Tegnap késő este (másodpercre pontosan: 21:22:33) került föl a mazsihisz honlapjára Feldmájer Péter pénteki beszéde, amelyet a debreceni és a határon túli zsidó hitközségek szokásos – immár tizenkettedik – konferenciáján motyogott el. Fél órával később (21:51:56) már Zoltai-Zucker Gusztáv-Gerzson előadása is helyet kapott a honlapon. A versenyben tehát az elnök nyert, bár végül az ügyv. ig. szövege került feljebb. Mi az alábbiakban kizárólag Feldmájer szövegével foglalkozunk, mert abban ízesebb falatok találhatók.

A Síp utca csokornyakkendős, törpe führerének beszédét nem óhajtjuk kimerítően ismertetni, csupán egyetlen részletét szeretnénk a kedves Olvasó elé tárni.

Feldmájer beszéde során kitért Kertész Ákos nagy vihart kavart genetikai dolgozatára, valamint annak következményeire is. Íme egy bekezdés a beszédből (szokásunkhoz híven betűhíven közöljük):

„Megpróbáljuk a tanácskozásainkat távol tartani a politikától, távol tartani attól, hogy napi ügyekbe belefolyjunk. Mégis, amikor ide jövünk, – sajnos – meg kell szólalnunk, mert vannak olyan események, ami mellett nem mehetünk el úgy, mintha nem láttunk volna azokat. A napokban történt, hogy az egyik hittestvérünk, idős holokauszt túlélő író – kár ezt szépíteni -, rasszista megjegyzéseket tett, az interneten. Ez napok alatt bejárta a magyar sajtót, másról sem lehetett olvasni. Meg kell mondanunk, hogy ilyet nem mondhat senki, se zsidó ember nem mondhatja, se nem zsidó, nem mondhatja se görög, se ciprusi, mert mindenkire ugyanazok a szabályok vonatkoznak. Erre kár volna több szót vesztegetni.”

Nyelvi kérdésekkel jelen írásban nem foglalkozunk, de az idézet második mondatának pazar magyartalanságára mindenképpen szeretnénk felhívni az érzékeny olvasók figyelmét.

S most nézzük, mit üzen ez a szövegrészlet. Kertész Ákos a törpe zsidó szerint: „hittestvér”. Tehát hithű zsidó, a zsinagóga rendszeres látogatója. Eleddig ezt nem tudtuk. Egy 2006-os interjúban Kertész még azt állította, hogy „nem is voltam zsidó vallású soha”, de rögtön kicsusszant a száján az is, hogy „etnikailag zsidó vagyok”. Az interjú óta öt év telt el, azóta az „etnikailag zsidó” író magáévá tette ősei hitét, s „hittestvér” lett. Ennek fényében különösen érdekes olvasmány Kertész genetikai dolgozata.
Azt is mondja a törpe zsidóführer, hogy Kertész „hittestvér” az ún. „holocaust” túlélője. Az Ab Ovo könyvkiadó honlapján az 1932-ben született író önéletrajzában ezt olvassuk: „Gyerekkorom eseménytelenül telt el: túléltem a második világháborút.” Tehát nem az ún. „holocaustot” élte túl, hanem világháborút – mint oly sokan mások. Megjegyezzük, hogy a „holocaust-iparról” szóló nevezetes könyvében Norman G. Finkelstein azt fejtegeti, hogy a „holocaust-túlélő” kifejezés „eredetileg azokat jelölte, akik elszenvedték a zsidó gettók, koncentrációs- és munkatáborok egyedi traumáját, gyakran egymást követően”. Finkelstein szerint a túlélők számát a világháború végén százezer körülire becsülték, s „a ma is életben lévő túlélők száma nem lehet több, mint ennek negyede”. Tíz évvel ezelőtt írta ezeket a szavakat Finkelstein, s az elmúlt években vélhetően nem nőtt, inkább csökkent a túlélők száma (hacsak nem fedeztek föl újabb, eddig nem ismert túlélőket). Kertész Ákos legjobb tudomásunk szerint nem volt táborban, gettóba sem zárták, hanem bujkált. Ha így van, akkor miért minősül az ún. „holocaust” ún. „túlélőjének”. Avagy arról szól a történet, hogy minden zsidó „genetikusan” túlélő?
Feldmájer elítéli Kertész Ákos „rasszista megjegyzéseit”. Ezt örömmel nyugtázzuk. Amit azonban a folytatásban művel a törpe zsidóführer – gyomorforgató. Olvassuk el az alábbi mondatokat:

„A szélsőjobb, mint egy megvadult oroszlán, rávetette magát erre a témára, és megindult egy valóságos szellemi pogrom, egy olyan pogrom, ami egyre jobban kiteljesedik. A vádlottak padjára próbálják ültetni a zsidókat, az egész magyarországi zsidóságot. Ez ellen nem nekünk kell védekezni, mert ez nem a mi ügyünk, ez az író úr ügye.
Sajnos ezt a szélsőjobboldali támadást magáévá tette a konzervatív többség, és oda jutottunk, hogy Budapest fővárosa – összefogva a fasiszta párt és a konzervatív oldal, a főpolgármester javaslatára – megfosztotta díszpolgári címétől ezt az idős zsidó embert. Ilyet demokráciában nem tesznek, ilyet nem próbálnak kommunikálni. Ez mutatja, milyen törékeny helyzetben élünk.”

