A Gáza felé tartó hajók elleni, hétfő hajnali izraeli támadásról a hazai és külhoni cionsajtó sajátos módon számolt be. Akik erőszakot alkalmaztak: a segélyszállítmányt kísérő civilek, emberjogi aktivisták. Akiket erőszak ért: a védtelen izraeli katonák, akik önvédelemből lőttek. S öltek. Ilyen egyszerű ez: a cionsajtó soha nem hibáztatja a zsidókat, a föld „kiválasztott”, „szent” népét.
A Mazsihisz nevű züllött képződmény honlapján csak hétfőn késő délután, 18 óra 49 perckor jelent meg egy rövid beszámoló a történtekről (a Jerusalem Post nevű cionista újság tudósítására támaszkodva). Már a mazsihiszos hírecske címe is nagyon érdekes: „Izraeli katona: ’Lincshangulat volt’”. Tessék ezt úgy érteni, hogy a békés, imádkozó zsidó harcosokat akarták meglincselni magukból kivetkezett, istentelen emberek. A mazsihiszos szöveg szerint az „emberjogi aktivisták” támadták meg az izraeli katonákat – és nem fordítva. Jellemző, hogy a zsidó honlap idézőjelbe tette az „emberjogi aktivisták” jelzős szerkezetet, ezzel is jelezve, hogy ők bizony nem azok, akiknek mondják magukat. Ezek az emberjoginak álcázott gazfickók tehát „különféle fegyverekkel – vasrúddal és más fémtárgyakkal – támadtak” az éppen arra ténfergő, elmélkedő katonákra, s ebből lett a baj. Sőt: mielőtt vasrúdért folyamodtak volna, lőtték is a zsidókat, akik kipájukat védve kénytelenek voltak viszonozni a tüzet. A mazsihiszos hírhez mellékeltek egy rövid filmfelvételt is, amelyet az izraeli hadsereg tett közzé annak illusztrálására, mekkora püfölést kaptak a zsidó harcosok, mielőtt ölni kényszerültek. Ez a felvétel igazi öngól: alig lehet látni, voltaképp mi is történik. Az egyik angol lap honlapján azonban megleltem egy másik izraeli felvételt is. Ezen már jobban látszik, hogy a helikopterről kötélen aláereszkedő zsidó terroristákat ugyan husángokkal várták, aztán székekkel is „megkínálták” – de az aktivisták nem lőttek. Mert ha tényleg volt lőfegyver a hajón, akkor csak egy kérdésre kellene választ találni: miért nem lőttek le egyetlen egy izraeli terroristát sem a helikopterről való leereszkedés közben?
A mazsihiszos közleményben van egy „szép” mondat, ennek idézését nem mulaszthatom el: „Miután az izraeli katonák úrrá lettek a helyzeten, a flottillát az asdodi kikötőbe irányították.” Tehát nem vérengzés volt, hanem „helyzet”, amelyen aztán „úrrá lettek”. Milyen finom megfogalmazás! Tudom, ma tilos az ún. ”holocaustot” tagadni, vagy jelentőségét vitatni, ezért nem merészkedem erre a terepre. Állítani viszont bármit lehet, abból baj nem lehet. A mazsihiszos szöveg „logikáját” követve tehát azt mondom, hogy a második világháború idején a zsidók rátámadtak a védtelen nácikra, akik megúszva a lincselést „úrrá lettek a helyzeten”, s a renitenskedő zsidókat megfelelő kikötőbe irányították.
A mazsihiszes közlemény arról az apróságról mélyen hallgat, hogy az izraeli terroristák támadása a nyílt tengeren, nemzetközi vizeken érte a hajókat. „Vasrúd” ide, „más fémtárgyak” oda – a terrorállam akciója bűncselekmény volt. Aki ezt tagadja, gazember. Mint a Zoltai-Zucker, meg a bandája. Egyébként őszintén bevallom: ha ott lettem volna a megtámadott hajón, bizony én is husángot ragadtam volna, bár az erőszakot nem szeretem, s különösebben sok bátorság sem szorult belém. Az önvédelem ösztöne azonban arra készteti az embert, hogy elhárítsa a támadást. Amint ezt az emberjogi aktivisták is tették. Tehát az égből aláereszkedő „kiválasztottakat” bizonyára én is husánggal üdvözöltem volna – elsősorban a lágy, metélt részekre koncentrálva.
