Miközben Gyurcsány Ferenc miniszterelnök teljes szolgalelkűségéről tanúságot téve felszabadítókként üdvözli a megszálló szovjet hordákat, és az egykori terrorunió fővárosában alázkodik az orosz vezér előtt, addig csonka kis hazánkban egyre erősebbek azok a hangok, amelyek tiltakoznak hazánk lerohanása, gyarmati sorba taszítása, és teljes mértékű vörös megszállása ellen.

Az 1945-ös szovjet megszállás 45 esztendeje, illetve a rendszerváltás utáni másfél évtized időszakában 2005. február 13-án először tiltakoztak nyíltan a felszabadulásnak hazudott történelemhamisítás mítosza ellen.

A Déli pályaudvar előtt a megszálló szovjet alakulatokkal kollaboráló, úgynevezett Budai Önkéntes Ezred hazaárulóinak emlékére fölállított emlékmű mellett mintegy 30-40 polgár tüntetett a máig tartó hazugság, illetve az 1945 februárjában Budapestet elfoglaló orosz megszállók barbár cselekedeteit elkendőző, s őket felszabadítóként beállító történelemhamisítók ellen. A demonstráció vége felé a helyszínen fölbukkant Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz főtitkára, aki a tüntetőkkel farkasszemet nézve hosszasan rádiótelefonált.

A tiltakozók közül egy-két hölgy arca korommal volt befeketítve annak emlékére, hogy a felszabadítók barbarizmusát, a magyar lányok és asszonyok megerőszakolását, akkoriban sokan úgy kívánták kivédeni, hogy a valóságosnál öregebbnek sminkelték magukat.

A Budai Önkéntes Ezred emlékműve előtt lezajlott múlt vasárnapi tiltakozás résztvevői transzparenseket is magasba tartottak, amelyeken például ez volt olvasható:

A felszabadítás következményei: 50.000 megerőszakolt nő Budapesten és + ? országosan? Gulágra elhurcolt 100.000 magyar. Ártatlanok, civilek, papok kivégzése! Szétszakított családok. Diktatúra. Rákosi, Kádár, ÁVO, fekete autók, 1956, 45 év rettegés.

A tüntetést a világhálón szervezték, s ezzel kapcsolatban meg kell említeni egy igen sajnálatos és elgondolkodtató tényt. A magát Nemzeti Hírhálónak nevező, piros-fehér-zölddel keretezett, és a Hiszünk Magyarország Feltámadásában! mottót használó internetes lista a szervezők tiltakozásra szóló fölhívását nem volt hajlandó közzétenni. S amint később a hírhálót működtető Kovács János (Kovy) magyarázkodó szavaiból kiderült azért nem tették föl a fölhívást, mert annak nem volt aláírója, s az add tovább aláírással nem bírt akkora jelentőséggel, amiből következtetni lehet az ügy fontosságára. Megjegyezzük, hogy Kovács János állításával ellentétben a felhívásnak volt aláírója, s magából a felhívás szövegéből pedig egyértelműen és világosan kiderül, hogy milyen fontos nemzeti ügyről van szó. De úgy látszik, nem mindenki számára.

Hering József

Rockszerda