A település lakosságánál mintegy háromszor több vendég ünnepelt és szórakozott három napon át Jászfelsőszentgyörgyön, a vasárnap zárult 18. Jász Világtalálkozón – közölte a település alpolgármestere.

Bálint János elmondta: bár az esemény résztvevőinek és szervezőinek dolgát egyaránt megnehezítette a rekkenő hőség, az előzetes várakozásoknak megfelelően az ország 25 jász településének képviseletében becsléseik szerint így is 5-6 ezer ember jött el, azaz a hétvégén átmenetileg megháromszorozódott az 1800 lelket számláló falu lélekszáma.

A helyettes faluvezető szerint az ünnepélyes megnyitóval, kulturális és sportprogramokkal pénteken kezdődött seregszemlén a legnagyobb közönségsikert a Jászsági Népi Együttes és a Csík Zenekar fellépése, valamint a Bikini együttes szombat esti koncertje aratta, utóbbi 3-4 ezer embert vonzott.

A találkozó fő célja a jász öntudat erősítése és a jászok szokásainak, kultúrájának megismertetése más népcsoportokkal. Ezt szolgálta két szombati esemény, a jász települések felvonulása, valamint az új – a jászokat egy évig közéleti eseményeken képviselő – jászkapitány beiktatása is.

Utóbbi tisztséget mostantól a jászberényi Bolla János, a Jász Lovas Bandérium alapítója, a lovas hagyományőrzés egyik kiemelkedő alakja, a jászberényi Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke, egyben a Magyar Kultúra Lovagja tölti be. Ő sorrendben a 15. jászkapitány, miután a világtalálkozók 18 esztendős történetében az első három alkalommal még nem tartottak ilyen ceremóniát.

A találkozó második napján átadták a Jászságért díjat, amelyet az ugyancsak jászberényi Sisa József ötvös-iparművész, a Jászsági Művésztelep vezetője vehetett át életpályája elismeréseként.

Szombat délután a jászsági művészeti csoportoké volt a főszerep, a műsort íjászok és lovasok bemutatója, valamint veteránautó-felvonulás színesítette.

A vasárnapi programválasztékból kiemelkedett a Jász Lovas Bandérium délelőtti huszárbemutatója, amelyet a Gosztonyi-kápolnában istentisztelet és emléktábla-avatás követett.

Némi üröm volt az örömben, hogy a korábbi szándékkal ellentétben, “előre nem látható akadályok miatt” nem állították ki Márta, a Jászságban talált mamut csontjait. A 16-18 ezer éve élt mamut maradványaira évekkel ezelőtt Jászfelsőszentgyörgy határában bukkantak a kutatók. A lelet azért különös jelentőségű, mert a megtalált koponyát, agyarakat és más csontokat a feltételezések szerint a kőkori vadászok szertartásos formában temették el.

A jászok első világtalálkozóját 1995-ben Jászberényben rendezték a jász redempció, azaz a jász önmegváltás 250. évfordulója alkalmából. Az önmegváltás története 1702-ig nyúlik vissza, amikor I. Lipót császár eladta a jászok és kunok lakta területeket a Német Lovagrendnek. Ebbe az ott élők nem nyugodtak bele, és 1745-ben saját pénzükön visszavásárolták szabadságukat és régi kiváltságaikat.

Hunhír.info