Morvai Krisztina kedd este az V. kerületi Fidesz rendezvényén megbízható forrásokra hivatkozva elmondta, úgy tudja, hogy azokat a bírókat, akik másodfokon felmentő ítéleteket hoztak az október 23-i esetekben, el akarják mozdítani a helyükről.

Bár eredetileg az október 23-i események feltárása jött létre bizottságunk, időközben a szeptemberi atrocitások áldozatok ügyeivel is foglalkozunk – hangsúlyozta a Cukor utcai Fidesz irodában tartott előadásán Morvai Krisztina büntetőjogász, aki hat társával egy alternatív, civil bizottságot hozott létre. Az ELTE tanára szerint a vizsgálatot egészen az őszödi beszédig kellene visszavezetni. Mint fogalmazott, legfőbb céljuk a felelősség kérdésének a tisztázása. “Az október 23-i eseményeket óráról órára dolgozzuk fel, fotók, videofelvételek és személyes beszámolók alapján” – mesélt a részletekről Morvai, kiemelve: az említett cél mellett a jogsértettek rehabilitálása és a prevenció is elsődleges szempont számukra. Kitért arra is, hogy egyetlen fillér költségtérítést sem kapnak munkájukért, kizárólag elkötelezettségük és igazságérzetük motiválja őket.

“Könyörögj az életedért”

A bizottság jelentése eddig azért nem készült el – érvelt a büntetőjogász -, mert a Gönczöl Katalin féle bizottság jelentésére is reagálni kívánnak. A terveikről szólva így fogalmazott: egy nagyszabású sajtóeseményt szeretnének rendezni, ahová a nagykövetségek magyarul beszélő munkatársait is meghívnák. A rendezvény interaktív lenne, ahol fotók, videók mellett személyes beszámolókat is hallhatnának a meghívottak. Példaként említette, hogy egy olyan egyetemista fiú is vállalta a szereplést, akit fogsága alatt letérdepeltettek, és arra kényszerítették, hogy könyörögjön életéért.

Morvai Krisztina arra is felhívta a figyelmet, senkinek se legyen illúziója, az unió magától nem fog segíteni. “Nekünk kell elmondani mi történt” – folytatta a büntetőjogász, aki elmondta azt is, hogy az Európai Néppárt ki brüsszeli beszámolójuk után közös nyilatkozatot adott, melyben elítélték a történteket, sőt a párt alelnöke Európa szégyenének nevezte a véres eseményeket. Mint közölte, Európa szerte civil szervezetekkel vették fel, és akarják felvenni a kapcsolatot, hogy rajtuk keresztül tudjanak nyomásgyakorlást elérni. Kitért arra is, hogy az unió hivatalos megfigyelőket küld március 15.-re Magyarországra.

“Rendőrverő” nagymama

A büntetőjogász a rendőrségi eljárásról is beszélt. A részletekről szólva elmondta, egyre súlyosabb vádakat fogalmaznak meg az elfogottakkal szemben. Ellenpéldaként említette, az általuk “szupernagyinak” nevezett esetet, ahol kivételesen redukálódott a vád. Először négy rendőr megverését rótták fel egy 50-60 év közötti asszonyra, aki cukorbeteg unokáját készült meglátogatni október 23-án – jegyezte meg Morvai, hozzáfűzve: a jelenlegi állás szerint már csak egy rendőrt vert meg. “Összevissza beszélnek a rendőrök, látványosan ellentmondásba keverednek” – hangsúlyozta az ELTE tanára, aki elmondta azt is, hogy az elrendelt előzetes letartóztatások nyolcvan százalékát másodfokon törvénysértőnek és megalapozatlannak tartotta a bíróság. Csak hat bíró volt, aki szembe mert menni az elsőfokon meghozott ítéletekkel. Ezzel kapcsolatban felháborodását fejezte ki, miután megbízható forrásból úgy értesült, hogy ezeket a bírákat el akarják mozdítani a helyükről.

Idegen nyelven beszélő maszkos rendőrök?

Morvai kitért arra is, hogy több tucat kérdést küldtek Gergényi és Bene rendőrvezetőkhöz, melyben többek között arra vártak választ, ki és mikor adta ki az utasítást az azonosító jelvény viselésének mellőzéséről, illetve felismerhetőséget megakadályozó maszk használatára? A bizottság tagjai többek között azt is szeretnék tudni, hogy a maszk (a rendőr arcát elfedő, személyét felismerhetetlenné tevő “sí-maszk”) szerepel-e – és ha igen, akkor mióta és mely jogszabály alapján – a rendszeresített rendőrségi eszközök listáján?

Több bejelentést kaptunk arra vonatkozóan, hogy 2006. október 23-án a Budapesten csapaterőben bevetésre került rendőrök között voltak olyanok, akik nem magyar nyelven beszéltek. Van-e a rendőri vezetésnek illetve a kormánynak tudomása arról, hogy a bevetett állományban ténylegesen voltak nem magyar, azaz külföldi rendőrök? Ha igen, mi erre a magyarázat? Létezik -e valamiféle egyéb magyarázat az idegen nyelv használatával összefüggő állampolgári bejelentésekre? – ismertette egy másik kérdésüket Morvai, aki szerint egy jogállamban és egy demokratikusan működő országban ezekre választ kell adniuk a rendőri vezetőknek.

Gondola

HunHír.Hu