helyzetből kiragadva kezeli.

Egy rövidebb csökkenő tendenciát megtörve újra nőtt a munkaügyi szabálytalanságon ért munkáltatók aránya. 2012-ben a munkaügyi felügyelőségek több mint 19 ezer munkáltatót ellenőriztek, és csaknem 70 százalékuknál találtak jogsértéseket. 2011-ben ez az arány 57 százalék volt – közölte a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) munkavédelmi és munkaügyi sajtóreferense. A feketefoglalkoztatás továbbra is „virágzik”, és egyre gyakoribb a részmunkaidős szerződéssel rendelkezők, teljes munkaidőben való foglalkoztatása.

A fenti adatok jól mutatják a kormányzati tehetetlenséget ezen a területen. Ráadásul a hatóságok helyzetének és a jogszabályi változások ismeretében még súlyosabb is lehet a valóságos helyzet. Egyrészről az elmúlt években sikerült a felügyelőségek munkáját különféle szervezeti átalakításokkal megnehezíteni, a létszámukat pedig jelentősen csökkenteni. Másrészről az ellenőrzésekkel kapcsolatos szabályokat úgy alakították át, hogy több, eddig vizsgált szempontot már nem is kell ellenőriznie a hatóságnak, a kiszabható bírságok mértéke pedig továbbra sem bír elrettentő erővel.
A feketefoglalkoztatás hatalmas kiesést jelent a költségvetésnek, túlélést és jogtalan versenyelőnyt a vállalkozások egy részének, jövedelmet, de kiszolgáltatottságot a feketén foglalkoztatottaknak. Ezt a szabálytalan hálót kellene minél szabályosabbá szőni, ami nem könnyű feladat, és amelybe már több kormány is belebukott. Alapvető probléma a gazdaság rossz helyzete, amelyet csak tetéznek a munkaerőpiacot érintő kormányzati intézkedések, vagy inkább bűnök, amelyek folyamatosan rontanak a helyzeten. A teljes munkaidős foglalkoztatás, a költségvetési elvonások miatt, szinte elviselhetetlen költséget jelent nemcsak az induló, hanem a hosszabb ideje prosperáló vállalkozásoknak is, ugyanis szinte lehetetlen a ténylegesen kifizetett munkabért járulékokkal növelt mértékben kitermelniük. Az itthon maradt álláskeresők tömegének pedig kisebb dolguk is nagyobb annál, hogy az egyre messzebbre kerülő nyugdíjkorhatár elérésében bízva, a mindennapi megélhetésüket tegyék kockára a korrektül bejelentett, ám egyre kevesebb versenypiaci álláshely reménytelen hajszolásával. Minderre rátelepszik még az alapvetően rossz munkajogi szabályozás is, amelynek bevezetésétől azonnali csodákat vártak. Hiába figyelmeztetett a Jobbik, hogy az új Munka törvénykönyv igazából csak a kiszolgáltatottság növekedését, a munkavállalói jövedelmek csökkenését fogja eredményezni, az úgynevezett rugalmasság sem fog több új, a szabályoknak megfelelő munkahelyet létrehozni.
Egyértelmű, hogy a helyzet megoldására olyan komplex intézkedési tervet kell kidolgozni és megvalósítani, amely a problémákat nem egymástól függetlenül és a valós gazdasági helyzetből kiragadva kezeli. Erre a jelenlegi kormány azonban nem képes. Jöjjön a Jobbik!

A szerző a jobbik országgyűlési képviselője, szakpolitikusa

Hunhír.info