A Magyar Hírlap rövid interjút készített a dr. Képíró Sándort évek óta rágalmazó Efraim Zuroff nácivadásszal. Közismert, hogy az „Utolsó Esély Akció” ötletgazdáját és kivitelezőjét évek óta keményen kritizáló Karsai László a tegnap kihirdetett ítélet után „megélhetési nácivadász”-nak nevezte Zuroffot, s ismét élesen elítélte tevékenységét. Zuroff a Magyar Hírlapnak adott nyilatkozatában előbb sértegette Karsait, majd közölte: becsületsértési pert fontolgatnak.

A Magyar Hírlapban olvasható interjúban Efraim Zuroff ezt mondta:

„Karsainak orvosi segítségre van szüksége, ha ilyeneket mond. Aki hisz neki, annak szintén mentális problémái vannak. Fontolgatunk egy pert a történész ellen, mert kijelentésével becsületsértést követett el.”

A dr. Képíró Sándort évek óta büntetlenül rágalmazó Zuroffnál tehát elszakadt a cérna. Pedig Karsai László – mondjuk meg nyíltan – a magyar társadalom többségének véleményét fogalmazta meg. Tegyük hozzá: a közismerten zsidó származású Karsai évek óta kritizálja a jeruzsálemi nácivadászt, eleddig mégsem fontolgatott pert ellene Efraim Zuroff. Miután a magyar bíróság felmentette dr. Képíró Sándort a háborús bűntett vádja alól, Zuroff – és egy-két hazai támogatója – támadásba lendült. Ma már nemcsak Képíróra lőnek, hanem a magyar bíróságot is támadják. Zuroff például kétségbe vonta a bíróság függetlenségét, az őt támogató Feldmájer Péter Mazsihisz-vezető pedig tegnapi nyilatkozatában szintén a bíróságon köszörülte a nyelvét. Feldmájer tegnap a Klubrádióban többek között a következőkkel vádolta a bíróságot és a perbeli szakértőket a vádiratban szereplő, Képíró Sándort is elmarasztaló – de később megsemmisített – 1944-es ítélettel kapcsolatban:

„Azt állították, hogy ennek nem létezik hiteles másolata, tehát nem lehet egyáltalán figyelembe venni, valamiféle kitaláció. Az is külön harc eredménye volt, hogy a szakértők végül is elismerték, hogy az általam a bíróságnak megküldött ítélet az pontos és hiteles másolata az 1944-es szövegnek.”

Feldmájer nem mond igazat. Feldmájer hazudik. A Képíró-per vádiratához mellékelt ítéletek (mert kétféle verzióban is szerepelt ez az 1944-es ítélet) nem voltak hitelesek, például hiányzott az utolsó oldal (az aláírásokkal és a pecséttel együtt), a szakértők pedig a vád által benyújtott iratokról mondtak szakvéleményt, mert erre kaptak a bíróságtól felhatalmazást. Feldmájer néhány héttel ezelőtt a HVG-ben megjelent olvasói levelében már sértegette a bíróságot és a szakértőket, akkori ámokfutását az egyik szakértő, Zinner Tibor meg is elégelte, s kemény hangon visszautasította az alaptalan vádakat, illetve rágalmakat.

Az sem igaz, hogy „külön harc” eredményeként ismerték el a szakértők a Feldmájer által benyújtott irat hitelességét. „Irat”-ot írtam, mert a feldmájeri ítélet-példány nem közokirat, hiszen az 1944-es ítéletnek nem hiteles másolata, a hitelesség kritériumainak nem tesz eleget. Ezt egyébként a bíróság az ítélet indokolás részének tegnapi ismertetése során ki is mondta: Varga Béla bíró úr részletesen ecsetelte, miért nem tekinthető közokiratnak a feldmájeri lomtárból előkerült papírhalom, amelyet egyébként ki is rekesztett a bizonyítékok sorából a Fővárosi Bíróság.

S még egy apróság. Tegnap a bíróságon elhangzott: a HVG-ben megjelent Feldmájer-levél után a bíróság megkereste a Mazsihisz vezérét, hogy küldje meg számukra a birtokában lévő, fénymásolt ítéletet. A bíróság azt is kérte, adjon tájékoztatást arról, hogyan került a birtokába a nem hiteles másolat. Varga Béla bíró tegnap arról tájékoztatta a tárgyalóterem közönségét, hogy a fénymásolt paksamétát megküldte ugyan Feldmájer, de arra nem adott választ, miként tett szert erre az iratra.

Magyar állampolgárként szeretném tudni, hogyan került Feldmájerhez egy olyan ítélet, amelynek sem eredeti példánya, sem hiteles másolata nem lelhető fel a magyar levéltárakban. Jó lenne, ha illetékes állami szerv kötelezné a Mazsihisz vezérét, hogy erre a fontos kérdésre válaszoljon. S azt sem ártana tudni, mi minden rejtőzik még a feldmájeri lomtárban.

A Mazsihisz vezére az elmúlt években több alkalommal is súlyos rágalmakkal illette Képíró Sándort, a mostani per idején pedig a bírói tanács tagjai és a szakértők becsületét is megsértette. Itt az idő tehát, hogy végre ő is bíróság elé álljon, s becsületsértő, rágalmazó állításaiért vállalja a felelősséget.

Végül néhány szót hadd ejtsek a jeruzsálemi nácivadászról is. Nemrég olvastam angolul megjelent könyvének Képíró Sándorral foglalkozó fejezetét, a primitív anyag tömör ismertetésére egy külön írás keretében hamarosan visszatérek. Most csupán a Karsai Lászlót sértegető nyilatkozatára szeretnék reflektálni néhány szó erejéig. Zuroff azt mondja, hogy aki hisz Karsainak, annak szintén mentális problémái vannak. Én is hiszek Karsai Lászlónak, a nácivadászatról, a zuroffi módszerekről alkotott elítélő véleményét teljes mértékben osztom, s úgy gondolom, nincsenek mentális problémáim. Problémák a nácivadásszal vannak (hogy milyen jellegűek, azt inkább nem írom le). Én is úgy gondolom, hogy a magamutogatásban és önimádatban szinte felülmúlhatatlan megélhetési nácivadász akkor járna el helyesen, ha szépen hazacsoszogna Izraelbe, s nem rágalmazná a bíróságot, a felmentett egykori csendőr századost, s rajtuk keresztül az egész országot. Jó lenne, ha békén hagyna minket. Ha békén hagyná Magyarországot.

A Képíró Sándor által Zuroff ellen indított rágalmazási perben első fokon felmentő ítélet született. Azóta újabb rágalmak hangzottak el a nácivadász szájából. Remélem, a másodfokon eljáró bíróság végre elmarasztalja a megélhetési nácivadászt, mert büntetlenül rágalmazni, más ember becsületét megsérteni nem lehet. Nem lehet felmenteni a rágalmazás vádja alól egy olyan embert, aki még az ítélethirdetés napján is – bosszúból! – azt hazudja a Simon Wiesenthal Központ honlapján olvasható közleményben, hogy Képíró Sándort kétszer is elítélték „a tömeggyilkosságban játszott szerepéért”. Nem lehet évek óta azzal rágalmazni egy idős embert, hogy 1946-ban 14 évi börtönre ítélte a magyar bíróság, miközben a rágalmazó pontosan tudja, hogy állítása hazugság. Remélem tehát, hogy a Zuroff elleni rágalmazási perben másodfokon eljáró bíróság megadja végre a megfelelő választ az önimádó, magamutogató vadásznak.

Szalay László – Hunhír.info