Román magyargyűlölők szerint Kossuth Lajos tömeggyilkos volt. A szélsőségesek elfelejtik, hogy éppen Kossuth kezdett tárgyalásokat Balcescu román fejedelemmel az autonómia kérdésében.

Kossuth Lajos állítólagos emberiség ellen elkövetett bűncselekményeire hivatkozva akadályozta meg a Maros Megyei Törvényszék, hogy Marosvásárhely egyik utcája Kossuth nevét viselje. A feljelentő szervezet, az Avram Iancu Hazafias Egyesület szerint Kossuth negyvenezer román haláláért felelős.

Marosvásárhelyen Kossuth Lajos neve sérti a román nemzeti önérzetet. Többek között erre hivatkozott az a törvényszéki bíró, aki helyt adott a szélsőségesen nacionalista Avram Iancu Hazafias Egyesület keresetének, és megsemmisítette a marosvásárhelyi önkormányzat egyik tavalyi határozatát, melyben a Calarasilor utcát Kossuth Lajos utcára keresztelte át.

A törvényszéki döntés indoklását az elmúlt napokban juttatták el a marosvásárhelyi városházára. Az ítélet egyébként még nem jogerős, és az önkormányzat várhatóan fellebbez ellene.

A törvényszéki bíró az önkormányzati határozat elvetését Kossuth Lajos cselekedeteinek ellentmondásos voltával indokolta. Voltaképpen elfogadta a pert indító szélsőségesek kifogásait, melyek szerint a magyar forradalom kulcsfigurája az emberiesség ellen követett el merényletet.

A román magyargyűlölő egyesület vádjai szerint Kossuth negyvenezer erdélyi román megöléséért és háromszáz település feldúlásáért felelős. Az önkormányzatot ügyvédként képviselő Kerekes Károly parlamenti képviselő úgy vélte, az a bíró, aki így indokolja döntését, vagy nem ismeri a törvényeket, vagy a per kezdeményezőinek a befolyása alatt tevékenykedik.

Kerekes Károly kijelentette, kéri a per áthelyezését egy másik városba, ahol elfogulatlan ítéletre számíthat. A 150 ezer lakosú Marosvásárhelyen a 2002-es népszámlálási adatok szerint a magyarok a lakosság 46 százalékát teszik ki, a városi önkormányzatban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselői vannak többségben.

Hazugságnak nevezte a román bírónő vádját az InfoRádió által megkérdezett történész. Kovács Emőke szerint nem 40 ezer, hanem 6000 románt öltek meg a magyarok 1848-ban, ehhez viszont semmi köze nem volt Kossuth Lajosnak.

Különös jelentőséget ad az ügynek az is, hogy a román magyargyűlölő egyesületet arról az Avram Iancuról nevezték el, aki viszont tényleg felelős több ezer magyar haláláért. 1848-49-ben ő vezette azokat a román szabadcsapatokat, melyek az erdélyi Érchegység környékén a magyar falvakat és kastélyokat pusztították. Avram iancu elméje a szabadságharc után – talán éppen az elkövetett szörnyűségek miatt – megbomlott. A hegyekben kóborolva fejezte be életét.

A történelmi hűség kedvéért meg kell jegyezni, hogy éppen Kossuth kezdett tárgyalásokat Balcescu román fejedelemmel az autonómia kérdésében. 1849 nyarán jött létre az a szegedi nemzetiségi törvény, mely Európában először ismerte el a nemzetiségek közösségi jogait. Ilyen jogokkal az erdélyi magyarok nem rendelkeznek az Európai Unió polgáraiként se – hangsúlyozza az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség.

HunHír.Hu, info.hu, mno

HunHír.Hu