Áprilisban nagyon aktív volt a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, azaz NEKI. Ezt az irodát a Másság Alapítvány működteti. Az alapítványt természetesen a „másság” képviselői hozták létre: tiszteletbeli elnöke Bíró András, elnöke dr. Éliás Sára. A másságosok által működtetett NEKI áprilisban először a hajdúhadházi ügyben szólalt meg, azután följelentette a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesületet, a hónap végén pedig egyházi vezetőknek küldött levelet.
Amikor a polgárőrök megjelentek Hajdúhadház utcáin, a másságos NEKI nagyon dühös lett. A jogvédő irodisták április 12-én levélben keresték meg a helyi rendőrkapitányt, s azt kérték tőle: lépjen fel a polgárőr egyesület ellen. A kapitányban is felébredt a másság tudata, s a levél kelte után három nappal már bilincsben vittek el néhány polgárőrködéssel gyanúsított embert, akiket másnap a bíróság természetesen szabadlábra helyezett. Hát erre nem számított a NEKI, ráadásul az elsőfokú bíróság döntését jogerőre emelő másodfokú bíróság is nagy pofont adott neki.
A Hajdúhadházra címzett levéllel egy időben a jogvédő irodisták Gyulára is üzenetet küldtek. Nem a rendőrségre, hanem az ügyészségre. Azt kérték a megyei főügyésztől, hogy indítson eljárást a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület (SzJPE) betiltása érdekében.
A másságosoktól megszokott módon ez a másfél oldalas levél tele van hamis állításokkal. A NEKI szerint az SzJPE tevékenysége nem felel meg a polgárőrségről szóló 2006. évi LII. törvény (Ptv.) előírásainak, mert az „írásbeli együttműködési megállapodás az önkormányzattal és a rendőrséggel hiányzik”. Ez természetesen hazugság, a SzJPE együttműködött az érintett szervekkel, ehhez azonban írásos megállapodásra nincs szükség. A jelenleg hatályos Ptv. 2. § (1) bekezdése azt rögzíti, hogy a polgárőrség kölcsönösen (ismét hangsúlyozom: kölcsönösen) együttműködik az önkormányzattal, a rendőrséggel és egyéb állami szervekkel, de az írásbeli megállapodást nem teszi kötelezővé. A Ptv. 2. § (4) bekezdése szerint „az együttműködés tartalmi elemeit, a közös feladatok ellátásának rendjét a felek írásbeli együttműködési megállapodásban rögzíthetik”. Az írásos „rögzítés” tehát nem kötelező: „rögzíthetik” is a feladatokat, meg nem is, ahogy tetszik a feleknek. Mert ugye – ismét hangsúlyozom – az együttműködés a felek között a hatályos törvény szerint kölcsönös. (Zárójelben jegyzem meg: a kormány által minap benyújtott, a Ptv. módosítását is célzó törvénymódosítás már kötelezővé teszi a rendőrséggel kötött írásbeli együttműködési megállapodást, viszont nem szerepel a szövegben a „kölcsönös” szó. Magyarán: ha a rendőrség nem óhajt együttműködési megállapodást kötni, akkor nem köt. Még indokolnia sem kell a magatartását: a törvénymódosítás borítékolható hétfői elfogadása után várhatóan ez a rendőrségi magatartás lesz majd az „egyenruhás bűnözés” új formája.)
A megyei főügyészségnek címzett NEKI-levél szerint a SzJPE megsérti az egyesülési jogról szóló törvényt is, mert az egyesület „nyíltan roma-ellenes nézeteket vall, tevékenységük a szélsőséges nézetek terjesztésére, helyi roma közösségek provokálására és zaklatására terjed ki”. A NEKI szerint Gyöngyöspatán „tényleges polgárőr tevékenységet nem láttak el” a polgárőrök, csupán feszültséget szítottak. Ami érdekes: egyetlen konkrét bizonyítékra sem hivatkoznak a levél szerzői. Illetve van „bizonyíték”: a patai cigányok beszámolói arról, mennyire rettegtek a polgárőröktől (ez a felvétel az interneten megtekinthető). S például bizonyíték az is, hogy „a szebb jövőt kifejezés köztudottan a szélsőséges szervezetek retorikájának része”. Nem is értem, a jövőt eleddig miért nem tiltották be. Persze csak a szebbiket.