Hagyjuk magunk mögött a mazsihiszes szennyportált, nézzünk körül az atv hasonszőrű honlapján (itt is szügyig ér a mocsok). A ciontévé is beszámolt a hétfő hajnalban történtekről, szintén érdekes nézőszögből. Két bekezdést metélek ki a hosszú szövegből.
„A ’humanitárius’ ügynökségek, akik (sic!) a szállítmányt elindították, olyan dzsihádisták, akik a Hamasz terrorszervezetet támogatják, és Izrael elpusztítását követelik. A flottilla legnagyobb kormányzati támogatója pedig Törökország, amely eddig egy mérsékelt muzulmán országként volt ismert, amelynek jó kapcsolata volt Izraellel. Az elmúlt két évben Erdogan miniszterelnök azonban az országot egy militánsabb iszlamista állapot felé mozdította el, mind belügyi, mind külügyi szempontból. Szövetséget kötött Iránnal, és megszakította kapcsolatait Izraellel.
A kezdeményezés célja olyan médiaesemény kiprovokálása volt, amely Izraelt rossz fényben tünteti fel. Ha Izrael beengedi őket, szuverenitása és biztonsága sérül, ha megállítja, akkor úgy tűnik, hogy nem engedélyezi a humanitárius segítségnyújtást. Néhány izraeli kommentátor úgy vélte: ’Bármit is teszünk, vesztünk’.”
Ez a szöveg bizony a talmudista hablatyolás remeke. De ezen nem is csodálkozom: az atv nevű ciontévé háza táján gójt nagyítóval sem lehet találni – kivéve talán a takarítónőket. A fenti szövegben az szerepel, hogy Törökország már korábban megszakította a kapcsolatait Izraellel. Ez persze hazugság. Éppen hétfőn rendelte haza nagykövetét az isztambuli vezetés – Izraelből.
Aztán az is hazugság, hogy a segélyszállítmány provokáció volt, mert Izraelt akarták rossz fényben feltüntetni. Mellesleg: lehet nem rossz fényben feltüntetni a sötétségben tengődő Izraelt? Az is hazugság, hogy a segélyszállítmány „beengedése” sértette volna a terrorállam szuverenitását. A hajók ugyanis nem Izraelbe igyekeztek, hanem palesztin területre. Éppen Izrael sértette meg a palesztinok szuverenitását azzal, hogy a Gázának szánt segélyt szállító hajókat sakterok lepték el. Akik – szokásukhoz híven – a sakterolás mocskos munkáját most sem mulasztották el.
Értem én persze a Mazsihisz, az atv és a hasonszőrű média buzgólkodását. Az ő szívük Tel Avivban dobog, s a Dávid-csillagtól nem látják a valóságot. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az izraeli média hazugságait vették át – figyelmen kívül hagyva a terrorállamon kívüli világ sajtóját. A zsidó mészárosok „művét” ugyanis – a sakterbandát leszámítva – szinte az egész világ elítéli.
A mazsihiszes társulat a Jerusalem Post „beszámolójára” hagyatkozott, én egy másik cionista mocsokból merítek, a Haaretz című ún. „napilapból”.
A Haaretz szerint Bibi Netanjahu kormányfő hétfőn sajnálatát fejezte ki a halálesetek miatt, de rögvest hozzátette: az izraeli katonák csupán önvédelemből tüzeltek. A zsidó gengszterfőnök éppen Ottawában tartózkodott, amikor az „önvédelmi” támadás híre eljutott hozzá. Némi töprengés után felhívta Obama elnököt – éppen hozzá készült hivatalos tárgyalásra -, lemondta a találkozót, majd Ottawában hagyva büdös páráját hazaröppent Izraelbe, ahol közölte: a gázai övezet blokádját továbbra is fenntartják.
A zsidó szörnyállam egyéb alführerei is megszólaltak hétfőn, s egybehangzóan arról zengedeztek, hogy a támadás helyes döntés volt. Ehud Barak védelmi miniszter azt hangsúlyozta, hogy a segélyszállítmány szervezői a felelősek az erőszakos eseményekért. Sajtótájékoztatóján a „gázai mészáros” azt is elmondta, hogy a segélyakció „szponzorai” egy terrorszervezet támogatói. Hogy melyik terrorszervezetről van szó, az nem derül ki a Haaretz cikkéből. Mindegy is: a zsidókon és a lélekben körülmetélt filoszemitákon kívül mindenki terrorista, ez köztudott.
