Székelyföld a legnagyobb olyan tömbmagyar terület még a Kárpát-medencében, ahol jelentős számú és arányú magyarság él, és ezért könnybben megmenthető még, mint a többi.
A Székely Nemzeti Tanács autonómiatervezete szerint, melyet a román parlament többször is érdemi vita nélkül lesepert az asztalról, a Székelyföld Autonóm Tartomány területe mintegy 10 ezer km2, lakossága 808 ezer 739 fő. (Az immáron független Montenegró területe mintegy 13 ezer km2, lakossága 650 ezer fő). Ebből 612 ezer 043 fő székely-magyar (75,68%), 175.796 román (21,74%), a többi más nemzetiségű. A terület megegyezik a jelenlegi Hargita és Kovászna megye majdnem egészével, ehhez jön még a jelenlegi Maros megye mintegy fele. A románok közül mintegy százezer fő él három városban, Marosvásárhelyen 75 ezer, ahol sajnos már pár ezer fővel többen vannak mint a magyarok, Sepsiszentgyörgyön 15 ezer (25%) és Csíkszeredában 10 ezer (15%). A többi 70 ezer elszórtan él a többi településen. Székelyföld a legnagyobb olyan tömbmagyar terület még a Kárpát-medencében, ahol jelentős számú és arányú magyarság él – a székelyek magyarok -, és ezért könnybben megmenthető még, mint a többi (Tisza-melléki járás Kárpátalján, Révkomárom magyar többségű megye Felvidéken, észak-bácskai magyar körzeti önkormányzat Délvidéken).
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) kezdeményezésére a Bardoc-Miklósvárszéki Székely Tanács, valamint Székelyudvarhely, Bögöz és Gyergyócsomafalva települési székely tanácsa úgy döntött, hogy önállóan szervezi meg a belső népszavazást Székelyföld autonómiája tárgyában. 2006. decemberében a székelyföldi lakosság mintegy tíz százalékának, közel 55 ezer szavazópolgárnak ezáltal nyílott alkalma válaszolni arra a kérdésre: akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon és települése, ahol él, ehhez tartozzék? A közösségen belüli népszavazás, mint állampolgári vélemény-nyilvánítás önálló megszervezésére és lebonyolítására azután került sor, hogy Székelyföld autonóm közigazgatási régió újralétesítéséről a hivatalos, önkormányzatok által kiírandó helyi népszavazást a román hatóságok meghiúsították. A helyi, hivatalos népszavazásokat a SZNT azért kezdeményezte, mert Románia parlamentje tartalmi vita nélkül elvetette a Székelyföld Autonómia-Statútumát tartalmazó törvénytervezet. Ezt egyebek mellett azzal indokolta, hogy a hatályos törvények értelmében a városok, megyék közigazgatási határait csakis törvény által, ezen közigazgatási egységek polgárainak népszavazással való előzetes konzultálása alapján lehet megváltoztatni. A kör bezárult, tehát a SZNT ezért döntött a belső, nem hivatalos népszavazás megrendezése mellett.
Az összesített adatok szerint Bardoc-Miklósvárszék mind a húsz települése 17 945 szavazatra jogosult polgárának 67,65 százaléka vett részt a szavazáson, és a 12 140 szavazópolgár elsöprő többsége, 12 082 (a leadott szavazatok 99,52 százaléka) igent mondott Székelyföld autonómia státusára. Székelyudvarhelyen 18 985 szavazásra jogosult polgár voksolt, vagyis a választásra jogosult személyek (30 230) 62,8%. Az érvényes szavazatok száma 18 931, ebből az IGEN-ek aránya 99,4% (18 818 szavazat), NEM-mel 113-an szavaztak (0,6%). Bögöz 660 szavazópolgárának közel kilencven százaléka, 589 személy élt szavazati jogával, közülük 578-an mondtak igent az autonómiára (98,13 százalék). Gyergyócsomafalván a 3 700 szavazópolgár közül 2 487 voksolt (67,47 százalék), 2 474 igen szavazat mellett (a leadott szavazatok 99,48 százaléka). A mozgóurnás módszerrel lebonyolított népszavazás tisztaságának ellenőrzésére több hazai és külföldi civil és politikai szervezetet kértünk fel. Közülük a Magyarok Világszövetsége, valamint a marosvásárhelyi székhelyű Pro Europa Liga küldte el képviselőit, a szavazáson megfigyelőként részt vett Sógor Csaba RMDSZ-szenátor is. A népszavazás a véleménynyilvánítás legfőbb eszköze. Az önrendelkezési jog, amelytől a Székelyföld magyar közösségét, a székely népet nyolcvannyolc éve fosztanak meg, a nép akaratán alapul! Az alapvető jogot az ENSZ Polgári és Politikai Nemzetközi Egyezségokmánya 1. cikkében kodifikálta.
A Gyergyószéki Székely Tanács január 12-i döntése alapján, a gyergyócsomafalvi sikeres referendum után, a többi településen is megtartják a mozgóurnás népszavazást a területi autonómiáról február 10. és 18. között. A népszavazás tisztaságának felvigyázására kérik fel az összes RMDSZ-es képviselőt és szenátort, a román parlament két házának emberjogi bizottságát, illetve a Magyar Országgyűlés külügyi és emberjogi bizottsága tagjait. Március 15-ig Sepsiszéken is megszervezik a területi autonómiáról szóló véleménynyilvánító népszavazást. Szorosabb határidőt nem szabtak, az elképzelés szerint a munka dandárját február 10-18. között végeznék, de számítanak csúszásokra, ezért döntöttek a tágabb időkeret mellett. Sepsiszéken 43 település van, becslések szerint 70 000-75 000 szavazópolgárral. A legnehezebb munka Sepsiszentgyörgyön vár a népszavazás szervezőire, itt legalább 45 000-50 000 választót kell felkeresniük. Az Orbaiszéki Székely Tanács január 29-i ülésén elhatározta, hogy február 17-25. között Orbaiszéken is megszervezik a mozgóurnás véleménynyilvánítást a székelyföldi autonómia ügyében. Az időpont még változhat, várják a települések történelmi egyházainak, illetve a politikai és civil szervezetek támogatását. Marosszéken február 10. és 18. között Szovátán, Balavásáron, Makkfalván, Kibéden, Szolokmán, Székelyabodon kérik ki az emberek véleményét.
HunHír.Hu – www.sznt.ro
HunHír.Hu