A faluban mindenki suttogott a rejtélyes gyermekeltűnésekről, azonban az anya azt mondta örökbe adták a kisfiukat egy külföldi, jó módú házaspárnak. Sokáig senki nem firtatta az esetet, egészen addig, amíg a kislányuk szintén el nem tűnt otthonról. A kíváncsiskodók kérdésére mindig az volt a válasz, hogy a testvére mellé fogadták örökbe. A történet igazságtartalmát nagy nyilvánosság előtt senki sem firtatta. Csoda?
Néhány év múltán egy nyomozó riporter, Martinkó Károly a Magyar Rendőr újságírója kezdett el foglalkozni a történettel. Személyesen is felkereste a házaspárt. Ekkor az asszony megint állapotos volt, és a karjában ringatta alig egy éves csecsemőjét. A riporter feltételezte, valami nincs rendben a történetükkel.
Martinkó Károly felkereste a helyi rendőrséget és utalt azokra a jelekre, amelyek arra a következtetésre juttatták, hogy a gyermekek nem nevelőszülőknél vannak. Az egyik ilyen árulkodó jel az volt, hogy az apa folyamatosan múlt időben beszélt a gyerekekről. De ez sem volt elég ahhoz, hogy meginduljon a vizsgálat.
A cikk, a rejtélyes eltűnésekről felkeltette az egyik televíziós csatorna érdeklődését is. A bűnügyi műsoruk stábja azonnal kiment a helyszínre, és a kérdések alatt az asszony megtört. Elmondta, hogy a férje évek óta terror alatt tartja őket. A kisfiuk sokat sírt, ezért az apja addig dobálta egyik alkalommal, amíg a feje szét nem tört a betonon. A kislányukkal úgy végzett, hogy a fagyos esővízgyűjtőbe tette, ahová az apró holttest bele is fagyott. Később mindkettőjük testét elásták.
A megdöbbentő történetet a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányságon tartott író-olvasó találkozóján idézte fel Martinkó Károly író.
Hunhír.info – szoljon.hu
Hunhír.info kommentár:
Hunhír.info