A zsidó terrorcsapatok vezérkari főnöke is megszólalt. Gabi Ashkenazi – ugye milyen szépen csengő, magyaros neve van: Áskenázi Gabi – azt magyarázta, hogy az erőszakos aktivisták támadták meg a katonákat, akik csak ezután kezdtek tüzelni. A külügyminiszter helyettese, Danny Ayalon a „gázai mészáros” szavaihoz kapcsolódóan azt fejtegette, hogy a segélyakció szervezői olyan nemzetközi terrorista szervezetekkel állnak kapcsolatban, mint a Hámász és az Al-Kaida. Ayalon – aki szerint az akció provokatív és erőszakos kísérlet volt arra, hogy áttörjék a gázai övezet blokádját – azt is elmondta, hogy a hajókon megtalálták azokat a fegyvereket, amelyeket az izraeli terroristák ellen használtak ma hajnalban. Végül megszólalt Benjamin Ben-Eliezer gazdasági és kereskedelmi miniszter is. „A látvány bizonyosan nem kellemes” – mondta, majd sajnálatát fejezte ki a „halálesetek” miatt.
Ennyi „információt” tartalmaz a Haaretz hétfői cikke. A zsidó politikusok és a cionista sajtó ugyanazt zengi: a segélyszállítmány „legénysége” a bűnös, ők támadtak, a zsidó terrorlegények csak védekeztek. Hogy ez utóbbiak mit kerestek Izrael határain kívül, azt viszont senki nem firtatja.
Végezetül szó szerint idézem a zsidó terrorállam még mindig hazánkban állomásozó „nagykövetségének” hétfői közleményét. Oly arcpirító, „kiválasztottan” hazug ez a szöveg, hogy nem is kommentálom.
„Ma, a kora reggeli órákban az Izraeli Haditengerészet feltartóztatott hat hajót, amelyek kísérletet tettek a gázai tengeri blokád áttörésére. Mindez számos előzetes izraeli figyelmeztetés után történt, amelyeket az Izraeli Haditengerészet még az akció megkezdése előtt juttatott el az érintettekhez. Az Izraeli Haditengerészet arra kérte a hajókat, hogy Asdod kikötője felé váltsanak irányt, ahol a segélyszállítmányt kipakolnák, majd biztonsági vizsgálat után szárazföldön juttatnák el Gázába.
A hajók elfogása alatt a fedélzeten tartózkodó tüntetők tüzet nyitottak az Izraeli Haditengerészet katonáira, valamint könnyűfegyverzettel, illetve késekkel és botokkal támadtak rájuk. Egy haditengerész elragadott egy korábban bevetett fegyvert is. A tüntetők nyilvánvalóan előre felkészültek a fegyveres támadásra.
Az életveszélyes és erőszakos akcióval szembesülve a Haditengerészet tömegoszlató eszközöket vetett be, és tüzet nyitott a támadókra.
A kezdeti jelentések szerint az összecsapásban több mint tízen életüket vesztették, és sokan megsebesültek. A tűzharcban, illetve egyéb eszközök bevetése során négy haditengerész is megsebesült, kettő könnyebben, a másik kettő pedig kisebb sebeket kapott. Valamennyi sebesültet, mind az izraelieket, mind a külföldieket helikopterrel evakuálják, és izraeli kórházakba szállítják.
Az Izraeli Védelmi Erők helyszíni jelentése szerint úgy tűnik, hogy a fedélzeten tartózkodók azt tervezték, hogy legyilkolják a Védelmi Erők katonáit.
Az események folytatódnak, és mihelyt újabb információk birtokába jutnak, azokról tájékoztatást adnak ki. Az Izraeli Haditengerészet parancsnoka, Eliezer Marom admirális helyettes követi nyomon a történéseket.
A következő órákban a hajókat Asdod kikötőjébe irányítják, miközben az Izraeli Védelmi Erők biztonsági ellenőrzés alá vonják a fedélzeten utazókat, hogy személyüket és felszerelésüket azonosítsák. A Védelmi Erők szóvivője közölte, hogy feltárják a történteket, és a további részletekről – mihelyt lehetséges – azonnal beszámolnak.
