Amíg a ‘széphalmi mester’-t kortársai közül sokan inkább nyelvrontónak, mintsem nyelvújítónak tartották, amiért szolgai fordításokkal akarta szavainkat gazdagítani, lebecsülve a parasztság ‘pórias’ nyelvét, addig közismert kirekesztőink egyenesen kedvencüknek tekintik azóta is, ugyanis iskolai felügyelőként saját vallomása szerint gyönyörűségét lelte abban, hogy hét iskolát harcolt ki nekik Kárpátalján.
A kassai tankerület iskolai felügyelőjeként a II. József Türelmi Rendelete kibocsátása után Galíciából érkezők számára saját költségükön magyar állami tanerővel alapítandó iskolák nyitását sürgette leveleiben, így abban, amelyet 1790. november 7-én írt ‘a’ Fő Méltóságú, Nagyságos, Fő Tisztelendő Tekintetes Nemzetes és Vitézlő Uraknak, Tekintetes Ungvár-Vármegye Karjainak ‘s Rendeinek, nagy tiszteletű ‘s bizodalmú Uraimnak’ (amelyből az Izraelita Tanügyi Értesítő 1913/2. számában Horovitz Mór csak (ráadásul pontatlan) részleteket közölt, a teljes pedig csak néhány évvel ezelőtt került elő néhai Karádi László beregszászi középiskolai magyartanár hagyatékából): egyértelműen kiderül belőle, mennyire kívánta, hogy az addigi húsz kárpátaljai iskolájuk mellé egy újabb nyílhasson, ezúttal Ungváron, kérve a címzetteket, hogy ‘olly hathatós rendeléseket tenni méltóztassanak, hogy az ezen oskola fentartását magára vállaltt Zsidóság gyermekeiknek tanítások végett valamelly alkalmatos személyt állítson, azt a’ kiszabott bér szerint fizesse, és az oskolai szobákat, ‘s Tanító lakását, ha talám ezek valamelly más tzélra fordítattak vólna, ismét ki-bérlelje’.
Kérése teljesült, két év múlva meg is nyílt ungvári iskolájuk, amely rövid megszakítással 1846-ig állt fenn, páholytestvérei örömére, akik ebben egyenesen humanizmusa kiteljesedését látták, mondván, így polgárt és munkást nevel belőlük (hiszen a ‘Pályám emlékezeté’-ben keserűen felelte arra a felvetésre, ők is emberek, hogy bár dolgosakká lennének), akik majd ‘honi nyelvünk’-et fogják ápolni, ami viszont olyannyira váratott magára, hogy első magyar nyelvű kiadványuk csak 1818-ban jelent meg (Krakauer Salamon nagykőrösi rabbi zsinagógaavató beszéde), azt aztán már nem is részletezve, miért, hogy 1827-ben a ‘Tudományos Gyűjtemény’ egyik szerzője íróikat csupán ‘Mózes tudományának habartnyelvű követői’-ként jellemezte, vagy hogy 1841-ben Toldy Ferenc arról panaszkodott, a ‘héber-magyar irodalmat’ valahogy továbbra is csak Bloch Móric munkái jelentik.
Hét iskolát kiharcolt nekik, így ikonjuknak tekintik, olyannyira, hogy Haraszti György a budapesti Zsidó Múzeum ‘Erec Izrael’ című kiállításán 2003. március 26-án egyenesen kijelentette: a cionizmus erőfeszítésében, hogy ‘modern nemzeti nyelvük, gazdaságuk és demokratikus nemzeti hazá’-juk legyen, nem lehetnek eléggé hálásak neki, hiszen ezt álmodta meg Batsányi Jánossal, Széchenyi Istvánnal és Kossuth Lajossal egyetemben.
Ifj. Tompó László – Hunhír.info
