Legutóbb Gyöngyöspatán és Hejőszalontán lobbant fel a hamu alatt parázsló etnikai konfliktus, a következő helyszín Hajdúhadház lehet – vagy egy másik település. A Heti Válasz bűnözésföldrajzi mutatók segítségével veszi számba, hol szakadhat el még a cérna.

A veszélyes települések listáját böngészve feltűnő, hogy sok esetben milyen egyértelműen kiugranak az elmúlt években etnikai konfliktusokról elhíresült falvak. Pest megyében például a bűnözéstől leginkább fertőzött települések egyike a cigánygyilkosságokról hírhedtté vált Tatárszentgyörgy.

A lista értelme éppen az lehet, hogy megmutatja, a szomszédos Örkény – ahol egyelőre még nem tört ki komolyabb etnikai konfliktus – hasonló mutatókkal rendelkezik, tehát veszélyeztetett helyzetben van.

A legtöbb problémás falu Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében található, de rosszak a mutatói Debrecennek, Ózdnak és szinte mindegyik Heves megyei kisvárosnak. A Nyugat-Dunántúlon alig találni aránytalanul veszélyes falvakat, a Dél-Dunántúlon és az Alföldön viszont felfedezhető több gócpont, Békésben például Sarkad környéke, Jász-Nagykun-Szolnok megyében pedig a Tisza menti falvak sora. Mert nincs nálunk cigánybűnözés.

A legsötétebb zugokat akkor kapjuk meg, ha listánkat összehasonlítjuk a legszegényebb települések rangsorával. A Központi Statisztikai Hivatal szerint 178 olyan falu van az országban, ahol az éves személyi jövedelemadó fejenkénti átlaga nem éri el a 30 ezer forintot. A nyomorgó és a bűnöző Magyarország keresztmetszetében találjuk többek közt Tiszaburát, Tiszabőt, Nyírpilist, Érpatakot, Fájt, Felsőregmecet, Lácacsékét, Szakácsit, Tarnabodot, vagy a Dunántúlon Istvándit, Hedrehelyt, Cserdit és Gilvánfát – olvaható a Heti Válaszban. A szegénységre nem válasz a többségi társadalomhoz tartozók sérelmére elkövetett bűncselekmény. Lehet pénzt adni, milliárdokat, de először rendet kell teremteni. Karhatalommal!

Hunhír.info