A levél végén a sok mellébeszélés után ezt olvassuk:
„A fentiek alapján egyértelműen megállapítható, hogy az egyesület feltehetően bűncselekményeket követett el működése során, illetve tevékenysége sértette a roma kisebbség tagjainak alkotmányos és emberi jogait, így velük szemben törvényességi felügyelet lefolytatása indokolt. Indítványozzuk továbbá, hogy a Főügyészség kérelmezze a Bíróságtól a szervezet megszüntetését a további jogsértések megakadályozása érdekében.”
Az ügyészség tehát vizsgálódik a SzjPE ügyében. A gárda-ügyhöz hasonló a mostani forgatókönyv, kérdés persze, hogy a patai cigányok „elbeszéléseit” mennyire veszi készpénznek az ügyészség és a bíróság. Egy szervezet betiltásához ugyanis ezek az igencsak kétes értékű „elbeszélések” nem elegendők.
Április 26-án este gyöngyöspatai cigányok majdnem halálra vertek néhány magyart, másnap pedig ismét levelet körmöltek a NEKI szorgos emberei. A magyarverés kedden este történt, szerda 13 órakor pedig a másságos honlapon megjelent az „egyházi vezetőknek” címzett nyílt levél. Az egész szöveget közlöm:
„Magyar Katolikus Egyház, Dr. Erdő Péter bíboros
Magyarországi Református Egyház, Dr. Bölcskei Gusztáv püspök
Magyarországi Evangélikus Egyház, Dr. Fabiny Tamás püspök
Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Dr. Feldmájer Péter elnök
Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, Köves Slomó vezető rabbi
Tisztelt Egyházi Vezetők!
A Másság Alapítvány által működtetett Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda (NEKI) az emberi jogokért, ezen belül is a hazánkban élő nemzeti, etnikai kisebbségek jogaiért küzdő közhasznú szervezet. A NEKI több mint másfél évtizede próbál jogi úton fellépni a társadalmi kirekesztés, valamint a hátrányos megkülönböztetés különböző megnyilvánulásaival szemben. Elérkezett azonban az idő, amikor úgy látjuk, hogy a hazánkban élő kisebbségek, elsősorban a roma kisebbség elleni gyűlölet-megnyilvánulások olyan szintre jutottak, amelyekkel szemben a jogi eszközök kevésnek bizonyulnak, sokkal szélesebb társadalmi összefogásra van szükség.
Miközben jelenleg is zajlik a több halálos áldozatot követelő roma gyilkosságok kapcsán a peres eljárás, hetek óta egész roma közösségek, köztük gyermekek, asszonyok, idősek élnek rettegésben saját településükön. A rendőrség nem képes hathatósan fellépni a szélsőjobboldali, fasiszta ideológiájú szervezetek erőszak-megnyilvánulásaival szemben, és az egész ország tehetetlenül nézi, ahogy nincstelen családok, asszonyok, gyerekek kényszerülnek menekülésre saját otthonaikból.
Ez az a pillanat, amikor meg kell szólalnia, határozottan ki kell állnia mindenkinek, aki a humánum, a szeretet, a másik elfogadása mellett, tehát a gyűlölet és a kirekesztés ellen teszi le a voksát. Nem elég immár az emberi és kisebbségi jogokért fellépő jogvédők valamint a jó érzésű civilek fellépése, szükségessé és elkerülhetetlenné vált, hogy az egyházak vezetői is nyíltan kiálljanak azon értékek mellett, amelyeket a hazánkban, Magyarországon garázdálkodó szélsőséges, emberellenes szervezetek lábbal tipornak nap, mint nap.
A jog maga csak egy eszköz, ezen a módon lehet rendet teremteni, de békét a lelkekben semmiképp.
Ezért is elengedhetetlen, és önmaguk lényegének legalkalmasabb kinyilvánítása lenne az, amit az egyházaktól, egyházi vezetőktől most vár és elvár az egész társadalom, minden jóérzésű ember. Itt az idő, hogy megmutassák: mi is az egyház valódi küldetése. Emeljenek szót a szenvedőkért, a szegényekért, sanyargatottakért, az embertelenség és az erőszak ellen!
Végezetül had idézzük Martin Niemöller német lelkipásztor újra fájdalmasan aktuálissá vált szavait:
’Amikor elvitték a kommunistákat, nem szóltam, mert nem voltam kommunista. Amikor elvitték a szakszervezetiseket, nem szóltam, mert nem voltam tagja a szakszervezetnek. Amikor elvitték a zsidókat, nem szóltam, mert nem voltam zsidó. Amikor elvitték a katolikusokat nem szóltam, mert protestáns vagyok. Aztán eljöttek értem, de már nem maradt senki, aki szólhatott volna.’
