A volt Pest megyei rendőrfőkapitány a bizottsági meghallgatásán azt mondta: nem volt normális irányítási rend az székházostrom idején, ezért a magyar rendőrség “sötét napjának” nevezte az 2006-os őszi eseményeket.

A magyar rendőrség “sötét napjának”, “vereségnek” minősítette az MTV-székház ostrománál történteket Ignácz István volt Pest megyei rendőrfőkapitány, a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság szerdai ülésén. Felvetődik, hogy 2006 őszén a rendőrség nemcsak nem tudta, de nem is kívánta megvédeni a Magyar Televízió székházát – mondta a Gulyás Gergely, a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnöke a testület ülésének szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón.

Ignácz István, aki jelenleg is államigazgatási pozíciót, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának elnöki posztját betöltő nyugalmazott rendőr-vezérőrnagy számos ponton egyetértett a bizottság tagjaival, például amikor Gaudi-Nagy Tamás jobbikos alelnök arról beszélt, hogy tárgyalni és megegyezni kellett volna az MTV-nél petíció beolvasását követelő tömegnek, vagy amikor Révész Máriusz (Fidesz) kifejtette, hogy külső szemlélő számára úgy tűnik, mintha néhány rendőrt odadobtak volna martalékul a több ezres tüntető tömegnek, és kétséges, hogy valóban meg akarták védeni a székházat.

Olyan fokú dilettantizmus, ami már szándékosságot sejtet – értékelte a történteket Révész Máriusz, mire a nyugalmazott rendőrtábornok úgy reagált: “tökéletesen így van, egyetértek önnel”.

“Az összeesküvés-elméletet bizonyítja, hogy a riadót másfélórás késéssel rendelték el” – vette fel a kormánypárti honatya, mire Ignácz úgy reagált: ezt még inkább alátámasztja, hogy a Rendészeti Biztonsági Szolgálat nem is tudott a műveleti tervről, vezetője pedig tőle és egy másik szerv vezetőjétől 2006 szeptember 18-án késő este telefonon szerzett tudomást az MTV székházánál kialakult helyzetről.

Ignácz többször is kiemelte, hogy a rendőrségnek volt lehetősége tömegoszlatásra, a rendbontás megszüntetésére, meg lehetett volna védeni a Szabadság téri székházat, ám nem volt normális irányítási rend, kapcsolat a rendőri vezetők, parancsnokok között, és nem is készültek fel megfelelően a az eseményekre, pedig lett volna rá elég idő.

Ignácz István szerint szakszerűtlenségek sora történt, ötletszerű volt a műveleti terv kidolgozása, nem állt rendelkezésre négy csapatszázad, négyfélre rádiórendszert használtak, ilyen körülmények között – mint fogalmazott – “halálra volt ítélve a rendőri intézkedés”.

Szólt arról is, hogy nem választási nagygyűlés volt a Kossuth téren, amikor kordonokat döngetnek és ablakokat törnek be, ezt szerinte nem lehet annak nevezni. Hozzátette: egy előre be nem jelentett tüntetés volt és hathatósabb rendőri intézkedéssel el lehetett volna kerülni, hogy 216 rendőr sérüljön meg.

A fegyelmi felelősséget firtató kérdésre válaszolva azt mondta: a jelentés az internetről letölthető és bár anonimizálva van, abból a felelősségi kör pontosan körbehatárolható.

Gulyás: meg sem akarták védeni a székházat?

Felvetődik, hogy 2006 őszén a rendőrség nemcsak nem tudta, de nem is kívánta megvédeni a Magyar Televízió székházát – erről Gulyás Gergely, a 2002-2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság fideszes elnöke beszélt újságíróknak a testület ülésének szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón szerdán.

A politikus szerint Ignácz István, a történteket vizsgáló rendőri vizsgálóbizottság vezetőjének meghallgatása után az derült ki, hogy nem rendőri, nem rendőrszakmai, hanem politikai döntés született, amikor a rendőrség választási nagygyűlésnek minősítette a szeptember 17-ével megkezdődő demonstrációkat.

Hangsúlyozta: az elmondottak alapján kijelenthető, hogy a székházostromnál a rendőri szakmai hibáknak “olyan kritikus tömegével találkozhatunk, ami indokolttá teszi azt a feltételezést, hogy ne csak szakmai hibákban keressük a tévészékház megvédésének az elmulasztását”. Mint fogalmazott, ez alapján felvetődik, hogy “a rendőrség nem nem tudta, hanem nem is kívánta a televízió székházát megvédeni”.

Gaudi: három rendőri vezető felelőssége biztosan megállapítható

Biztosan megállapítható, hogy Szabadfi Árpád akkori országos rendőrfőkapitány-helyettesnek, Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitánynak és az ő közbiztonsági helyettesének, Lapid Lajosnak büntetőjogi felelőssége van az MTV székházának 2006 szeptemberében történt ostromakor történt rendőri mulasztások miatt – mondta Gaudi-Nagy Tamás, a 2002 és 2010 közötti jogsértéseket vizsgáló parlamenti albizottság jobbikos alelnöke a testület szerdai ülésének szünetében rögtönzött sajtótájékoztatón.

A történteket vizsgáló rendőri vizsgálóbizottság vezetőjének, Ignácz Istvánnak a meghallgatását követően Gaudi-Nagy Tamás azt mondta: nem gondolta volna, hogy az eddig lefolyt meghallgatásokat követően még ennyi olyan részlet elő fog kerülni, amely “vegytisztán megalapozza” az aznap este három fő rendőri vezetőjének a felelősségét.

“Kirívó, súlyos, megkerülhetetlen büntetőjogi felelőssége van ennek a három embernek” – szögezte le a politikus, aki az MTI kérdésére kifejtette: amikor ezt mondja, “az elöljárói bűncselekmények” különböző kategóriáira gondol.

Hunhir.info – hirado.hu

Hunhír.info