Amikor Günter Grass megkapta az irodalmi Nobel-díjat, Elie Wiesel elismerően beszélt a német íróról. Azt nyilatkozta, Grass megérdemelte a díjat. Wiesel elmesélte: találkozott is a német íróval, akihez ezt követően baráti szálak fűzték. Ez persze már régen volt, azóta a német író megjelentette Hagymahántás közben című önéletírását, amelyben bevallotta: kamaszként a Waffen-SS tagjaként szolgált a háború végén.
Mióta megjelent Günter Grass Izraelt bíráló verse, sorban szólalnak meg a neves zsidó közéleti személyiségek. Csütörtökön a Yedihot Ahronot című izraeli lapban Elie Wiesel is kommentálta Grass irását.
„Nem értem, egyszerűen nem tudom felfogni” – álmélkodik a kétes hírnevű Wiesel. – „Mi történt? Az öreg német visszatért, s hirtelen felemelte a fejét?”
Wiesel azon csodálkozik, hogyan képes a német író a világbéke veszélyeztetőjeként említeni Izraelt, miközben szerinte mindenki tudja, hogy a diktatórikus iráni rezsim a fő veszély.
Wiesel rövid kommentárjában úgy fogalmaz (s ez a lényeg!!): azt várta volna, hogy – ismerve Grass háborús múltját – a német író körültekintőbben, megfontoltabban nyilatkozik meg.
Günter Grass említett memoárjában elmesélte azt, amiről évtizedekig hallgatott. A Waffen-SS tagja volt a háború végén, de egyetlen lövést sem adott le, mert alakulatát azonnal szétverték. A német íróval ellentétben a vele egy évfolyamba tartozó Elie Wiesel még mindig hallgat a saját múltjáról. Itt az ideje, hogy az öreg Wiesel visszatérjen ifjúkorába, s végre felemelje a fejét. S végre meséljen arról, voltaképpen kicsoda ő, honnan származik, hol volt a háború idején.
Ezt a vallomást sem lehet megspórolni. Ismervén Wiesel zavaros múltját, nem ártana, ha ő is körültekintőbben, megfontoltabban nyilatkozna a világ dolgairól.
Szalay László – Hunhír.info