Az 56-os Deportálások Tényfeltáró Bizottsága elnökeként tiltakozom a Népszabadság: Látta-e valaki a halottat? című, a mai napon (2006. november 24-én) megjelent írásában alkalmazott módszer ellen. Az október 23-i tüntetéssel, tömegoszlatással, illetve egy állítólagos halálesettel foglalkozó cikk Munkatársunktól jegyzéssel, tehát névtelenül jelent meg – áll a (DEPORT-56) elnökének a hírportálunkhoz eljuttatott levelében.

Úgy íródott, mintha én nyilatkoztam volna a Népszabadságnak, ráadásul valótlan a nekem tulajdonított nyilatkozat, amely a következő:

“-Én is csak hallottam az esetről, ezért nem tudnám megmondani, pontosan ki és milyen körülmények között halt meg – mondja ehhez képest Szerdahelyi Szabolcs, a szervezet elnöke, – levelemben inkább amolyan elvi fejtegetésként szerepelt a halálesetre való utalás..

Eddig, a Népszabadságot kivéve minden egyes fórum tiszteletben tartotta azt, hogy a sértett családjának kifejezett kérésére nem kívánok nyilatkozni. Így járt el az Index internetes újság is, amelynek alapján megkeresett a Népszabadság egyik újságírója, Falusy Zsigmond. Már beszélgetésünk elején közöltem vele, hogy nem kívánok nyilatkozni, mert nem vagyok rá felhatalmazva. Az Indexből idézve azt kérdezte: Mi a bizonyíték arra, hogy a lány a gáztámadás elhúzódó hatása következtében halt meg? Erre válaszoltam azt, hogy ez a háborús tapasztalatokon alapuló elvi fejtegetés nem a feljelentésben, hanem a tisztifőorvosnak szóló levélben szerepel, és felajánlottam neki, hogy azt elküldöm e-mail-ben, – ami meg is történt. – a feljelentésben foglaltakról viszont, amely személyes adatokat is tartalmaz nem nyilatkozom. Az újságíró ezt látszólag tudomásul vette.

A Népszabadság torzítása azért is súlyos, mert azt sugallja, hogy a feljelentésre szóbeszéd alapján került sor, és a feljelentő is csupán hallott az esetről. Holott én beszéltem az apával, aki állítása szerint látta a halottat.

A Deport-56-hoz bejelentés érkezett – névvel, címmel, telefonszámmal -, hogy egy diáklány az október 23-i tömegoszlatás kapcsán a könnygáz miatt fellépett komplikációk következtében elhalálozott. A megadott telefonszámon a megrendült és gyászoló apa visszaigazolta a történetet, és felhatalmazott arra, hogy azt nyilvánosságra hozzuk. Ám azt kérte, hogy neve ne szerepeljen, mert kerüli a nyilvánosságot, felesége azóta is a meghalt gyermek szobájában tartózkodik. Nem szeretné, ha lánya után feleségét is elveszítené, annál is inkább, mert van egy nevelt lánya, akit még fel kell nevelni. Ezt követően, november 18-án küldte el a DEPORT-56 a feljelentést, és fordult a tisztifőorvoshoz, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket, nehogy az eset megismétlődjék.

2006. november 21-én jelent meg az Index:Nincs nyoma a rendőri könnygáztól meghalt lánynak című cikke, amely kételyeket is megfogalmazott a történet hitelességét illetően. Többek között tartalmazta azt is, hogy az apa, M. György 300 ezer forint temetési segélyt kért és kapott a cégtől, ám a haláleset valóságalapját nem vizsgálták.

Ezt követően ismételten felhívtam M. Györgyöt, és megkérdeztem, hogy mit szól az Indexben közöltekhez. Elcsukló hangon állította, hogy október 23-án kint voltak a lányával a tüntetésen, úgymond “alig tudta kihúzni a tömegből, aki azt követően rosszul lett, és meghalt, már el is van temetve. A MÁV kórházban azért nem tudnak róla, mert nem ott halt meg. A DEPORT-56 feljelentését segítségként vette, és közölte, hogy ügyvédnőjével már ők is tettek jogi lépéseket.

Az országban és az interneten is keringenek a legkülönfélébb történetek az október 23-i esetleges halálesetekről. Ezeket, nem lehet csupán pletykáknak tekinteni, hiszen október 23-án a Kossuth Rádió Esti Krónikájában is elhangzott, hogy “Meg nem erősített hírek szerint több halottat is követeltek az események. Két emberről beszélnek az Astoria környékén, egy harmadik személyről pedig a Deák téren. Nem lehet csupán fantáziának minősíteni a “letakart személyekről, a gyermekhalál miatt sírógörcsöt kapott mentősnőről, az Astoriánál gumilövedékkel fejbelőtt kislányról szóló beszámolókat sem. Ennek ellenére, érdemi, egyértelmű cáfolat máig nem hangzott el a kormányzat részéről.

Rendkívül fontos lenne tehát az esetek tisztázása, a kételyek eloszlatása. Erre ad reményt a Budapesti Nyomozó Ügyészség bejelentése, miszerint feljelentéskiegészítést rendeltek el a konkrét ügyben. Nyilvánvaló tehát, hogy néhány nap múlva sokkal többet tudunk. Addig is érdemes azonban tisztázni, amit lehet. A DEPORT-56 szerint két fő változat lehetséges.

1 A történet valódi, és akkor egy tragédiával kell szembesülnünk.

2. A történet valótlan, akkor viszont magyarázatot kell találni a motivációt illetően.

A sima csalás meglehetősen morbid. Nevezetesen az, hogy egy apa lánya halálának híresztelésével próbál némi pénzhez jutni. Ráadásul, egy csalónak nem érdeke, hogy az eset nyilvánosságot kapjon, hiszen az lebukását jelentheti, nem beszélve az ügyészségi vizsgálatról, amely a biztos bukás.

A másik lehetőség az, hogy ez az egész egy fedőtörténet, amely azt célozza, hogy elzárja az utat az esetleges ténylegesen létező áldozatok további kereséséről. Hiszen ügyészségi vizsgálat fogja igazolni, hogy aki halottak után kutat, az legfeljebb csalókat talál. Ebben az esetben M. György nem köztörvényes bűnöző, hanem munkaköri feladatát teljesíti.

Mindenesetre a DEPORT-56 – és feltehetően a közvélemény is  kíváncsian várja az ügyészségi vizsgálat eredményét.

Budapest, 2006. november 24.

dr. Szerdahelyi Szabolcs
a DEPORT-’56 elnöke

Megjegyzés:
1. A DEPORT-’56 közleményei nem jelenhetnek meg az Országos Sajtószolgálat (OS) honlapján, mert a társadalmi szervezet nem írta alá az MTI elnöke által megkövetelt szerződést, mivel azt diktátumnak tekintette.
2. A DEPORT-’56 emlékeztet arra, hogy az európai parlamenti választások előtt az MTI elnöke titokban egyeztetett az MSZP elhíresült kampányfőnökével, Ron Werberrel, majd amikor ez nyilvánosságra került, akkor nem talált abban semmi kivetnivalót.

HunHír.Hu