Az ungvári ua-reporter.com honlap értesülése szerint Viktor Baloga, (Balog Viktor) a Kárpátalja megyei tanács (közgyűlés) elnöke egy pénteki ungvári tanácskozáson azt mondta: nem kell élezni a helyzetet a megyében. Ezért – tette hozzá – személyesen fogja kérni Beregszász vezetését, hogy tegye át egy másik napra a (magyar) forradalom évfordulójának megünneplését.

A hírportál, amely szerint egyelőre nem tudható, hogyan reagálnak Baloga kérésére Beregszászban, arra emlékeztetett, hogy Huszton 1939. március 15-én kiáltották ki Kárpát-Ukrajna függetlenségét, s a magyarok is ugyanezen a napon ünneplik az 1848-as nemzeti forradalmuk évfordulóját. (Csak azt nem tudja senki, hogy az ukránoknak mi közük van, volt Kárpátaljához? Az ukránok nem a több száz éve ott élő ruszinokhoz tartoznak.)

Kárpátalján 1989 óta, amikor az akkori szovjet hatóságok első ízben engedélyezték a kárpátaljai magyaroknak a március 15-i megemlékezések nyilvános megtartását, eddig még nem volt példa sem az ünnepségek elhalasztására, sem azok megzavarására ukrán nacionalisták által, még 2009-ben sem, amikor a magyar nemzeti ünnep napjának hajnalán fehér festékkel öntötték le Petőfi Sándor Ungvár központi terén álló szobrát.

Baloga kijelentése azért is szokatlan, mert a magyar és ukrán megemlékezések helyszínei földrajzilag távol esnek egymástól. A március 15-i köztéri ukrán rendezvényeket Huszt környékén tartják, Ungváron rendszerint csak koszorúzási ünnepségek vannak Avgusztin Volosinnak, Kárpát-Ukrajna elnökének a szobránál.

A vereckei magyar hazatérési emlékmű megrongálásában érintett szélsőjobboldali Szvoboda párt Kárpát-Ukrajna kikiáltásának 72. évfordulója alkalmából március 15-re autós emléktúrát hirdetett, de a Vereckei-hágóról induló menet – annak interneten közzétett útvonala szerint – nem érinti Ungvárt, Munkácsot és Beregszászt, ahol a magyar nemzeti ünnep legnagyobb rendezvényeit tartják.

Hunhír.info