Budapest, 2011. április 27.”
S a szöveg alatt aláírások garmadája, köztük a NEKI igazgatója – dr. Muhi Erika -, s egy Iványi Klára nevű szociális munkás (vajon rokona az Iványi Gábor nevű dagadt cionista lelkésznek?). A levélben egy árva szó sem olvasható arról, hogy cigánybűnözők mit műveltek Gyöngyöspatán. A NEKI ilyen aprósággal nem foglalkozik. A levéllel kapcsolatban föltolult bennem néhány kérdés.
1./ Miért éppen ennek az öt „egyházi vezetőnek” címezték levelüket a másság emberei? Ha a megszólítottak között szerepel a Köves Slomó vezette törpe „egyház”, akkor miért nem szólították meg például az unitáriusokat is?
2./ A levél „fasiszta ideológiájú szervezetek” erőszakos megnyilvánulásairól beszél. Mely szervezetek „fasiszták” e honban, s miben merül ki állítólagos „fasizmusuk”?
3./ A levél „Magyarországon garázdálkodó szélsőséges, emberellenes szervezetek”-ről beszél. A kérdés ugyanaz, mint előbb: milyen ismérvek alapján emberellenes, vagy szélsőséges egy szervezet?
4./ A levélírók azt írják, hogy most „az egész társadalom” azt várja az egyházi vezetőktől, hogy föllépjenek az előbb említett fasizmus stb. ellen. Honnan tudják a másságos irodisták, mit vár az egész társadalom?
5./ A levelet Martin Niemöller (1892-1984) német lelkipásztor szavai zárják. Tudjuk, hogy az idézett szöveg – bár sokszor és sokan idézik – többféle verzióban létezik, s mindenki a saját szája íze szerint citálja (már ami az üldözött csoportokat és az üldözés sorrendjét idézi). De most nem is ez a lényeg, hanem a nácizmusra való utalás. A NEKI a jól bevált módszert alkalmazza, hiszen a jogvédőknél minden út az ún. „holocaust”-hoz vezet. A kérdés csupán az: miért aktuálisak ma Niemöller állítólagos szavai? Ma milyen csoportok tagjait veszik őrizetbe, tehát kiket „visznek el”, s milyen sorrendben? S hol vannak a táborok?
Egyelőre nem láttam nyomát annak, hogy az „egyházi vezetők” válaszoltak volna erre a levélre. Nem könnyű a dolguk, ugyanis nagyon hamis a NEKI hangja. Jelen írás utolsó sorait pötyögtem a gépbe, amikor értesültem a dabasi cigányok tegnapi kocsmai látogatásáról. Bizonyára azért támadtak megint, mert rettegtek. Pedig ők ugye dolgos népek, csak mi nem vesszük észre.
Zárásul had idézzem a NEKI-t működtető Másság Alapítvány tiszteletbeli elnökének két évvel ezelőtt elhangzott szavait. Az interjút a Szombat című zsidó lap honlapján találtam. Az újságíró kérdésében az szerepel, hogy a cigányoknak általában „két dolgot rónak fel”: többségük nem dolgozik, hanem segélyből él; sok közöttük a bűnöző. Bíró András, a másságosok tb. elnöke ezt válaszolta:
„Erről a helyzetről a legkevésbé a romák tehetnek, mert a segélyezést törvény biztosítja. Azt is értem, hogy van ilyen nézet, hogy mások dolgoznak, adóznak, ők pedig sok gyereket nemzenek. (Ezt különben nemrég még egy püspök is felrótta nekik.) Amennyire én ezt tapasztalom, a falvakban a cigány férfilakosság túlnyomó része szívesen dolgozna és járatná iskolába a gyerekeit.”
Tehát „erről a helyzetről” a legkevésbé a cigányok tehetnek, hiszen többségük „dolgozna”, gyereket iskolába „járatna”. Hogy mégsem ezt teszi a többség, arról vajon ki tehet? A felelősség Bíró urunk szerint a többségi társadalomé. Azaz a magyaroké, akiknek jogait a NEKI – mint a neve is mutatja – természetesen nem képviseli, s nem is védi. Ezt ugyanis a „másság” törvénye tiltja…
Falusy Márton – Hunhír.info
