Anyaországi és erdélyi olvasóink keresték meg a Hunhír.infót azzal, hogy segítsünk a Köpeci Szil népszerűsítésében, hogy Európa fája lehessen. Természetesen nagyon szívesen megtesszük. Az alábbiakban egy olvasónk, a Csillagösvény zenekar tagjának írását közöljük a Szilről.
„Erdélyország egyik legszebb szegeletében, Erdővidéken él egy óriás fa, akkora, akárcsak Elek apó meséjében: „ …Volt a kert kellős közepén egy fa – hiszitek, nem hiszitek -, éppen az égig ért. … Ilyen fa e kerek világon máshol nincs!” Ilyen a mi fánk is, a Köpeci Szil, amelyet beneveztünk a csíkszeredai Polgár-Társ Alapítvány által szervezett „Év Fája Romániában 2011″ versenybe, ahol egyik döntősként nagy eséllyel pályázik az első helyre…..” – írták ezt tavaly ősszel a szervezők.
Azóta azt a versenyt megnyerték, tavaly az év fája lett egy országban, de most Európa előtt kell helyt állnia.
A Köpeci Szil:
A Baj van Köpecen! szólásnak köszönhetően Köpec falu neve az egész Kárpát-medencében ismert, de történetét kevesen ismerik. 1848. december 9-én a háromszéki önvédelmi harc idején, Heydte hadtest parancsnokot Köpecen áthaladva golyótalálat érte. Dühében 48 órás szabadrablást engedélyezett és az egész falut megsarcolta. A bosszúhadjáratnak 51 polgári áldozata volt, akik után 106 gyerek maradt árván. A faluban lévő vízimalom és a szomszédságában álló tanúfa a település életében létfontosságú szerepet tölt be évszázadok óta. Az emberek itt gyűltek össze, hogy megbeszéljék a falu és egymás életének ügyes-bajos dolgait. Minden történet, mese a faóriás árnyékában hangzott el, amely így azóta is némán őrzi a falu történelmét. A magyar történelem egyik jeles őrére-tanújára, a magyarság egyik erdővidéki jelképére, a Köpeci Szilre való szavazásra buzdítanék mindenkit! A miértjét remélem a cikk végére megérti mindenki.
A Köpeci Szil hosszú ideig tanúskodott Erdővidéken, sok mindent látott. Három szinte egyforma hatalmas ága van, ami egybenőtt! Jelképe a Szentháromságnak, s jelképe az összetartozásnak is.
A legelső versenyben – ami szintén az interneten zajlott – az önök, a ti segítségetek is kellett, hogy a Köpeci Szil legyen az Év fája Romániában, Erdélyországban. Egy nappal a szavazás lezárta előtt még kb. 600 szavazattal volt lemaradva e fa, azonban majd 500-al lett több a második helyezettől a végső pontszáma!
S ehhez akkor mindnyájan szervesen hozzájárultunk.
Önök nélkül, nélkületek nem született volna meg ez az eredmény 2011 őszén! Az első összefogás eredménye a Duna TV-ben:
Annak idején, amikor győzött a Köpeci Szil, a győzelmet Antal Jenő emlékének ajánlottam, hiszen az ő ötlete is volt, hogy a szervezők egyáltalán indítsák a Köpeci Szilt ebben a megmérettetésben! Sajnos amikor az Év Fája díjat elnyerte Romániában e fa, azt már nem élhette meg, de biztos vagyok benne, hogy az akkori a győzelmet ő is megkönnyezhette az égből! /Antal Jenő: 75 éves korában távozott az örök vadászmezőkre a Kovászna megyei Baróti erdészetnél 45 évet leszolgáló vadász-erdésztechnikus, a legendás erdővidéki fővadász, a Barót és Vidéke Vadász és Horgásztársulat egykori elnöke. Sok magyar vadász ismerte és becsülte az erdélyi medve és szarvasvadászatok neves „professzorát” és sokan köszönhetik neki az élményekben gazdag vadászatokat./
Ezt az európai versenyt most is az ő emlékének ajánlanám! Hiszen Antal Jenőtől küzdeni akarásban sokan példát vehetnénk! Ő írta a könyvében:
„Én az erdőt és annak fáit, vadjait óvtam egész életemen át, és azt hiszem, nem tettem hiába!”
Antal Jenő (1936-2011) –részlet Vadászemlékeim c. könyvéből
Hiszem, hogy e cikk megírása sem történik hiába! S valakikhez eljut ezen szavak üzenete!
Ellenben van egy nagyon fontos dolog, még mielőtt rátérnék arra, hogy hol-hogyan kell szavazni, s meddig tart a szavazás:
A Baj van Köpecen! felhívást folytathatnám úgy, hogy baj van a szavazáson is! Sajnos kétfelé szavazunk, így mi magyarok ezzel megint széthúzunk Európa szeme előtt! Hiszen a 7 ország 7 szavazható fája között van egy magyarországi fa is (Somogy megye), amely megosztja a szavazatokat így a Köpeci Szil és ezen somogyi fa között. Nyílván most előre elnézést kérek a somogyi olvasóktól, ők így is – úgy is oda fognak szavazni, ha közel áll hozzájuk az „Öreg Hárs” , de elmondanám, miért fontos, hogy egy helyre szavazzunk, s miért pont a Köpeci Szilre.