Itt álljunk meg egy pillanatra. Tényleg törékeny helyzetben él Feldmájer, mindig megbotlik a szavakban. Nem emlékszünk arra, hogy a Kertész-ügy kapcsán a „magyarországi zsidóságot” vádolta volna valaki. Senki sem akarta a „magyarországi zsidóságot” a vádlottak padjára ültetni. De olvassuk tovább, miket makogott még a Síp utca kipás törpéje:

„Mutatja az elmúlt 20 évben milyen iszonyú hatalomra, szellemi befolyásra tett szert a szélsőjobboldal. A korábban egészen kis csoportokat befolyásoló szélsőjobboldali kifejezetten zsidóellenes érzelmekre utazó párt most már oda jutott, hogy ő képes irányítani adott esetben a fővárosi közgyűlést és belehajszolni egy antiszemita hecckampányba. A főpolgármester, a konzervatív fővárosi képviselők attól való félelmükben, hogy lemaradnak a magyarság védő versenyben beálltak a gyűlölködők mellé. Ez nyilvánvalóan az egész országra kihat, és meghatározza a budapesti és az egész magyarországi zsidóság hangulatát. Ne feledjék, nem légüres térben élünk. Azt elmagyarázni a Magyarországon kívül élő embereknek, hogy pontosan mi történt, igen nehéz lesz. Akik ezt a döntést hozták, azok nem értik meg, hogy Magyarország hírnevét rombolták le, és megint jó pár évbe fog kerülni, hogy helyre lehessen állítani. Ennek az ügynek a hozadéka az lesz, hogy külföldről csak azt fogják látni, hogy egy idős, beteg, zsidó embert Budapesten megfosztottak a díszpolgári címétől, az előzményeket már nem igazán fogják tudni, érteni.”

Végre kibújt a szög a zsákból. Az a baj, hogy akit megfosztottak a díszpolgári címétől – zsidó. Ezért a döntés sem más, mint „antiszemita hecckampány”, s a gaz döntéshozók „magyarság védő versenyben” vettek részt. Ez a feldmájeri gondolatmenet veleje.

Feldmájer szerint a fővárosi döntés az egész zsidóság hangulatát meghatározza. Vajon miért? A kitüntető cím visszavonására nem azért került sor, mert Kertész Ákos zsidó. Miért kell ebbe az ügybe belekeverni az állítólagos „holo-túlélést”, Kertész „idős, beteg, zsidó” mivoltát?

A Síp utcai führer szerint Magyarország hírnevét rombolták le a döntéshozók, és sok időbe telik majd hírnevünk helyreállítása. Mindenki tudja, a cím visszavonása csak okozat volt, az ok: Kertész elhíresült dolgozata. Az nem rombolt semmit? Írjunk le egy olyan mondatot, amely nagyon hasonlít a feldmájeri állításhoz: „Kertész Ákos cikke a magyarországi zsidóság hírnevét rombolta le, és megint jó pár évbe fog kerülni, hogy helyre lehessen állítani.” Ennek a mondatnak is van értelme – de ilyen mondatot a Kertész-ügy kapcsán tudomásunk szerint senki nem vetett papírra.

A Síp utcai különítmény vezére aljas módszerekkel dolgozik. Bár röviden elutasítja a kertészi dolgozat sértő állításait, ez csak azt a célt szolgálja, hogy annál nagyobbat üthessen vélt vagy valós ellenfelein. A főváros vezetésén, Magyarországon. Ez az igazi hecckampány. Vérbő zsidó kiadásban.

Érdekes, hogy a törpe zsidó azzal a botránnyal nem foglalkozik, ami nem oly rég a Síp utcában robbant ki. Gázos ügyről van szó, kár, hogy a hazai sajtó eleddig nem foglalkozott vele. Mivel a Kertész-ügyet is a HunHír tálalta először (bár ezt a honi sajtó természetesen elhallgatta), ezért a honlapunkat böngésző sajtómunkások figyelmébe ajánljuk a legfrissebb Síp utcai botrányt.

Aki ellátogat a mazsihisz honlapjára, azt látja, hogy a vezető anyag még mindig egy olyan közlemény („Fontos közlemény”), amelynek dátuma: szeptember 7. Több mint két hét telt el, de a „fontos közlemény” tartja vezető helyét. Vajon miért?

A „fontos közlemény”-ben ez áll: „Felhívjuk Tisztelt Hittestvéreink figyelmét, hogy temetés, betemetés, sírhely vásárlás kizárólag a BZSH Chevra Kaddisa Osztályán lehetséges.”

Sokszor írtunk már a hazánkból kivándorolt Naftali Kraus blogja alapján egy-egy – többnyire kínos – zsidó ügyről. A hivatkozott mazsihiszos közlemény megfejtésének a kulcsát is Naftali Kraus adta a kezünkbe. Ő írta meg, hogy szeptember elején a rabbitestület ülésén „az egyik fiatal svihák rabbi robbantotta a legújabb (bűz)bombát: visszaélések, lopások, magas szintű mutyik a temetőben, vagyis a Kozma utca hatban”.

A történet arról szól, hogyan lehet a zsidó halottakon meggazdagodni. Gusztustalan. Mi azonban nem foglalkozunk ezzel az üggyel, ahogy már fentebb jeleztük: felajánljuk a honlapunkról lopkodó sajtómunkásoknak a témát. Hogy könnyebb legyen a dolguk, még azt is közöljük: Naftali Kraus szeptember 13-án és 14-én kelt bejegyzése minden fontos részletet tartalmaz. Az első krausi szöveg címe: „Itt van a botrány eltemetve”. A másodiké: „’Halálos ősz’ a temetőben”. Ennek az ügynek a tálalása tényleg akkorát szólna, mint egy kiadós gázrobbanás. S akkor talán végre Feldmájer zsidóführer is nyilatkozna ebben a botrányos ügyben. Mert itt az ő – amúgy is törékeny – hírnevük a tét.

Falusy Márton – Hunhír.info