Az Izraeli Védelmi Erők a tengeri hadműveletet a politikai vezetés irányítása alatt hajtotta végre, hogy megakadályozza a hajók Gázába jutását, és a tengeri blokád áttörését.
A flotta elfogását számos további figyelmeztetés követte (sic!), amelyeket a szervezőkhöz még akkor juttattak el, amikor a hajók elhagyták a kikötőket, majd amikor elindultak Gáza irányába. E figyelmeztetések egyértelművé tették a szervezők számára, hogy kiköthetnek Asdodban, ahol kipakolhatják felszerelésüket, amelyet aztán eljuttatnak a Gázai Övezetbe, miután biztonsági szempontból megfelelően ellenőriztek mindent. Miután a szervezők az együttműködésre és a kijelölt kikötőbe navigálni nem voltak hajlandóak, megszületett a döntés, hogy felszállnak a hajókra, s azokat Asdodba irányítják.
Az Izraeli Védelmi Erők katonái komoly erőszakkal találták szembe magukat, előre elkészített fegyverekkel támadtak rájuk. A Védelmi Erők katonái a hadműveleti parancsoknak megfelelően jártak el, és minden szükséges erőfeszítést megtettek annak érdekében, hogy kerüljék az erőszakot, de erre irányuló törekvésük eredménytelennek bizonyult.”
Megígértem, hogy a fenti szöveget nem kommentálom. Csupán annyit jegyzek meg, hogy Aliza Bin-Noun nagykövet asszonyság és csapata nagyon hülyének nézi a magyar olvasót. Aki a fenti szöveget fogalmazta, annak minden bizonnyal az agya is metélve vagyon. A többit a kedves Olvasóra bízom. Akinek kedve támad, megírhatja véleményét a nagykövet asszonyságnak elektronikus levélben (ambassador-sec@budapest.mfa.gov.il). Egyetlen mondat is elegendő.
Egyetlen mondat… Erről jut eszembe, hogy a hétfői nap nem egyetlen, hanem több mondatnyi meglepetéssel is szolgált. Nekünk, magyaroknak és bizonyára Aliza Bin-Noun asszonyságnak, valamint bandájának is. Az Országgyűlésben a jobbikos Gyöngyösi Márton az izraeli terrorakcióról szólva azt kérte, hogy „a tisztelt Országgyűlés határozatban ítélje el Izrael Állam nemzetközi és emberi jogokat sértő folyamatos atrocitásait”. Beszéde végén pedig feltett egy igen egyszerű kérdést: „Mit kíván tenni a magyar kormány egy NATO szövetségesünket, Törökországot ért támadás ügyében?”
Ilyen, a zsidó terrorállamot elítélő felszólalás az elmúlt húsz évben tudtommal nem hangzott el a T. Házban. A jobbikos honatya – vélhetően a külügyminiszternek adresszált – kérdése pedig jogos. Hiszen ne feledjük: a megtámadott segélyszállítmány a török kormány támogatásával indult útnak, a „vezérhajón” török zászlók lobogtak, s a hírek szerint a halottak és a sebesültek között sok török állampolgár van. A hétfő hajnali támadás célpontja tehát egyik szövetségesünk volt. Nem hiszem, hogy Martonyi János válaszolni fog a tegnap elhangzott kérdésre. Ő ugyanis a zsidó terrorállam feltétlen híve, a sakterológia csöndes, de elkötelezett támogatója. Igencsak beszédes, hogy a hírek szerint Gyöngyösi Márton felszólalását a kormánypárti oldalról csak Wittner Mária és Réthelyi Miklós miniszter úr tapsolta meg. A többiek meglapultak. Ezt a nagy hallgatást is jegyezzük meg jól. Amíg ugyanis a „hivatalos” Magyarország szó nélkül tűri a zsidó terrorcselekményeket, amíg még egy soványka tiltakozásra sem futja, addig hazánk gyarmati sorban marad. Gyöngyösi Márton tegnap áttörte a hallgatás falát. Köszönet érte. Reméljük, egyre több követője akad majd a T. Házban, s akkor talán előbb-utóbb Martonyi János is kiprésel magából valami talmudista ízű, zagyvára metélt szöveget.
Falusy Márton – HunHír.Hu