Részben az utóbbit a fenti sorokban meg is magyaráztam, hogy mit jelképez ez utóbbi fa. Másrészt pedig: a történelem viharaiban sokszor érte az a kritika a magyarokat, hogy nehezen vagyunk összetartóak. S bizony, kicsit jobban kellene most, jelen időnkben is az összefogásban jeleskednünk.
NE HAGYJUK EURÓPA ELŐTT, HOGY MÁR MEGINT MEGOSSZANAK MINKET, S EGY MAGYAR-SZÉKELY VERSENNYEL ISMÉT NEM FOGUNK ÖSSZE!
Esélye nincs e fának a versenyben, ha mi csonka-magyarországiak nem rá, egy erdélyországi fára szavazunk! NE HAGYJUK, HOGY EURÓPA RAJTUNK NEVESSEN MEGINT!! MUTASSUK MEG AZ EGYSÉGET, AZ ÖSSZETARTOZÁST!!!! EGYEK VAGYUNK! Akkor is, ha Erdélyország most más ország neve alatt helyezkedik el. Ha a térképeken el is szakadtunk, most jelképesen is megmutathatjuk az egységet!
Másfél perc a Köpeci Szilért 2011:
2012-ben is ennyire, másfél percre van szükség, csak most már európai versenyben!
A Köpeci Szil blogja: http://kopeciszil.blogspot.com/
SZAVAZÁS:
Szavazni itt lehet közvetlen linkkel FEBRUÁR 01 ÉS FEBRUÁR 29 KÖZÖTT :
http://www.treeoftheyear.org/index/vote/?act=form&tree_id=3&lang=hu&iframe=1
A szavazás menete egyszerű, be kell írni egy érvényes emailcímet, majd alatta a képen látható
két ellenőrző szót, s a küldés gombbal máris küldünk az emailünkre egy aktiváló linket, amire ha rákattintunk, abban a pillanatban érvényes is lesz a szavazat!
A többi hét jelöltet ezen európai verseny szervezőinek főoldalán lehet megtekinteni. Itt bővebben írnak a szabályzatról, szavazás menetéről, egyebekről is szó: http://www.treeoftheyear.org/?lang=hu
Még valami! Nemcsak a szavazásra szeretnék buzdítani mindenkit, de arra is, hogy ezen versenynek hírét, s a szavazás lehetőségét ossza meg másokkal is! CSAK RAJTUNK ÁLL A VÉGEREDMÉNY!
A TransylMania együttes és a Csillagösvény zenekar már honlapjaiknak címoldalán is hirdeti a szavazást a Köpeci Szilre, így csatlakoztunk e kezdeményezéshez! Kérnénk minden zenekar-ismerősünket, hogy tegye meg ugyanezt, csatlakozzon, ha van rá módja! Köszönjük!
Soraimat szintén Antal Jenő sorainak idézésével zárnám, részlet a Vadászemlékeim c. könyvéből:
„Október vége volt, a reggelek már erős dérrel jöttek, de napközben a nap melege még fel bírta törülni a harmatot. Éjszaka a kakukkhegyi vadászháznál aludtam, hogy korán reggel a helyszínen lehessek. A bika halálos ítéletével (engedéllyel) zsebemben, elmerengve ültem egy kidőlt lucfenyő tuskóján (csutakján) a Kakukkhegy északi oldalában, s néztem a szemközti hegyoldal sűrű-sötét fenyvesét, melynek méregzöld rengetegéből halálos sárgán kandikált ki egy-két nyírfa koronája. Akkor kelt fel a Nap. Körülöttem a széldöntés nyomán keletkezett, hatalmas irtás csillogott a reggeli fényben. Ragyogóan szép, tiszta őszi reggel volt, ózondús levegőtől duzzadó.
Csöndben várakoztam. Ha szerencsém lesz, s jelt ad magáról, vagy megmozdul a bika, akkor elkezdődhet köztünk a küzdelem. Ő az életért, én selejt, visszarakott trófeájáért — tulajdonképpen én is az életéért.
Hiába kelt fel a nap, a kora reggel hűvös volt. Szorosabbra gomboltam magamon a viharkabátot, s tovább várakoztam. 12/57-es vegyes csövű puskámat térdemen keresztbe téve magam előtt. Hányszor várakoztam így az eltelt több mint négy évtized alatt? Hányszor ültem reggeli-esti lesen? Hányszor láttam már így üldögélve reggel a napkeltét, este a naplementét, tavasszal a természet ébredését. Megrohantak az emlékek…”
Baráti üdvözlettel:
Sztamassz
Hunhír.info