„Ceterum censeo Carthaginem esse delendam.” Vagyis: „Egyébként azt tanácsolom, hogy Karthágót el kell pusztítani”. Cato római államférfi minden beszédét e szavakkal fejezte be. A ma is gyakran használatos „ceterum censeo” annyit jelent: „egyébként az a véleményem”, vagy: „továbbra is fenntartom álláspontomat”. Hogy miért idéztem ide a római mondást? A válasz egyszerű: Dési Jánostól, a hazai Népszava egyik vezető emberétől kaptam ihletet.

„Ceterum censeo: Orbánnak mennie kell.” Olyan ez, mint egy rituálisan ismételgetett fohász. Aki fohászkodik: Dési János, a hazai Népszava szerkesztőbizottságának tagja. Dési kolléga minden publicisztikáját ezekkel a szavakkal fejezi be: nem akarja ő elpusztítani Orbánt, csupán azt állítja, a kormányfőnek mennie kell. Méghozzá úgy, hogy Dési kolléga marad. Na, ez itt a bökkenő.

S hogy miért írok minderről? A hazai Népszava egyik karikatúrája miatt néhány nappal ezelőtt a lapot már feljelentették. Emlékszünk: Szőcs Géza államtitkár egy táskából széthinti Nyirő József hamvait, s a rajzot ez a szöveg értelmezi: „Porszennyezés egészségügyi határérték felett”. A „művészi” alkotás szerzője Pápai Gábor. Ugyanez a mester most újabb rajzzal ajándékozott meg minket: a trianoni diktátum évfordulója táján mi sem természetesebb a Népszava nevű lelki-szellemi gettóban, mint a székely himnuszon gúnyolódni.

No, erről a rajzról jutott eszembe Dési János, s az ő „ceterum censeo”-ja. Meg Prohászka Ottokár és Bangha Béla. Akik – mint jól tudjuk – rengeteg cikkben, beszédben ostorozták a destruktív sajtót. S ők is ismételgették a maguk „ceterum censeo”-ját – ráadásul míves magyar nyelven.
Prohászka Ottokár püspök a „Destruktív sajtó és magyar tisztesség” című, 1921-ben született írását ezekkel a szavakkal zárta:

„Most pedig zárlatul egy kis történetet, mely ablakom alatt esett meg. Ment az utcán négy zsidó polgártárs s a rikkancs éppen mellettük kiáltotta el magát, hogy ’Nemzeti Újság’, ’Új Nemzedék’, ’Uj Lap’. ’Jegyezd meg magadnak, fiam – mondja oda neki az egyik a négy közül -, hogy tisztességes zsidó keresztény lapot nem vesz.’ Helyesen, jogában áll. Nos és tisztességes keresztény vesz zsidó lapot?

Míg ez a tisztesség nem lesz meg a keresztényekben és magyarokban, addig semmiféle törvény nem segít rajtuk. Ez a tisztesség pedig csak tőlük függ; sőt, talán kötelességük is volna!”
(Prohászka Ottokár Összegyűjtött Munkái. XXII. kötet. Iránytű. Bp., Szent István Társulat, 1929, 273-274. o.)

Bangha Béla jezsuita atya, a keresztény sajtó megteremtője ugyanebben az évben az Új Nemzedékben megjelent egyik vezércikkének ezt a címet adta: „Ceterum censeo”. Micsoda véletlen egybeesés: a „világhódító kereszténységet” hirdető Bangha páter és a szélsőbaloldalon kapirgáló-gajdoló kicsi Dési!

A Bangha-cikk utolsó bekezdését idézem:

„Ceterum censeo: addig Magyarországon béke nem lesz, amíg a zsidóság zöme mint ellenség áll a nemzet zömével szemben, amíg jókora része a hazafiságot csak mímeli s tetteiben cáfolja.”
(Bangha Béla S. J. Összegyűjtött Munkái. XXVII. kötet. Harc a keresztény Magyarországért. Bp., Szent István Társulat, 1942, 379. o.)

Kell ehhez kommentár? Ceterum censeo: a Népszavának mennie kell.

Szalay László – Hunhír.info