Az egyik cionista hírportál hétfőn közölte a hírt, amelyet az MTI is átvett, az ő közleményük pedig a mazsihisz honlapján landolt. A rövid hírből megtudjuk: a cionista terrorállam a kultúrát is üldözi, ha az nem felel meg a cionrasszizmus elvárásainak.
Lássuk a Síp utcai különítmény honlapján megjelent hírt:
„Az anyagi támogatást is megvonhatják azoktól az izraeli zenekaroktól, amelyek Bayreuthban terveznek fellépni.
A Bayreuthi Ünnepi Játékok alapjait megteremtő világhírű zeneszerző, Richard Wagner zenéjét antiszemita szemlélete miatt évtizedek óta bojkottálják Izraelben. Két zenekar mégis fel akar lépni júliusban Bayreuthban.
A Jediot Achronot című izraeli lap vasárnap adott hírt a jeruzsálemi parlament kezdeményezéséről, amely szerint a résztvevő zenészcsoportoktól büntetésként meg kellene vonni a közpénzeket. Az intézkedések a tel-avivi Izraeli Kamarazenekart és a Rishon Lezion Szimfonikus Zenekart érintik.
A kamarazenekar július 26-án adná elő Bayreuthban Wagner Siegfried-idilljét és három zsidó zeneszerző műveit. A Rishon Lezion szintén küld a bajor városba néhány zenészt.
Wagnerre (1813-1883) sokan a fajelmélet atyjaként tekintenek, aki magát Adolf Hitlert is inspirálta. Művei bojkottját 1938-ban – tíz évvel az izraeli államalapítás előtt – jelentették be. A bojkottot az 1990-es évek óta többször megszakították, de ez minden alkalommal tiltakozásokhoz vezetett Izraelben.
A Jediot Achronot szerint az új parlamenti kezdeményezés mögött Danny Danon, a Likud párt képviselője áll. ’Egy hivatalos izraeli zenekar kiutazása a Wagner-fesztiválra arculcsapást jelent nemcsak a holokauszt túlélői, hanem minden izraeli számára” – fogalmazott Danon.
A lap szerint a parlament még a héten foglalkozik a kérdéssel. A kezdeményezést a kormány és az ellenzék tagjai is támogatják.”
Ennyi a mazsihisz honlapján is olvasható MTI-közlemény, amely tényleg a Jediot Achronot című cionista lap – illetve annak angol nyelvű honlapja, az Ynetnews – cikkére támaszkodik. A fenti közlemény idézi Danny Danon likudista képviselő szavait a cionista hírportál alapján, de a Danon-nyilatkozat első mondatát „véletlenül” elfelejtették magyarítani. A hiányt most pótoljuk:
„Semmi sem lehet megvetésre méltóbb, mint átvenni egy olyan kultúrát, amely megteremtette a nácizmust.”
Tehát Wagner és Bayreuth teremtette meg a nácizmust – a likudista elmebeteg szerint. Persze Danonból az irigység beszél, hiszen Wagner zenéjét akkor is hallgatni fogják, amikor Danon és az ún. „Izrael” már régen elkotródott a föld színéről.
Erről az újabb cionista ámokfutásról nincs mit mondani, őrülteket érvekkel sem lehet meggyőzni. Viszont az anticionista olvasóknak néhány adalékot el szeretnék mesélni, hogy értsék: nem minden zsidó olyan őrült, mint a Danon-féle terrorista legények.
Wagner legutolsó művének – a Parsifalnak – a bemutatója 1882-ben volt Bayreuthban. A zeneszerző legkeresztényibb művének premierjén egy zsidó vezényelte a zenekart: Hermann Levi (1839-1900), akiről az interneten is találunk egy-két fényképet. Levit a zeneszerző nagyra becsülte, s ez az érzés kölcsönös volt: Levi korának egyik legkiválóbb Wagner-dirigense volt, aki a Mester halála után is rendszeresen dirigált Bayreuthban. Vele kezdődött a nagy zsidó Wagner-dirigensek sora.
A Levi halála óta eltelt évszázadból sok-sok kiváló Wagner-dirigens nevét ismerjük. Közöttük feltűnően nagy számban találhatók zsidók. Ha csak a magyar földön születetteket vesszük lajstromba, akkor elsősorban Reiner Frigyes, Solti György és Széll György neve jut az eszünkbe. Mind világhírű muzsikusok voltak. S akkor még nem is beszéltünk olyan, nem magyarhonban született zsidó dirigensekről, mint Arthur Bodanzky, Otto Klemperer, Erich Leinsdrof stb.
S mi a helyzet ma? A világ egyik legjobb operaházának – a Metropolitan-nek – a zenei főnöke a zsidó James Levine. Többször is dirigált Bayreuthban, az általa vezényelt Wagner-előadások ma is közkézen forognak (CD és DVD formátumban egyaránt). Aztán ott van Daniel Barenboim, az Argentínában született, majd családjával Izraelben letelepedett muzsikus, aki ma már harmadik állampolgársággal is rendelkezik: ő az első izraeli, aki palesztin állampolgárságot kapott. A nyolcvanas évektől közel két évtizeden át ő volt Bayreuth egyik oszlopa, felvételei szintén közkézen forognak. Utálják is őt rendesen cionék.
Ha már Barenboim neve szóba került, akkor egy viszonylag friss hírt is el kell mesélnem. Danielünk már korábban is rendszeresen adott koncertet a megszállt Ciszjordánia palesztin népének (nemcsak karmesterként, hanem zongoraművészként is fellépett), néhány héttel ezelőtt azonban a Hamasz háza táján is körbenézett. Mivel Egyiptom megnyitotta a rafahi határátkelőt, a Gázai övezet blokádján rés keletkezett, Daniel Barenboim pedig május elején zenésztársaival együtt besurrant a Gázai övezetbe, hogy koncertet adjon a cionista blokád sújtotta palesztinoknak. Mozart volt a menü, többek között a Kis éji zene. Az alkalmi zenekar tagjait Európa legjelesebb együtteseiből válogatták: többek között a Bécsi Filharmonikusok, a Berlini Filharmonikusok, a milánói Scala zenekarának a tagjai utaztak el a Gázai övezetbe, az állítólag terrorista Hamasz által uralt területre. (Az eseményről az al-Dzsazíra televízió is beszámolt röviden, a felvétel a Youtube-on megnézhető.)
A koncert után a cionista sajtó nagyon dühös volt a zsidó Barenboimra. Az Ynetnews című cionhonlapon olvasható cikkek egyikének ez a címe: „Barenboim nem a béke embere”. Mert „Hamaszisztánba” utazott, s mert zenét vitt a palesztinoknak. Erről a „történelmi” koncertről egyébként a Síp utcai különítmény honlapja „elfelejtett” tudósítani. Mert Barenboim ugye nem a holománia része.
A cionista terrorállam hiába akarja betiltani a Bayreuthba való utazást, Wagner műveinek az előadását. A gond ugyanis az, hogy nemcsak a Mester zenéjét csodáló művészek között van sok zsidó, hanem a Wagner-zenét „fogyasztók” között is.
Nézegetem szegény Hermann Levi képét: ha tudta volna, hogy egy Danny Danon nevű bomlott agyú, kései fajtársa majd őt is „megvetésre méltónak” ítéli azért, mert Wagnert dirigálva „átvett” egy olyan kultúrát, amely állítólag megágyazott a nácizmusnak!
Falusy Márton – Hunhír.info