Három romániai környezetvédő szervezet közös közleményben tiltakozik az ellen, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség – értesülésük szerint – kiadta az engedélyt a Déva melletti Felsőcsertésre (Certej) tervezett, cián-technológiájú aranybánya megnyitására – közölte hétfőn az Agerpres hírügynökség.

Az erdélyi Érchegységben, a Dévához közeli Felsőcsertésen, a kanadai Eldorado Gold Corporation (EGC) készül aranybányát nyitni, amelynél a verespataki projekthez hasonlóan, nagy mennyiségű cián felhasználásával mosnák ki az aranyat az ércből.

A Független Környezetfejlesztési Központ, a verespataki Alburnus Maior Egyesület és a Re.Generation Egyesület az ellen tiltakozik, hogy tudomásuk szerint a cég kárrendezési biztosítékok nélkül kapott július ötödikén környezetvédelmi engedélyt, az állammal kötött koncessziós szerződése pedig – a verespatakihoz hasonlóan – titkos.

A környezetvédő szervezetek közleménye szerint a felsőcsertési bányaprojekt 456 hektáros terület foglalna el, 45 millió tonna ércet zúznának össze, hogy abból 16 éven keresztül, évi 1.653 tonna nátrium-cianid felhasználásával összesen mintegy 80 tonna aranyat mossanak ki. A verespataki tervekhez hasonlóan a cianidos, nehézfémekben gazdag zagyot egy 63 hektáros, nyílt ülepítőben tárolnák.

A zöldek értesülése szerint a fő befektető, a vancouveri tőzsdén jegyzett EGC Görögországban, Törökországban, Kínában és Braziliában is tevékenykedik. A cég állítólag 2011 decemberében vette át a European Goldfields-et, amelynek 80 százalékos részesedése van a Deva Gold SA-ban, míg a maradék 20 százalékot a az állami Minvest Deva birtokolja. A közlemény rámutat, hogy korábban a verespataki beruházó Rosia Montana Gold Corporationt (RMGC) és a Deva Gold SA-t ugyanaz a Frank Vasile Timis pénzelte, aki az RMGC-ben főrészvényes Gabriel Resources alapító-elnöke volt.

A környezetvédők azt is nehezményezik, hogy a temesvári regionális környezetvédelmi ügynökség a EGC-nek kiállított engedélyben állítólag jóváhagyta több mint száz hektár védett erdő kivágását és csaknem 30 millió köbméter víz kiszivattyúzását a Marosból.

A román környezetvédő szervezetek „a környezeti hatástanulmányok és régészeti értékmentés teljes hiányára, az emberi egészségre veszélyes anyagok használatára” hivatkozva közölték, feljogosítva érzik magukat, hogy az Európai Bizottsághoz forduljanak az ügyben.

Miután itt nem várható, hogy több millió éves éves zsidó leletekre bukkannak, minek a régészeti értékmentés. Az csak hatezer éveseknek meg holokausztosoknak jár.

Hunhír.info