Hol a határ a székely megyék és a moldvai román megyék között? A román hivatalok ezt egyelőre nem tudják eldönteni. A csíki, gyergyói és háromszéki közbirtokosságoknak több mint 25 ezer hektár erdős és legelős területe található a moldvai megyékben, ezeknek a visszaszolgáltatása elmaradt.
A romániai vagyon visszaszolgáltatás felvetett egy eddig igen érzékeny kérdést: rendezni kell a mesterségesen megváltozatott megyehatárokat a székely megyék és a moldvai román megyék között. A probléma már évek évekkel ezelőtt az erdők visszaszolgáltatása során megjelent, de a hatóságok a megoldást nem a határkérdés tisztázásában keresték. A csíki, gyergyói és háromszéki közbirtokosságoknak több mint 25 ezer hektár erdős és legelős területe található a moldvai megyékben, ezeknek a visszaszolgáltatása elmaradt. Az érintettek többsége a bíróságokon próbálja igazát kiharcolni.
A Hargita és Bákó megye közötti határvitát az úzvölgyi ifjúsági tábor robbantotta ki. Ezt a tábort az 1940-44 között épített magyar honvéd kaszárnyákból alakították ki és jóllehet, közigazgatásilag Csíkszentmárton község határában található, az 50-es években Bákó megyének adták használatba. Hasonlóan az erdőket is. A vagyonhasználattal módosult a megyehatár is. Méterről méterre terjeszkedtek Hargita megye rovására.
Júliusban az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke, Borbély Károly a tábort rendelettel visszautalta Hargita megyének, ami hosszas vitát és ellenállást váltott ki a bákóiak részéről. A vita oda fajult, hogy a kormány beavatkozását kérik a megyehatár tisztázására. Egyelőre annyi történt, hogy megállapodtak egy közös bizottság felállításában, amely megvizsgálja és a létező dokumentumok alapján eldönti, hogy hol a határ.
MR
HunHír.Hu